Erdogan továbbra sem akarja lezárni a határt

Törökország továbbra sem gondol arra, hogy lezárja nyugati határait az Európai Unióba (EU) vágyó migránsok előtt – írta a török sajtó Recep Tayyip Erdogan elnök szavaira hivatkozva kedden, egy nappal az után, hogy az államfő az európai uniós központi intézmények vezetőivel tárgyalt Brüsszelben a kérdésről.

Erdogan a belga fővárosból hazatérőben, a repülőgépen tartózkodó török újságíróknak nyilatkozva bejelentette azt is, hogy március 17-én Isztambulban Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel folytat megbeszélést az ügyben. Hozzátette, lehet, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök is részt vesz a találkozón.

A török államfő közölte továbbá: a hétfői brüsszeli találkozón a 2016-os EU-török migrációs megállapodás egészét átbeszélték, mindamellett "kiegészítő finanszírozás" lehetősége is szóba került.

Erdogan rámutatott: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy Ankara teljesítette az egyezségben foglalt kötelezettségeit, valamint azt is, hogy Brüsszel "lassan járt el" vállalásait illetően.

A török elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának "a kép egészét kell látnia", Törökországnak ugyanis az energiaszektortól a terrorizmus elleni harcon át a migráció- és menekültügytől a biztonságig minden téren szolidaritásra és együttműködésre van szüksége. "Ha összhangban cselekszünk, mind Törökország, mind az EU erősebbé válik" – vélekedett Erdogan. A török államfő szerint "ebben az értelemben a harcok dúlta szíriai Idlíb tartomány és a menekültválság nem annyira Ankara, hanem sokkal inkább Brüsszel számára vezetői teszt". Az EU-nak is teljesítenie kell a ráeső részt az idlíbi tűzszünet ideje alatt, amelyben a polgári lakosság védelem alatt áll – sürgetett Erdogan.

"Ennek eredményeként egy új folyamat veheti kezdetét az unióval. Ha az EU határozottságot és politikai jövőképet mutat fel, lehetségessé válik, hogy elérjünk valamit" – húzta alá.

A török elnök nyilatkozatában megismételte azt az Athénnak tett vasárnapi javaslatát, hogy Görögország is nyissa meg "kapuit" a migránsok előtt, mondván, az emberek nem maradnának ott, csak keresztülhaladnának rajta Európa más országai felé. Az utóbbi másfél hétben a török-görög határon kialakult migrációs helyzettel kapcsolatban Erdogan úgy látta, hogy Görögország nincs tisztában a nemzetközi joggal. Arra kérte Kiriákosz Micotákisz görög kormányfőt, hogy olvassa el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Erdogan szerint a görög határendészek fellépése a migránsokkal szemben "gyilkossággal" ér fel, amit Törökország számon fog kérni.

Hírdetés

Erdogan: Washington azt kérte, hogy Ankara ne állítsa hadrendbe az orosz légvédelmi rendszert

Az Egyesült Államok azt kérte Törökországtól az amerikai Patriot légvédelmi rendszerért cserébe, hogy Ankara ne állítsa hadrendbe az Oroszországtól beszerzett Sz-400-as légvédelmi rendszert – írta a török sajtó kedden Recep Tayyip Erdogan elnök szavaira hivatkozva.

Erdogan a hétfői brüsszeli munkalátogatása után hazafelé a repülőgépen török újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak "eléggé felpuhultak" az orosz Sz-400-as ütegeket illetően. "Eljutottak arra a pontra", hogy Ankara tegyen ígéretet, nem fogja hadrendbe állítani az Sz-400-asokat – mondta.

Törökország az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban elharapódzó harcok miatt, valamint a térség légterének biztosítása érdekében kért Patriot légvédelmi rendszert a közelmúltban az Egyesült Államoktól.

Ankara először február 20-án jelezte, hogy Washington rakétaelhárító rendszerrel támogathatja a NATO-szövetséges Törökországot, tehát azt követően, hogy több alkalommal heves harcok törtek ki Idlíbben a felkelőket támogató török hadsereg és a damaszkuszi kormányerők között. Damaszkusz csapatait azonban annak az Oroszországnak a légiereje segíti, amely a vonatkozó orosz-török megállapodást követően tavaly  júliusban elkezdte leszállítani Törökországnak az Sz-400-asokat.

Washington korábban élesen bírálta az ügyletet, és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harci repülő fejlesztési programjában, továbbá felfüggesztette a vadászbombázók eladását is Törökországnak. Az amerikai kormányzat amiatt aggódott, hogy a repülővel kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.

Erdogan a szíriai rendezés kapcsán arról beszélt, hogy a polgárháború következtében "romba dőlt" arab ország közös "talpra állítására" kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt múlt csütörtökön Moszkvában. Felidézte: az északkelet-szíriai Kamisli város környéke kőolajkészletekben gazdag vidék, amelyet azonban az Ankara által terroristáknak tekintett szíriai kurd fegyveresek "zsákmányolnak ki". "Putyinnak is van egy terve Kamislit illetően, ezért azt javasoltam az orosz elnöknek, hogy ha Moszkva a kitermelt kőolajból származó bevételeiből pénzügyileg támogatja Ankarát, akkor Törökország elvégzi a munka "építkezési részét" – közölte a török államfő.

Kamisli az önhatalmúlag kikiáltott szíriai kurd autonómia központja, amelyet a kurd fegyveresek ellenőriznek, de ahol ugyanakkor az Oroszországgal szövetséges szíriai kormányerők is kiterjedt területet tartanak ellenőrzésük alatt, egyebek mellett a repülőteret is.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »