A denveri repülőtér freskói

Vajon igaz-e a denveri repülőteret övező, elképesztő összeesküvés-elmélet? Nos, hallgassuk meg az érveket és az ellenérveket, majd utána gondolkodjunk el rajtuk! A tényeket sokféleképpen lehet értelmezni, de amikor a kérdések egyre szaporodnak, míg a válaszok csak fogyatkoznak, akkor érdemes újragondolni a látottakat.

A szóban forgó képek: A KÉPEK MEGTEKITÉSÉHEZ KATTINTS

 

A Denver Airport Jeppesen Terminal várótermét „Nagy Terem”-nek hívják (angolul Great Hall). Vannak, akik már pusztán ebben szabadkőműves utalást, egyfajta manipulációt látnak, mivel hasonló elnevezésre bukkanunk az említett szabadkőműves körökben. Ha ezt egy kicsit túlzásnak is érezzük, azért vegyük figyelembe, hogy a Nagy Teremben található az alapkő, amelyen egyértelműen látszódik a szabadkőművesek jelképe, a szögmérő és a körző a New World Airport Commission mellett. Szerintem helyénvaló kérdés, hogy mit keres a világ egyik legnagyobb repülőterének termináljában egy szabadkőműves jelkép egy alapkövön.

A szabadkőművesek történetével korábban már foglalkoztam. Hangsúlyoznunk kell, hogy sokan éltek és sokan visszaéltek ezzel a névvel. Tehát ne legyünk előítéletesek, inkább ássunk a dolgok mélyére és utána alkossuk meg a saját igazságainkat annak tudatában, hogy azok nem a végső igazságok.

Egyébiránt a szabadkőművesség eleinte nagyon sok ellenkezéssel találkozott szembe, később azonban l

étjogosultságot nyert. A paradoxon a helyzetükben az, hogy sok nemkívánatos elem is, többek között az illuminátusokként elhíresült szervezet tagjai is állítólag beszivárogtak közéjük, s onnantól már más irányt vett az amúgy független filozófiájuk. Ezt azért nem tudjuk megcáfolni teljes mértékben, mert ez egy hierarchikusan felépülő titkos társaság, amelynek a természetéből fakadóan még maguk a tagok sem láthatják a felsőbb szinteken zajló tevékenységeket. Ezzel együtt sokan roppant félelemmel viszonyultak a szabadkőművességhez, amit az egyházi és a politikai körök is erősen tápláltak. Ezt alátámasztandó külön cikkben fogok foglalkozni XIII. Leó pápa Humanum Genus enciklikájának idevonatkozó részleteivel tanulságképpen.

A következő kérdés a „New World Airport Commission” elnevezésre irányul, amely a nevében hordozza az „ÚJ VILÁG” szlogent. Egyesekben ez összekapcsolódott az Új Világrend = New World Order kifejezéssel, amely egy titkos hálózat szlogenje, amelyet évtizedek óta elemeznek neves kutatók. Kérdés, hogy van-e, illetve lehet-e összefüggés az elnevezések között?

Ehhez hasonlóan vetül a gyanú a sarokkőre, amely arról árulkodik, hogy esetleg a tervezőmérnök egy szabadkőműves páholy tagja volt, aki összekötötte saját filozófiájának szimbólumait a repülőtérrel és azokat örökítette meg a sarokkövön. Ki tudja?

Sok ilyen mondvacsinált és kissé erőltetett dologba lehet belekötni a denveri repülőtérrel kapcsolatban, azonban vannak ezektől sokkal elgondolkodtatóbb tények is, nevezetesen, a freskók.

A denveri repülőtér freskóira pillantva bárki láthatja, hogy nem kifejezetten átlagosak, hogy úgy mondjam. Sokan a világvége eseményeinek egyfajta forgatókönyvét látják itt művészi formába öntve. Szó mi szó, a falakat ékesítő festmények üzenete megkérdőjelezhető és félreérthető. Különösen, ha címeikkel próbáljuk párosítani őket. „A világbékéről álmodó gyermekek” című képen láthatunk koporsóban fekvő nőt, gyermeket, haldokló állatokat, emésztő tüzet, Bibliát, másik koporsóban egy fekete és egy rézbőrű asszonyt, sőt még 2012-re és a majákra is utal a kép.

Hírdetés

Találunk olyan freskót, ahol egy gázmaszkos, óriási náci katona a béke galambjára sújt le, körülötte haldokló asszonyok a karjukban tartják a csecsemőiket. Nem sorolom tovább, mindenki láthatja a művészi kompozíciót és „élvezheti” a hatást.

 

 

Kinek jut eszébe ilyen bizarr képeket festeni? Kinek az ízlését dicséri a témaválasztás? Ki az, aki hagyja ezeket felfesteni egy hatalmas repülőtéren? – Ilyen és ehhez hasonló kérdések vetődtek fel bennem.

A falfestményeket egy mexikói származású művész, bizonyos Leo Tanguma készítette. Az elkészült művek a nézőközönséget erősen megosztották. Nem csak az összeesküvés hívőkben ötlött fel, hogy itt valami nem stimmel a képekkel, mert eléggé morbidra, szürreálisra és groteszkre sikeredtek és nem éppen egy harmonikus lelki világot tükröznek.

Minderről megkérdezték a művészt is, aki elmondta, hogy festményeit sokan részint nem értik, részint a rosszmájúak félremagyarázzák. Valójában pedig a terminálban található négy freskó kettő mű. Az egyiket, amit fentebb említettem, egy Auschwitz-i koncentrációs táborban élő zsidó kisfiú verse ihlette, amely olvasható is a kép jobb sarkában. Amúgy pedig a gonoszságot kívánta művészi köntösbe bújtatni a festő. De a témaválasztás egy repülőtérre még mindig nem indokolt, szerintem.

Ám ekkor érkezik ennek a freskónak a párja, amely megoldja a problémát, ugyanis a világ gyermekei győzelmet aratnak a gonosz felett. Ez mind szép, miként a nemzeti zászlók is elhitethetik a boldog egymás mellett élés ideáját, de továbbra sem győzik meg a nézőközönség jelentős részét az egyes szimbólumok ily módon történő összevegyítésével, jóllehet az üzenet – ha rájön valaki a képek párosítására –, akkor érhető.

 

Miként a másik kétrészes művet is sajátosan kell értelmezni, ha szemügyre vesszük a főbb jelképeiket: három különféle rasszhoz tartozó lány fekszik a koporsóban. Az egyik alak Bibliát szorongat és kereszt van a nyakában. A háttérben tűz perzsel. Ezt a szerző egy jövőképnek tekinti, amely a természet és az emberiség elpusztítását jeleníti meg, hogyha nem vigyázunk magunkra. Eszerint a tűz az őserdők felégetésére utal, nem pedig háborúkra és apokalipszisre.

E festmény párján megoldódni látszik a probléma, ugyanis a harmónia jegyében az élet különös virága kihajt, ha maradunk a szerzői interpretációnál és nem rugaszkodunk el tőle. Mások azonban nem két pár, a jövőre felkészítő műalkotást látnak ezekben, hanem egy okkult terv egyes stációit. Sokan tudatosnak gondolják a szimbólumválasztásokat és úgy rakják össze őket, mint egy lehangoló Új Világrend beharangozását.

Mindenesetre a festmények egyes részleteit időközben újrafestették, ami sejtetni engedi, hogy a megbízók sem voltak maradéktalanul elragadtatva az alkotások utazóközönségre gyakorolt hatásaitól. Nyilván számos kritika érte a repülőteret, amely végül is némileg engedett a nyomásnak.

Már csak egy kérdés vetődik fel: ha annyira azonosulni tudnak a „döntnökök” az efféle freskókkal, akkor vajon a többi repülőtéren miért nem festenek ilyen, világvégét sugalló freskókat a falakra?

Boldog napot!

The post A denveri repülőtér freskói appeared first on Boldognapot.hu.


Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »