Egy német újságíró szerint a korábbi osztrák, és a jelenlegi német kancellárnak is bocsánatot kell kérnie a magyar miniszterelnöktől, mert 2015-ben neki volt igaza a migránsválság kezelését illetően. A cikkről Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár számolt be Facebook-oldalán.
Jobb későn, mint soha. A Die Presse újságírója szerint Orbán Viktornak igaza volt és bocsánatkérést érdemel. Egyrészt a korábbi osztrák kancellártól, Werner Faymanntől, aki a magyar kormányt a Hitler rezsimhez hasonlította a migránsválság kezelése miatt, illetve Angela Merkel német kancellártól, aki ma a külső határok védelme mellett áll ki, amelyet egyszer végrehajthatatlan nyilvánított, és a miniszterelnököt arroganciával lehordta. Nem csak Faymann és Merkel tartoznak bocsánatkéréssel Orbánnak. A hírhedt luxembourgi szociáldemokrata, Jean Asselborn Magyarország kizárását követelte az EU-ból akkor, amikor pontosan úgy lépett fel az illegális migráció ellen, mint most Görögország: „azokat, akik mint Magyarország, kerítést építenek a háborús menekültek ellen, ideiglenesen vagy véglegesen ki kell zárni az EU-ból” – mondta Asselborn.
A szerző szerint az az igazság, hogy ha Európa Németország vezetése alatt 2015-ben úgy cselekedett volna, mint Orbán, ahelyett, hogy elítélte volna, akkor megkímélték volna az EU-t például a szélsőjobboldal felemelkedésétől, egy tucatnyi dzsihádista támadástól és a bevándorlási hullám hatalmas költségeitől – írta posztjában Kovács Zoltán.
Kovács Zoltán: Európa nyugati része még mindig arra törekszik, hogy elfedje a valóságot
A fizikai, az élőerős és a jogi határzár kezelni tudja a következő időszak migrációs kihívásait, de ha további intézkedésekre van szükség, a kormány készen áll a szükséges lépésekre – jelentett ki Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Hírlap pénteki számában megjelent interjúban.
Hangoztatta, hogy Európa nyugati része még mindig arra törekszik, hogy elfedje a valóságot, pedig a régi uniós tagállamok jó részében már harminc-negyven éve létező jelenség a bevándorlás, és kevert társadalmak alakultak ki, ami azonban korántsem sikertörténet.
Ráadásul a gazdasági migránsok zöme oda is illegálisan érkezett. „Ebben a szituációban kénytelen ma szembesülni Európa a kőkemény valósággal, azzal, hogy százezrek próbálják áttörni az unió külső határait Törökország és a Földközi-tenger felől” – emelte ki Kovács Zoltán.
Úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi helyzet a tehetetlenség és a döntésképtelenség miatt alakult ki, és Magyarország hiába tett megoldási javaslatokat, gyakorlatilag nem történt semmi.
Mint mondta, Brüsszel továbbra is összeurópai megoldásban gondolkodik, átvennék a migrációs, illetve a menekültügyi politika kezelését. Úgy ítélte meg, hogy „ez nyilvánvalóan nem fog működni, a szuverenitást sértő centralizációt a tagállamok többsége sem támogatja, miközben a nemzetállami megoldás hatékonyságára éppen hazánk, illetve a visegrádi négyek adtak jó példát”.
Az államtitkár külön veszélyforrásnak nevezte, hogy a probléma brüsszeli kezelése egyre inkább elcsúszik az NGO-k felé. Ezek a legitimációs deficittel küzdő nemzetközi szervezetek ugyanis nem megállítani, legfeljebb menedzselni akarják a szerintük alapvetően jó folyamatot.
Kovács Zoltán úgy ítélte meg, hogy a tranzitzónák kiépítése és a határvédelem terén csupán látszatintézkedések történtek. „Például a Frontex létszámát ezerötszáz fővel növelték, miközben csak a görögök most tízezer embert kérnek. Ami még ennél is nagyobb gond: azt sem értették meg, hogy oda kell vinni a segítséget, ahol a probléma van. Nem behozni a bajt Európába. Normalizálni kellene a helyzetet Szíriában, Líbiában és a többi válságrégióban” – hangoztatta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
