A Zárójelentés című alkotásban nyolc év után újra filmszerepet vállaló színművész szerint Szabó István mozija egy figyelmeztetés, hogy hogyan jár egy közösség, ha elhagyja értékeit.
Levelező tagjává választotta Eperjes Károlyt a Magyar Művészeti Akadémia. A színművész az oklevélátadó előtt új filmjéről, a február 27-én a mozikba kerülő Zárójelentésről is beszélt az InfoRádiónak.
Amikor a Magyar Művészeti Akadémiát megalapították, megkeresték „kezdő” akadémikusnak Eperjes Károlyt, de akkor azt kérte, ne vele kezdjék; ötven éves volt akkor.
„Most rám került a sor. Remélem, hogy tudok segíteni” – mondta az InfoRádiónak a színművész.
Február 27-én mutatják be a Zárójelentés című filmet, amiben Eperjes Károly is játszik, a főhős barátját alakítja. Egy orvosprofesszorról szól a történet, akit hirtelen nyugdíjaznak és háziorvos lesz a szülőfalujában. Arról, hogy a magyar valóságot látjuk-e viszont a filmben, a következőt mondta:
„Is, igen. Az orvos gyerekkori barátját játszom, a papot. És az ő hányattatásukon keresztül sok mindent humorral, kritikával szemlélhet az emberiség.
Ez nem feltétlenül csak egy falura vonatkozik, minden közösségi létnek egy jó figyelmeztetés ez a film; ha elhagyjuk az értékeinket, akkor így járhatunk.”
A film alkotói között találjuk Sándor Pált, Koltai Lajos, Stohl András és Udvaros Dorottya is, nem beszélve Szirtes Ágiról, Börcsök Enikőről, Andorai Péternek pedig ez az utolsó szerepe; „utolsó mondata a filmben: Erzsike, ne adja fel!”
Eperjes Károly 2012-ben forgatott utoljára filmet, a hiányérzetről viszont azt mondta, csak akkor hiányzik az embernek a filmezés, ha jó filmet csinálhatna.
„A jó film készítése hiányzott. De amilyen filmeket láttam az utóbbi időben, talán egy kivételével nem hiányzott, hogy én azokban játsszam.”
Arról, hogy miért van kevés jó film, azt mondta: „eluralta a világot az ipari szemlélet, új trendek vannak, az ember nem az egyetemes értékekhez méri a feladatát, és úgy járhat, hogy csinálhat filmet, de minek! A bevétel, a pénz a fontos, meg a siker, de a siker nem hitelesíti a filmet, sem a díj. Akkor jó, ha az alkotók, a mecenatúra és a nézők is igazi örömüket lelik benne, ünnepnek érzik. Különben lehet akármilyen kasszasiker, csak blöff marad. A Zárójelentés egy csoda, járjuk vele a vidéki kezdéseket, már volt, ahol felállva tapsolták a nézők. Elővetítéseken nagyon jó minősítéseket kap a film.”
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
