Nagy várakozás előzi meg a történészszakmában és a széles közvélemény előtt is, hogy március 2-án a Vatikán megnyitja a holokauszt idejének pápai irattárát. XII. Piusz archívumának megismerése segíthet árnyaltabbá tenni az egyházfő megítélését.
A vonatkozó iratok több mint hetven évre történt titkosítása miatt csak részlegesen ismertek a történelmi tények, amik alapján szélsőséges vélemények formálódtak a pápáról.
Hitler pápája vagy háborús szent?
XII. Piuszt sokan emlegetik Hitler pápájaként, felróva neki, hogy a katolikus egyház nem állt ki teljes erejével az üldözöttek mellett, és nem akadályozta meg a holokausztot.
Mások a fonákját emelik ki következetesen, azt állítva, hogy a Vatikánt szorító korlátok ellenére XII. Piusz pápa és a katolikus egyház lehetőségein felül igyekezett védelmébe venni az üldözötteket.
A Vatikán vezető könyvtárosa, Jose Tolentino Calaca de Mendonca kardinális azt nyilatkozta csütörtökön, hogy minden kutató számára igyekeznek elérhetővé tenni az iratokat, függetlenül a kutatást végző személy nemzetiségétől, hitétől, ideológiájától. „Az egyháznak nincs oka félnie a történelemmel való szembenézéstől” – tette hozzá a kardinális.
XVI. Benedek emeritus pápa következetesen védelmébe vette XII. Piuszt. Maga is azt szorgalmazta, hogy a kutatók minél hamarabb hozzáférhessenek a holokauszt idejének vatikáni irattárához.
Tudott a „végső megoldásról”
XII. Piusz 1939-1958 között volt a katolikus egyház feje. Megítélése azért szélsőséges, mert számos történész határozottan állította, hogy a holokauszt éveiben tudott a „végső megoldásról”, a náci németek által működtetett halál- , koncentrációs- és munkatáborokról.
Alan Avery-Peck professzor, az amerikai College of the Holy Cross egyetem judaika tanszékének történésze szerint ezt erős bizonyítékok támasztják alá: „Több forrásból eljutottak hozzá az információk, így például a vatikáni lengyel követ rendszeresen naprakész információkat adott XII. Piusznak.”
A professzor arra is emlékeztet, hogy a Zsidó Világkongresszus a nyilvánosság előtt figyelmeztette az egyházfőt a történésekre, és kérte támogatását. Az Egyesült Államok 1942-ben hivatalosan is közölte a katolikus egyházfővel 1942 szeptemberében, hogy a varsói gettóba kényszerített embereket lemészárolják.
Láthatatlan küzdelem a náci rémuralom és a kommunizmus terjedése ellen
José M. Sanchez történész egy 2002-es publikációjában utal arra, hogy sokan annak tudták be XII. Piusz hallgatását, hogy a pápa a kommunizmus terjedésétől tartott. „Az egyházfő a kommunizmus térnyerését a keresztény Európára leselkedő legnagyobb fenyegetésnek tartotta.”
XII. Piusz védői felhívják a figyelmet, hogy maga a pápa buzdította a katolikus egyház minden szintjén tisztséget betöltőket, hogy segítsék az üldözöttek bujtatását, így a kulisszák mögött nagyon sokat tett Hitler rémuralma ellen.
José M. Sanchez történész is úgy fogalmaz, hogy „sokkal rosszabb dolgok történtek volna, ha a pápa nemzetközi szinten direkt tiltakozik a náci terror ellen, okosabb volt láthatatlan küzdelmet folytatnia”.
A holokauszt túlélői már nem tudják meg a tényeket
David Kertzer, a Brown University kutatója az elsők egyike lesz, aki az irattár megnyitásának pillanatától betekinthet a dokumentumokba. „Elképesztően izgalmas lesz tisztán látni XII. Piusz szerepét illetően, a több mint fél évszázada húzódó parázs vita után.”
A Vatikán könyvtárosai figyelmeztetnek, hogy oldalak millióiban mérhető az anyag terjedelme, így a független kutatók számára hosszú idő szükséges a feldolgozáshoz.
Amire tényszerűen kirajzolódik a dokumentumokból XII. Piusz valódi tevékenysége, addigra a holokauszt túlélői közül bizonyára már senki nem lesz életben.
Ács Gábor / Euronews
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
