A múlt heti MKÖ-SaS sajtótájékoztató azért volt katasztrofális, mert az MKÖ feladta legfontosabb alkupozícióit és céljait (autonómia, Beneš-dekrétumok rendezése), és ezzel levette a nyomást a szlovák pártokról az általános magyar kérdéseket illetően. Hullhat a lepel, bukhatnak az illúziók, nemzeti minimum híján maradhat a fölé-alárendelt viszony.
Ha valaki követi a szlovák politikusok nyilatkozatait a kettős állampolgárság kérdésében, az nyilván gyanakvóan tekint ígéreteikre. Kezdetben még volt hitele a kijelentéseiknek. Az ellenzéki szlovák pártok magyar szavazatokra ácsingóztak, szerettek volna egy újabb Čaputová-effektust, ennek érdekében magyar platformokat hoztak létre.
A varázs azonban abban a pillanatban elmúlt, amint kiderült, hogy saját szlovák szavazóikért is minden eszközzel harcolniuk kell. Persze vannak témák, amelyek minden politikai pragmatizmuson felül állnak. A kettős állampolgárság nem ilyen, de például a Za ľudí és a PS-SPOLU vállalva a kockázatot továbbra is befogadná a migránsokat.
Ha merő cinizmuson keresztül szemléljük a szlovákiai pártok kijelentéseit, akkor azt láthatjuk, hogy magyar kérdések tekintetében tele vannak harmadik mondatokkal. Menjünk sorjában.
A kettős állampolgárságot tiltó törvényt Robert Fico első kormánya vezette be, és azóta is tűzzel-vassal védi. A törvényt 2012-ben a Most-Híd tessék-lássék módon megpróbálta megváltoztatni, de az OĽANO leszavazta (ezt Bugár azóta is felrója Matovičéknak). Ma az OĽANO ezt a döntést azzal próbálja magyarázni, hogy meg akarták akadályozni az SNS erősödését – a kettős állampolgárság lehetővé tétele szerintük ezt hozta volna magával.
A Most-Híd azonban 2016-ban kapott még egy esélyt, de nem élt vele. Bastrnák Tibor, a vegyespárt frakcióvezetője az egyik lakossági fórumon elárulta, hogy a kettős állampolgárság tabu volt a koalíciós tárgyalásokon, mert abból a Smer tapodtat sem akart engedni. Egyébként pedig, Andrej Dankotól, az SNS elnökétől ma már azt is tudjuk, hogy Bugárék a kétnyelvű táblákon kívül amúgy „sem akartak semmit elérni”.
A kettős állampolgárság kérdése elsősorban a magyarok Zuzana Čaputová elnökké választásában vállalt szerepe miatt került elő. A magyar szavazatok megszerzése érdekében a PS-SPOLU és a többi ellenzéki párt számára is könnyebb volt ennek megváltoztatását ígérni, mint az autonómiáról vagy a Beneš-dekrétumokról tárgyalni.
De nézzük, pontosan mit is ígér a PS-SPOLU a programjában:
„Felülvizsgáljuk a korlátozó jellegű állampolgársági törvényt annak érdekében, hogy a szlovák állampolgárság elvesztése nélkül lehessen második állampolgárságot szerezni, amennyiben a személy bizonyítható családi és személyes kapcsolatokkal rendelkezik a másik országban.”
Ez határozottan nem azt jelenti, hogy hajlandóak lennének lehetővé tenni a felvidéki magyaroknak, hogy tömegesen folyamodhassanak kedvezményes honosításért Magyarországon. Inkább azt, hogy a Nyugaton dolgozókat akarják helyzetbe hozni. Programjuk egy másik részében a következőket írják:
„A külföldi szlovákok számára lehetővé tesszük a kettős állampolgárság igénylését”
Csak hogy egyértelmű legyen: belföldi állampolgárok számára a kettős állampolgárság feltételekhez lenne kötve, de a külföldön élő szlovákok számára természetesen megoldható a dolog feltételek nélkül.
A legújabb tapasztalatunk az OĽANO-val van. Jaroslav Naď homályosan arról beszélt, hogy a jogi programjukon dolgozó csapatuk olyan megoldást keres, amely a lehető legjobb a magyarok számára is, de figyelembe kell venniük, hogy olyan javaslat szülessen, amely „megakadályozza, hogy a törvény módosításával Szlovákia beavatkozzon egy másik ország belügyeibe”.
Naď biztonságpolitikai szakértő, aki húsz éve dolgozik a szlovák védelmi ágazatban, így megfogalmazására érdemes odafigyelni. Itt is külön feltételekre kell majd számítani.
A Za ľudí programjában egyetlen helyen szerepel a kettős állampolgárság kérdése:
„#468 Átértékeljük a kettős állampolgárság tiltását, amely azt sugallja az innen elszármazóknak, akik más állampolgárságot vettek fel, hogy Szlovákiát már nem érdekli a sorsuk. A törvény ráadásul nehezíti mindennapi életüket visszatérésük esetén, például bonyolultabbá válik átmeneti vagy állandó lakhelyet szerezniük, és így tovább”
Tegyük hozzá, hogy a Za ľudínak nincs magyar platformja, tehát nem is különösebben érdeklődik a magyarok iránt (a programjuk egyáltalán nem foglalkozik külön a magyarokkal).
A szlovák ellenzéki pártok sorában az SaS-t említhetjük még meg. Ezeregyszáznegyvennégy pontból álló programjukban egyetlen nyúlfarknyi bekezdés foglalkozik a témával, mondván, hogy a törvényt meg kell változtatni.
A végére tehát jöjjön a csattanó: egyik „demokratikus, ellenzéki” párt sem akarja ELTÖRÖLNI a törvényt, hanem csak „ÁTÉRTÉKELNI” vagy „MEGVÁLTOZTATNI” akarja. Új feltételeket szabni.
Ezek a „demokratikus ellenzéki” pártok teljesen figyelmen kívül hagyják azt tényt, hogy
a törvény ALKOTMÁNYELLENES. Tartsanak a magyarok tömeges állampolgárság-igénylésétől a szlovák konzervatívok bármennyire is, és rettegjenek Orbántól a ballibsik akárhogy, a törvényt EL KELL TÖRÖLNI. Mert sérti azt a bizonyos nagyrabecsült és sérthetetlen szlovák alkotmányt.
Pontosabban, el kellene törölni. Merthogy ma a szlovák pártok Fico mögé bújva akarják átmenteni a törvényt, némiképp kozmetikázva és megpuhítva, de nem a magyarok javára módosítva. Ez ma a szlovákiai valóság az összes magyarokat érintő kulcsfontosságú kérdésben.
Ez pedig az én olvasatomban a következőt jelenti:
Ha 2010-ben nem Fico, akkor ma a „demokratikus ellenzék” vezetné be saját állampolgársági törvényét – Isten tudja, milyen komplexusoktól és nyugati sugalmazásoktól indíttatva.
Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
