Szokás mondani, ha valaki valamit nagyon elnéz, vajon „milyen meccset nézett eddig?”. Szó szerint ez fogalmazódott meg bennem, mikor böngésztem a híreket, és láttam, kik lettek a Jobbik új tisztségviselői, s mit talált mondani az egyik újdonsült alelnök, Dudás Róbert.
Azt bizonyára már mindenki tudja – Toroczkai László után szabadon -, a „21. századi Kun Béla” került a Jobbik élére, tehát Jakab Péter. Dudás azonban így nyitotta alelnökjelölti beszédét: „A Jobbikot közösen egy értékközösséggé és ne érdekközösséggé tegyük.”
Ha létezik olyan párt, amelyre az egyetemes politikatörténetben ráillik a jellemzés, hogy nincsenek értékei, csakis érdekei, az éppen a Jobbik. De Dudás rátett még egy lapáttal, mert így folytatta:
Kettős feladata lesz a most felálló elnökségnek, ez pedig az, hogy ne maradjon Orbán a hatalomban, de Gyurcsány se tudjon oda visszajutni.
Jól értjük? Tehát az immár Jakab vezetése alatt álló Jobbiknak az volna a feladata, hogy ne jusson vissza a hatalomba Gyurcsány? Akkor tegyük ezt egy kicsit rendbe. Kövessük végig Gyurcsány és a Jobbik útját nagyjából a 2010 utáni időszaktól kezdve.
1. A 2010-es választások után a Jobbik kiváló, mintegy 17%-os eredménnyel vitte be a radikális nemzeti gondolatot az Országgyűlésbe, az MSZP történelmi vereséget szenvedett, különben is, Gyurcsány már 2009-ben lemondott a miniszterelnökségről. Mondjuk ki, akkoriban egy lyukas garast nem adtunk volna azért, ívelhet még felfelé politikai karrierje. Más kérdés, a Fidesz elszámoltatása is elmaradt, ezt ne feledjük, de ez egy másik cikk témája lehetne (és lesz is).
2. 2011-ben, amikor Gyurcsány az MSZP-ből is kivált, az a kép rajzolódott ki, hogy maximum egy néhány százalékos egyszemélyes párt elnöke lehet, amelyik szépen lassan eltűnik a történelem süllyesztőjében, hiszen már csak egy fanatikus mag tart ki mellette, ezzel párhuzamosan pedig az ország legelutasítottabb politikusa. Ezzel szemben a Jobbik átvette a legerősebb ellenzéki párt szerepét.
3. Gyurcsány új pártja, a Demokratikus Koalíció csak úgy volt képes bekerülni a parlamentbe, hogy a baloldali ellenzék nem tudta kiszorítani, így a közös listán ő is helyet kapott. A Jobbik pedig egy elfogadható mértékű finomítást hajtott végre arculatán, növelni tudta szavazóinak számát a 2014-es választásokon (1 020 476 szavazat, 20,22%). Sőt, 2015-ben mérték a legközelebb egymáshoz a Jobbikot és a Fideszt, ekkor reálisan úgy tűnt, váltópárti szerepre jelentkezhet be az akkor még konstruktív, de ellenzéki jobboldalinak mondható párt.
4. Aztán jött a fordulat, a Simicska-ügy, a kvótanépszavazás utáni botrány, a Spinoza-ház, és a Jobbik néppártosodása szépen lassan átfordult balra tolódásba. A politika törvényszerűsége az, sokáig nincs vákuum, miután a Jobbik önként vonult ki a legnagyobb ellenzéki párt szerepéből, hiszen mi más is lehetne az eredménye annak, ha valaki szembefordul azokkal az elvekkel, amelyek mentén alakult, mint egyre gyorsuló zsugorodás, így törvényszerű volt, oda mások fognak benyomulni. Ez nyitotta meg a visszatérés igazi lehetőségét a baloldalnak, a liberálisoknak, és igen, Gyurcsány Ferencnek is. Beszédes, 2015-ben egy felmérés szerint a Jobbik volt a legnépszerűbb párt az egyetemisták körében, az elmúlt években viszont óriásit zuhant (az elvtelenséget sehol nem díjazzák), ott már a Momentum éktelenkedik.
5. Miután a Jobbik önmagát számolta fel, nyirbálta meg, ebbe az üres térbe nem jobb-, hanem baloldali erők nyomultak be, és eljutottunk oda, hogy az ellenzék vezető ereje a régi (Gyurcsány-párt) és az új (Momentum) baloldal lett, ebben pedig már csak egyre zsugorodó epizódszerep jut a Jobbiknak.
Hogy Jakab Péter mennyire kész beteljesíteni ezt a baloldalba való teljes beolvadást harminc ezüstért, azt már láthattuk akkor is, mikor egy lépcsőre állt ki a szemkilövető Gyurcsánnyal. Gondolkodó ember számára aligha kétséges, a jakabi irányvonal a Jobbik immáron teljes mértékben és végleges formában baloldali párttá válást alapozza meg, viszi véghez – már ameddig még léteznek.
Őszintén szólva teljesen érthetetlen Dudás illúziója, hiszen új elnökének egyik legnagyobb célja Gyurcsány visszajuttatása a hatalomba. Ja, hogy a miniszterelnök jelölt személy szerint nem ő, hanem kedves felesége, a hazánkat manapság Brüsszelben gyalázó Dobrev asszony lesz, számít valamit?
Nagyjából annyit, mint a Jobbiknak az igazság.
Tehát egy nagy büdös semmit.
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
