Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a magyar vezetőknek tisztában kell lenniük a magyar történelmi fejlődésből adódó sajátságokkal és a néplélekkel, hiszen utóbbiak behatárolják, hogy milyen döntések és stratégiák lehetnek sikeresek hazánkban. Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója a magyar állam karakterét feldolgozó, a héten megjelent könyvet ismertetve azt hangsúlyozta: a most közzétett tanulmányokkal a magyar nemzet látásmódjáról kívántak összefoglaló képet adni.
Nincsen univerzális recept egy ország sikeressé tételére, csak az adott földrajzi hely gazdasági, kulturális és geopolitikai adottságait figyelembe véve lehet erős és jól működő államot létrehozni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, az általa társszerzőként és szerkesztőként is jegyzett Ezer éve Európa közepén – A magyar állam karaktere című kötet gondolatait ismertetve. Orbán szerint nem lehet pusztán az íróasztal mellett eldönteni, hogy egy országot milyen politikai vízió alapján vezetnek, mivel a történelem és a hagyományok által formált néplélek, nemzetkarakter kudarcra ítélheti a valóságtól elrugaszkodott kezdeményezéseket.
A jelenkorról Orbán Balázs úgy fogalmazott: rendkívül kedvező lehetőségek állnak Magyarország előtt, hiszen hazánk nagyon régen irányíthatta a saját sorsát olyan mértékben, mint amit nemzeti szuverenitásunk ma lehetővé tesz. – Szent István király államalapító tevékenysége rendkívül tanulságosan szemlélteti, hogy a nyugodt építkezés néhány évtizedében mi minden valósítható meg, ha az ország érdekét szem előtt tartó vezetés kezében van a gyeplő – fejtette ki az államtitkár. Hozzátette: térségünk mindig akkor került válságba, amikor ütközőzónává vált, s ennek elkerülésére, valamint Magyarország fejlődésének biztosítására azokat a folyamatokat kell erősíteni, amelyek meggátolják a civilizációs törésvonalak kialakulását a régiónkban.
A szerzőpáros, Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerint a szuverenitás a kulcs hazánk sikereihez Fotó: Teknős Miklós
– Ebbe az irányba hat például a migráció elleni fellépés, valamint annak megakadályozása, hogy ne mérgesedjen el Oroszország és az Európai Unió viszonya – fogalmazott a politikus, hozzátéve: a közép-európai gondolat képviselete is fontos a stabilitáshoz, valamint ahhoz, hogy Magyarország ne süllyedjen vissza abba a félperiférikus állapotba, amelybe évszázadokon át kényszerült.
– Ha azt akarjuk – folytatta –, hogy a térségünknek középtávon számottevő politikai érdekérvényesítő képessége, gazdasági ereje és hadserege legyen, rendkívül fontos felismerni, hogy hazánknak felelősséget kell vállalnia a régiónk Kárpát-medencén kívüli részeiért is.
Orbán Balázs az erős Magyarország belső feltételeként említette a közösségelvű társadalompolitika kialakítását, amely – amellett, hogy nem fordítja egymás ellen a különböző társadalmi csoportokat – a családalapításra, a gazdaságilag stabil és aktív középosztályra, valamint az erős nemzeti öntudatra épít. – Fontos történelmi tanulság, hogy amikor gondba kerül az ország, csak a nemzeti intézményekre számíthatunk.
Így volt ez a 2008–2009-es pénzügyi válság esetében vagy legutóbb a 2015–2016-os migrációs krízis alatt is. A nemzetközi intézmények, valamint a szupranacionális struktúrák nem tudták megvédeni hazánkat, csak a magyar parlament és a kormány volt képes felelősséget vállalni a magyar emberekért – mutatott rá a miniszterhelyettes. A Demokratikus Koalíció Európai Egyesült Államokról szóló elképzeléséről Orbán Balázs azt emelte ki: a párt olyan uniformizált, értékmentes, „légiós” gondolkodási struktúrát követ, amelyet semmi nem köt a magyar viszonyokhoz.
– Ez teljesen új fejlemény a történelmünkben, még az Osztrák–Magyar Monarchiában is elképzelhetetlen volt, hogy akár a kormánypárt, akár az ellenzéke több hatáskört követelt volna Bécsnek, mint ahogyan a jelenlegi ellenzék többsége Brüsszel számára kívánja átengedni szuverenitásunk további elemeit – fejtette ki az államtitkár.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója, a kötet társszerzője és szerkesztője lapunknak arról beszélt: a könyvben szereplő tanulmányokkal a magyar nemzet látásmódjáról kívántak összefoglaló képet adni. – A kötet által nyújtott perspektíva segítségével talán a napi problémák kezelésében és a döntési helyzetekben is könnyebben megállapítható, hogy mi a nemzet érdeke.
A magyarság fontos döntési pontjainál mindig szükséges megvizsgálnunk: honnan jöttünk, milyen fejlődési tendenciák érvényesültek a tradícióink kialakulása során, valamint hogy kikkel együtt és kik ellenében építkezett a magyarság az elmúlt ezer esztendőben. A történelmi gondolkodásunk lenyomatát adó könyv reményeink szerint a jelenlegi magyarságnak segít megalkotni azokat a válaszokat, amelyek előremozdítják és sikeresebbé teszik az országot – fogalmazott Szalai Zoltán. Hozzátette: a kötetben igyekeztek úgy tárgyalni az említett témákat, hogy a konkrét, pragmatikus kérdésekkel foglalkozók számára is releváns, használható gondolatokat adjanak.
A kötet értekezéseit tágabb perspektívába helyezve az igazgató arra is kitért: korunk egyik nagy kérdése, hogy az Amerikai Egyesült Államok dominálta egypólusú világrend felbomlásával hány hatalmi központ jön létre, illetve milyen geopolitikai viszonyok alakítják a jövőben kontinensünk politikáját. – Bár a globális tendenciákra csekély ráhatásunk van, az kijelenthető, hogy Magyarország mindig azokban az időszakokban volt sikeres, amikor diverzifikált volt a nemzetközi kapcsolatrendszere, nem pedig egy szálon függött. A különböző nagyhatalmakkal pedig akkor tudott az ország kiegyensúlyozott viszonyrendszert kiépíteni és fenntartani, amikor a nemzeti szuverenitás birtoklása megadta az ehhez szükséges belső szilárdságot és magabiztosságot – fejtette ki Szalai Zoltán.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
