Ha valaki lemaradt volna az egész sztoriról, röviden összefoglalva:
Ezeket sokkal részletesebben is kifejtettük az alábbi cikkben, amiben elmagyaráztuk, hogy mi az az impeachment-eljárás, mit gondolnak a demokraták, hogyan védekezik az elnök és pontosan mit mondott Zelenszkijnek, valamint mi köze van a Bideneknek Ukrajnához:
A szeptemberben indult eljárásban először a Kongresszus bizottságai vizsgálták meg, hogy fennáll-e olyan vétség Trump esetén, ami indokolja az impeachmentet. A hírszerzési bizottságban zárt ajtók mögött 17, a nyilvános meghallgatásokon 12 tanú volt. Találhatunk köztük egykori és aktív nagyköveteket és fehér házi tanácsadókat is.
Az összefoglaló jelentés a tanúvallomásokon alapszik, ez egy 300 oldalas dokumentum. Ebben lényegében azt írják, hogy Donald Trump személyes és politikai érdekeit az Egyesült Államok érdekei elé helyezte, emellett szerintük bizonyítékok állnak rendelkezésre az illetéktelen eljárásra és a Kongresszus akadályozására vonatkozólag.
Miket mondtak a tanúk?
Gordon Sondland vallomása volt az egyik legerősebb, márcsak azért is, mert ő az Egyesült Államok Európai Unióhoz delegált nagykövete.
Sondland – aki nem karrierdiplomata, hanem a Trump-kormányzat politikai kinevezettje – az előre elkészített nyilatkozata felolvasásakor többször hangoztatta, hogy munkája során nem szokott feljegyzéseket készíteni és nem mindig emlékszik pontosan dolgokra. Ugyanakkor leszögezte:
ha az a kérdés, hogy az ukrajnai vizsgálatok ügyében érvényesült-e a valamit valamiért elve, akkor erre egyértelműen igen a válasza.
Ezzel Sondland arra utalt, hogy az amerikai kormányzat visszatartani készült az Ukrajnának ígért katonai segélyt mindaddig, amíg Kijev nem jelentette ki nyilvánosan a Bidenék elleni vizsgálatok megindítását.
A nagykövet kifejtette, hogy Donald Trump utasítására működött együtt – Rick Perry energetikai miniszterrel és Kurt Volker akkori ukrajnai különmegbízottal közösen – Rudy Giulianival, még akkor is, ha ő személyesen nem értett egyet vele. Leszögezte azonban, hogy nem tartja helytelennek Giuliani tevékenységét, de arról is beszélt, hogy tudomása szerint Trump Giulianin keresztül próbált nyomást gyakorolni. Giuliani nem tölt be semmilyen hivatalos pozíciót a kormányzatban, de Trump bizalmasa és ügyvédje.
Sondland elmondta: nem volt jelen Trump és Zelenszkij telefonbeszélgetésekor, de visszatekintve különösnek tartotta, hogy erről nem tájékoztatták részletesen sem Volkert, sem William Taylort, az Egyesült Államok ügyvezető nagykövetét Kijevben.
Sondland megerősítette amit Kurt Volker állított a meghallgatáson: Donald Trump kétkedően fogadta, amikor felvetette neki Zelenszkij esetleges meghívását a Fehér Házba. Az amerikai elnök akkor azt mondta: a 2016-os elnökválasztások idején az ukránok megpróbálták megbuktatni őt. Sondland ezzel arra a feltevésre utalt, miszerint a 2016-os elnökválasztási kampányban az akkori ukrán vezetés a demokrata párti elnökjelöltet, Hillary Clintont támogatta. Ez egyébként Trump ellen-narratívája az orosz beavatkozás ügyére.
Trump több tanút is hazugsággal vádolt, a republikánusok szerint légből kapott az ügy és egyik vallomástevő sem bizonyította, hogy megtörtént volna a vesztegetés/zsarolás.
Giuliani nem áll le
Az elnök ügyvédje, aki a történet egyik kulcsszereplője, annyira nem húzta be a féket az impeachment árnyékában, hogy egy Twitter-bejegyzésben bizonyítékokat ígért Joe Biden ukrajnai korrupciós ügyeire.
Itt helyszínként Magyarország is bekapcsolódott a történetbe, Giuliani a hét elején Budapesten találkozott Jurij Lucenko ukrán ex-főügyésszel, aztán továbbment Kijevbe.
Biden és az Obama-kormányzat tisztségviselői hozzájárultak Ukrajna megnövekedett korrupciójához 2014 és 2016 között
– írta az ügyvéd, hozzátéve, hogy a vonatkozó dokumentumokat hamarosan nyilvánosságra hozza.
Egy homályos konkrétumot említett is, szerinte az ukrajnai főszámvevőszék olyan adatokat talált, melyek szerint az Egyesült Államok egyik alapjánál a feltételezések szerint 5,3 milliárd dollárt helytelenül használtak fel, de „Obama nagykövetsége” szorgalmazta az ukrán rendőrségnél, hogy ne indítsanak nyomozást.
Ha ez így is van, Trumpot ez nem mentené fel a vádak alól.
Ha ez nem, akkor semmi
Ahhoz, hogy értékeljék a felmerült bizonyítékokat jogtudósokat hívtak az igazságügyi bizottságba: a demokrata többség hármat, a republikánusok egyet.
Ők is meglehetősen hosszú dokumentumokban érveltek a véleményük mellett, de még a republikánusok által meghívott Jonathan Turley sem írta azt, hogy nincs itt semmi látnivaló.
A George Washington egyetem tanára szerint nem elég erősek a bizonyítékok az elnök elmozdítását célzó eljáráshoz, de, ha megvalósult a valamit valamiért elv az elnök részéről, akkor az már tényleg elég az impeachmenthez. Turley ezen kívül elsietettnek és veszélyes precedensnek találja az eljárást, de azért azt is hozzátette, hogy „minden volt, csak tökéletes nem” a Trump-Zelenszkij beszélgetés, utalva arra, hogy az amerikai elnök tökéletesnek nevezte azt.
A demokraták által invitált jogszakértők szigorúbbak: Noah Feldman a Harvadról úgy látja, hogy Trump visszaélt a hatalmával. Pamela S. Karlan, a Stanford professzora szerint Trump nemhogy engedte, hanem maga kérte, hogy egy külföldi hatalom avatkozzon be az amerikai választásokba.
Michael J. Gerhardt, a North Carolina-i Egyetemről fogalmazott talán a legegyértelműbben:
Ha ez az ügy nem ad elégséges alapot az elmozdításért megindított eljárásra, akkor semmi.
Ennek megfelelően Nancy Pelosi demokrata házelnök kérte a bizottság elnökét, hogy állítsák össze azokat a vádpontokat, amelyeket majd szavazásra bocsáthatnak a Képviselőházban az impeachmenthez. Itt demokrata többség van, de az ügy utána a Szenátus elé kerülhet, ahol viszont a republikánusok vannak többen. Dátum nincs rendelve a forgatókönyvhöz, korábban az volt az állás, hogy kiderül, karácsony előtt szavazhatnak-e róla a képviselők. Nagyjából itt tartunk most is.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
