Manapság a tudomány kérdéseit kész tényekként fogadjuk el, mintha azok kőbe vésett törvények volnának, megfeledkezvén arról, hogy a történelemtudomány és a régészet leginkább egy detektívregényhez hasonlít, amely apró részletekből próbálja rekonstruálni a múltat. Mivel az archeológiai leletek töredékesek és az írott forrásokra sem tehetjük a nyakunkat, jobbára megmarad egy részigazság, amit a kutató elme vélekedése, nézőpontja, beállítottsága, világszemlélete alakít kerek egésszé. Ezzel szemben a spirituális források más elveken nyugszanak: maguk a lelkek hordozzák az igazságot, amely néhol alátámasztja, néhol erősen rácáfol a mai magyarságkutatás tényeire.
Ha a szkíta-magyar ősvallásról beszélünk vagy elmélkedünk, akkor nem árt, ha a lelki tudást részesítjük előnyben. Töredelmesen be kellene vallanunk, hogy a történeti kútfőkből csak keveset tudunk a szkíta-magyar múltról, mivel a korabeli írások a honfoglalás előtti magyarságról nem halmoznak el bennünket temérdek információval. Ugyanakkor e kevéske tudásmorzsa sem elhanyagolható, mivel egy csapásra megcáfolja az ősi mágikus szemléletmódunkról szóló tudományos hiedelmeket, mivelhogy a tudomány is sokszor a hiedelmek és elméletek birodalma, nem pedig a biztos és halhatatlan tudásé, miként azt sokszor sugallják az embernek!
Tehát ősi mágikus szemléletünk szerint a honfoglaló magyaroknak volt istenhite. Erről pedig bizonyítékaink vannak!
Magyar őseink már a honfoglalás időszaka előtt kiforrott istenképpel és istenhittel rendelkeztek. Ennek megfelelően ismerték, hitték és tudták a legfelső Urat, vagyis ISTENT.
Vélemények és hosszas elemzések helyett szóljon helyettünk Al-Bakri, aki őseink vallása kapcsán a következőt írta a magyarokról:
„egy olyan nép, amelynek a magasságos Istenen kívül nincs más istensége. Az ég Urában hisznek és az Ő egyetlen Hatalmasságában”.
Ez teljesen egyértelmű és félreérthetetlen: nem többistenhívők voltak az őseink, hanem egyistenhívők. Az a kérdés pedig, hogy ki volt ez az isteniség, könnyedén megválaszolható annak, aki veszi a fáradságot és utána olvas a megfelelő könyvekben és honlapokon.
Theophylaktosznál ezt olvashatjuk:
„A turkok (magyarok) csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette”.
Ibn Fadlan pedig azt írja, hogy
„a magyarok az égben lakozó Istent mindeneknél feljebbvalónak tartják”.
A Képes Krónika, a Budai Krónika és Thuróczy János krónikája szerint a magyar honfoglalás így indul:
„Árpád a mindenható Isten kegyelmét kérte…”
Erőlködés nélkül tudnánk még hasonló idézeteket citálni, de nem győzködni, csupán jelezni szerettük volna, hogy már pusztán a történelmi dokumentumok is igazolják a magyarság ősvallásának és istenhitének – igaz, nem katolikus vallásának – létezését az i.sz. I. évezredben. A tények önmagukért beszélnek.
A következő következtetést is levonhatjuk: az egyetlen Teremtő Isten számos megnyilvánulási formáját ismerték táltosaink és mágus-papjaink.
Azokat az isteni lényeket, akiket a kereszténység angyaloknak, a hinduizmus istenségeknek, a görög mitológia félisteneknek, vagy a sámánizmus szellemeknek nevez, szintén ismeretesek voltak őseink előtt. Ez nem pusztán egy vallási szinkretizmus, vagyis különböző vallások egyes elemeinek az összeolvasztásából, összevegyítéséből létrehozott egyesítés, hanem a mágikus világkép teljességéből fakadó megismerés. Ergo a mágia mindent felölelő és abszolút tudása tette lehetővé a magyar Nap-papok és Hold-papnők számára, hogy a teremtés különböző szintjein álló lényekkel kapcsolatba léphessenek és segítségükkel rendet és békét teremtsenek a társadalmukban. Mily nagy szükség volna erre ma is!
Ősi szkíta-magyar vallásunk, vagy mondjuk ki kereken: NAPVALLÁSUNK csupa olyan szertartásból és szokásból állt, amelyek az egek – ma úgy mondanánk, hogy magasabb világok, dimenziók, felső világok – lakóival való rítusokra épültek. Gondoljunk csak bele, mennyire eleven és magától értetődő volt a honfoglalás kor előtti magyar gyermekek számára, hogy tündérek, angyalok, istenek és istennők, szellemek és démonok, Holdistennő és Napisten létezik, s mi az ő segítségükkel élhetünk, tapasztalhatjuk meg a létezés gyönyörét, fedezhetjük fel ezt a csudálatos világot, és képviselhetjük az egyetlen Teremtő vallását is a Földön.
Hogy később egyházpolitikai és hatalmi érdekek miatt kik és hogyan forgatták ki ősi hitünket önmagából, miként torzították el hagyományainkat a sötétség erői, arról e helyütt nem szeretnék szólni. De miként a hajnali derengés eloszlatja a legsötétebb éjszaka sűrűjét, úgy virrad ránk ősi szkíta-magyar Napvallásunk első sugara mostanság.
Száraz György
Boldog napot!
The post A szkíta-magyar ősvallás néhány titka appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
