Tévhit, hogy az amazonasi esőerdő és környezete között kapcsolat lenne, az esőerdő oxigént termelne bolygónk számára. Ferenc pápa: Az amazonasi esőerdő bolygónk tüdeje
A lényeg az, hogy egy esőerdő egyensúlyban szinte minden elemből ugyanannyit tartalmaz, mint az előző nap. Nincs sem kibocsátás, sem elnyelés. Pontosabban ezek is egyensúlyban vannak. Az összes szerves anyag benne van a növényzetben és az állatvilágban. A körforgás a talajt megkerülve zajlik. Szó sincs „trópusi televényről”. A talaj sírni valóan sovány kilúgozott laterit. Az ősidők óta folytatott égetéses erdőművelés lényege, hogy a fahamu, ami mintegy műtrágyaként működik, néhány évig fedezni tudja a kultúrnövények igényeit. Aztán amikor kilúgozódott a talaj, újabb földet kell befogni, az otthagyott területet aztán néhány száz év múlva visszahódítja az erdő. Vagy nem, ha történetesen a hegyoldalról még a kapaszkodásra alkalmas talajt is lemossa az eső. Az égetéses földművelés akárhogy nézzük rablógazdálkodás, a trópusokon ugyanúgy, mint a mediterrán országokban. Különösen az, ha ipari méretekben űzik. Még nagyobb a baj, ha a „zöld” szervezetek támogatásával zajlik, mert anyag célú pálmaolaj termelésre, vagy bio – alkohol célú cukornádültetvényekre pénzügyi hozzájárulást is kapnak. Haiti pl. majdnem az összes erdejét kiirtotta, mert az USA-ba a „karbon semleges ” faszenet exportálták. A Dominikai köztársaság ezt megtiltotta (pedig ugyanolyan diktatúra volt ott is). A végeredmény az ürből látszik, és a Googl-on meg lehet keresni a két ország határát, ahol az őserdő kopár tarvágásba megy át. Egyébként 1958-ban olvastam a San Salvadori egyetem egyik trópusi földműveléssel foglalkozó cikkét. (Az Élet és Tudományban, de lehet, hogy az Univerzum-ban. Nagyon ellenezte az égetéses földművelést. Egy érdekes megjegyzése volt, hogy az erdőtüzek paradox módon növelik a levegő oxigéntartalmát, mivel a korom és az elszenesedett fák széntartalma kiesik a körforgásból.
A levegő oxigéntartalmát igazából a tajga és Kanada tűlevelű erdei növelik, mert az újabb és újabb telek a fagyott talajba zárják a szerves anyagot, ami néhány száz méter mélyre kerülve, ahol megint 0°C felé emelkedik a hőmérséklet és végül fosszilis tüzelőanyaggá alakul. A legendás Karbon-kor pl. nem egy melegkor volt, hanem egy (vagy néhány) jégkorszak. Megemlíteném, hogy trópusi területen is lehetséges szénképződés, ha kellően oxigén szegény mocsár van, vagy olaj is keletkezhet, ha a tenger mélyebb részeit az édesebb felszíni víz elzárja az oxigéntől (Ilyen pl. a Fekete – tenger)
Brazíliával és Indonéziával kapcsolatban még meg kell különböztetni a különböző geológiai szerkezeteket. Az ősi szárazföldek (kratonok) területe néhány százmillió év alatt tökéletesen kilúgozódott. Az itteni folyók a „fehér vizek” (pl. Rio Blanco. A víz átlátszó tiszta és alig van benne élet. Ezzel ellentétben a „fekete vizekben” (Rio Negro) nyüzsög az élet. Indonéziában pl. Jáva, ami fiatal vulkánokkal veszélyeztetett terület, rendkívül nagy népsűrűséget tud eltartani. Az indonéz kormánynak az a törekvése, hogy a ritkán lakott Borneót betelepítse kudarcra van ítélve. Lehet, hogy tönkreteszik az élővilágot, de igazán termővé nem fog nagy terület válni.
A jelenlegi felhördüléssel kapcsolatban egyetlen kérdést kell feltenni: Miért pont most és miért pont Brazília? (Forrás:Ónodi Tibor)
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
