A Világörökség részét képező székelyderzsi vártemplom 1419-ben festett falképeinek jubileumát tudományos konferenciával és várfesztivállal ünneplik a hétvégén. A késő gótikus, ma unitárius templom 15. században készült freskói európai művészeti és művelődéstörténeti jelentőségűek. A falképek 1887-ben, javítás alkalmával bukkantak elő a mészréteg alól. A budapesti műemlékvédelmi főhivatal megbízásából Huszka József sepsiszentgyörgyi rajztanár tárta fel a következő évben.
Az északi falon, a Szent László-legenda képsorát láthatjuk: a kerlési ütközetet (1068) és a leánymentés történetének ábrázolását. A karzattól a diadalívig az egész Szent László-sorozat megjelenik, a Kivonulás jelenettől, amelyen egy püspök megáldja a hadba vonuló László királyt, majd az Ütközet jelenet a leányrabló kun üldözését ábrázolja. Azt követi László király és a kun párviadala, majd a Lefejezés. A záró kép a Pihenés avagy Fejbenézés: a király a megmentett lány ölébe hajtja a fejét.
A legendát egy keretvonallal választotta el készítője a Remete Szent Antalt ábrázoló falképtől. Láthatók még ezen a falon a glóriás szentek, Kozma és Damján, a karzat alatt a Tízezer vértanú kompozíció töredéke és egy Szent Dorottya-ábrázolás sérült részlete sejlik ki.
A templomhajó déli falán, a diadalív és a bejárat között húzódó falképsoron viszonylag épen maradt a püspökszentekként ismertté vált négy alak. Mellettük a lelkeket mérlegen mérő Szent Mihály jelenik meg, akinek lábánál három ördögalak látszik. A bejárat közelében Saul megtérésének az evangéliumból ismert története tárul elénk. „Ennek a képnek az egyedisége abban áll, hogy az egyik kísérő kezében megfestett zászló felirata pontosan megnevezi a festmény megrendelőjének nevét és a kép készítésének időpontját. Ugyanakkor figyelemre méltó, ahogyan a festő összevonta Pál látomásának pillanatát Ananiás megjelenésével Damaszkuszban, amikor az Úr tanítványának érintésétől Pál visszanyeri az időlegesen elveszített látását – olvasható Jánó Mihály derzsi freskókról szóló tanulmányában.
A latin nyelvű felirat magyarul így hangzik: „Ezt a művet festette, vagyis készíttette Ungi István fia, Pál mester az Úr 1419-ik évében. Az író írta, és az eszében a szép lányt tartotta.”
székelyhon ro.
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
