Itt az "ólomtérkép" a szennyezett budapesti csapvízről

Itt az "ólomtérkép" a szennyezett budapesti csapvízről

A beérkezett ivóvízminták mintegy ötödénél mért magas ólomtartalmat a Nemzeti Népegészségügyi Központ. A Magyar Víziközmű Szövetség szerint leginkább az 1945 előtt épült házaknál lehet ilyen módon szennyezett a víz.

Eddig 2700 ivóvízminta érkezett a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz egy 2020 márciusáig tartó mintavételi program (Nyitott laboratóriumi program) keretei között, de már most megdöbbentő eredmények vannak: több mint 500 esetben találtak ólomszennyezést, főképp 1945 előtt épült házak ólomcsövei esetében – írta meg az Infostart is a Világgazdaság cikke alapján.

Nagy Edit, a Magyar Víziközmű Szövetség főtitkára az InfoRádióban pénteken elmondta, nem a teljes, általuk fenntartott vízhálózatra vonatkozik a probléma, hanem

az egyes épületekben lévő lokális probléma ez.

„A nyolcvan-száz esztendős házakban ólomcsöveket használtak az épületeken belül, és ahol ezek a csövek még megmaradtak, ott előfordulhat ez az ólomkoncentráció-növekedés” – mondta el Nagy Edit.

Az ivóvíz vizsgálata ingyenesen kérhető a Nemzeti Népegészségügyi Központtól a Nyitott laboratórium program keretében.

Ha kiderül, hogy szennyezett a csapvíz, szükség lehet a csövek cseréjére, ami bonyolult folyamat.

Hírdetés

„Meglehetősen költséges, különösen közintézményeknél és lakóépületeknél, társasházaknál, ahol úgy van értelme a vezetékcserének, hogy az egész épületben kicserélik, nem csak egy érintett lakásban. Jó lenne egyébként erre állami forrást biztosítani, de ez csak az én magánvéleményem. Egy teljes lakóközösség meg tud birkózni ezzel a feladattal” – vázolta a helyzetet Nagy Edit.

Létezik egy rövidebb távú megoldás is a magas ólomtartalmú víz elkerülésére. Erről korábban a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiéniáért felelős főtanácsosa, Varga Márta beszélt az InfoRádióban.

„A legfontosabb az, hogy mindig hideg vizet fogyasszunk, a meleg víznek jóval nagyobb a fémoldó képessége,

mint a hidegé, ezért sokkal több ólmot vagy akár egyéb nehézfémet tartalmazhat, ezért fogyasztása semmiképpen sem ajánlott.”

A másik ilyen fontos tényező az idő.

„Minél tovább áll a víz a hálózatban, annál nagyobb mennyiségű ólmot vonhat ki a csövekből vagy az egyéb szerelvényekből.

Fogyasztása előtt ezért mindig érdemes kifolyatni a vizet a rendszerből; egyperces folyatás javasolt, különösen reggel vagy a hazaéréskor délután”

– mondta Varga Márta.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ elkészítette az úgynevezett ólomtérképet is.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »