Szlovákiában május 25-én, szombaton tartják az EP-választásokat, miközben Európa nagy részén vasárnapra tűzték ki a voksolás napját. Csehországban két napos lesz a váalsztás.
Az Európai Unióban a május 23-26. között meghirdetett EP-választásokon először a hollandok adhatják le voksukat 23-án, csütörtökön. Őket az írek követik, akik pénteken járulhatnak az urnákhoz, majd szombaton Szlovákia, Málta és Lettország következik, Csehországban pénteken vagy szombaton is leadhatják szavazatukat. Európa többi része május 26-án, vasárnap szavaz.
Egyelőre azt még nem tudni, hogy Nagy-Britanniában lesz-e vagy sem EP-választás. A 2016-os népszavazáson az EU-ból való kiválás mellett határozó britek törvényhozása mintha nem tudná, mit is akar valójában. Az elmúlt több mint két évben nem sikerült megállapodásra jutni sem a kiválás feltételeiről, sem a kilépésről. A Brexit eredeti határideje március 29. volt, most a leghamarabb október 31-én hagyják el az EU-t a britek. Ha ugyan addig nem írnak ki egy újabb népszavazást.
Az EP-választás alig minden negyedik szlovákiai állampolgárt érdekel
Az EP-képviselőket ötévente választják, a bejutási küszöb Szlovákiában, Litvániában, Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Horvátországban, Lettországban és Magyarországon 5 százalék. Ausztriában, Olaszországban, Svédországban négyszázalékos a parlamenti küszöb, de vannak ennél alacsonyabb választhatósági határok is, sőt, van olyan ország, ahol nincs bejutási küszöb.
Az Európai Parlament az EU egyetlen közvetlen választással megválasztott szerve. Bár az Európai Bizottság elnökének személyét is ez a választás határozza meg (csúcsjelölt), de csak közvetett módon (a legtöbb mandátumot szerző pártcsalád adja), de ez sem kőbevésett szabály alapján történik. Mivel az EB elnökének jelöltjét az Európai Tanácsnak (a tagállamok tanácsának) is jóvá kell hagynia, semmilyen szabály sem tiltja, hogy azt egy tagállam megvétózza.
Nagy változások előtt
Jelenleg a standard pártokkal (Európai Szocialisták és Európai Néppárt) szemben teret nyerő globalista-macronista szövetség próbál blokkoló kisebbséget szerezni az EP-n belül, amivel jelentős alkupozícióba jutnának, többek között a választások után elinduló költségvetési vitát tekintve vagy a Lengyelország és Magyarország ellen indított eljárások kérdésében.
Az Európai Parlament által közölt, legutóbbi, összesített felmérések szerint az Európai Néppárt (EPP) 180 helyet fog szerezni, ami 37 mandátummal kevesebb, mint amivel a mostani ciklusban rendelkezik. Ugyanilyen veszteséget lesz kénytelen elfogadni a baloldali szocdemeket összefogó S&D pártcsalád is, amely szintén 37 helyet veszítve 149 mandátumot szerezhet.
Feltörekvőben a globalisták és a nacionalisták
A „populistáknak” és „nacionalistáknak” bélyegzett radikálisabb irányt követő jobboldali pártokat tömörítő ENF várhatóan 25 helyet erősíthet 62 mandátumot szerezve (jelenleg ide sorolódnak az olyan pártok, mint az olasz Északi Liga vagy a francia Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés).
Erősödni fognak a balliberális-globalista értékrendet valló pártok is, mint a Guy Verhofstadt által is képviselt ALDE (76 mandátumot szerezhet, ami +8 helyet jelent a mostani állapothoz képest). Egyelőre még nem tudni, pontosan milyen szövetséget sikerül létrehozni Emmanuel Macron francia államfőnek, akinek pártja még nem tagja az EP-nek. A legutóbbi hírek szerint nem hajlandó beülni az ALDE pártcsalád sorai közé, helyette inkább saját formációt hozna létre.
Ehhez azonban először a vele szövetséges pártoknak kell sikeresen szerepelnie. Ilyen párt a szlovákiai SPOLU és a Progresívne Slovensko, valamint a magyarországi Momentum. Szlovákiában a PS-SPOLU koalíciója a legutóbbi felmérés szerint 8,10 százalékot kapna választóktól. A legutóbbi felmérések szerint az MKP és a Most-Híd is kívül rekedne az EP-ből.
Focus felmérés: Menyhárt alatt Csáky és Berényi sem jutna ki az EP-be
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
