A Harmadik Birodalom létrejöttekor Adolf Hitler bevezette a „Führer ajándékát” az ifjú házasoknak.
A frankoknak volt egy kedves szokásuk, a Morganegiba, a reggeli ajándék: A nászéjszakát követő reggelen az újdonsült férjnek ajándékot kellett adnia a hitvesének – egy gyűrűt, értékes szövetet vagy egy még értékesebb vagyontárgyat (például földbirtokot). Adolf Hitler első intézkedései egyikeként 1933-tól az ifjú házasok kaptak egy négy csekket tartalmazó csekk-füzetet.
Ez az 1000 birodalmi márka értékű kölcsön valódi vagyon volt egy munkás átlagbéréhez (100 márka) viszonyítva. Az első csekket a bútorokra szánták, a másodikat az első gyermeknek. Ha az asszony életet adott a negyedik csecsemőjének, az adósságot kiegyenlítettnek tekintették.
Nagyvonalú, tíz éves lejáratú kölcsönt adtak a fiatal házaspároknak, hogy otthont vehessenek maguknak. Minden gyermek születésekor az adósság negyedét eltörölték. Négy gyermek, minden születés két és fél éves normális ritmusban, elég volt a teljes adósság eltörléséhez.
Egy beszélgetésünk során meglepetésemnek adtam hangot ezzel kapcsolatban Hitlernek: „De hát így sohasem fogja visszakapni a kölcsönei teljes összegét?”, kérdeztem. „Már hogyne, válaszolta mosolyogva, tíz év alatt egy négy gyermekes család sokkal többet hoz, mint a kölcsöneink.” Valójában az adóbevétel évről-évre növekedett Hitler szociális programjainak a költségnövekedése arányában. Alig néhány év alatt az adóbevétel megháromszorozódott. Hitler Németországa sohasem ismert pénzügyi válságot. A haldokló gazdaság élénkítése végett Hitler merészsége kellett ahhoz, hogy a kormány befektesse a még nem létező pénzét, ahelyett, hogy – az „egészséges” pénzügyi elvekkel összhangban – tétlenül megvárta volna, amíg a gazdaság önmagától életre kel – írta Léon Degrelle 1992-ben.
Ezer birodalmi márkás kölcsönt (egy munkás nyolchavi átlagbérét) adtak az egyetlen fizetésből élő ifjú pároknak, minden egyes gyermekvállalás negyedével csökkentve az adósság összegét. A fiatal szülők előnyt élveztek a lakáshoz való hozzájutás terén városi környezetben.
A „Führer ajándéka” az ifjú házasoknak egy széleskörű társadalmi erőfeszítés része volt. Ezzel párhuzamosan 1933. június 1-én egy példátlan jelentőségű tervet is beindítottak 200.000 munkásház kivitelezése céljából. Egy francia szerző így írt erről: „munkásvárosok bukkannak fel mindenhol, és micsoda városok! Zöldövezetbe plántált egyéni kis házak tízezrei – mindez egy igazán gigantikus erőfeszítés eredményeként.”
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »