A családvédelmi akciótervről, a bérekről, európai ügyekről és a politikai pályájáról is faggatták az ellenzéki képviselők Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.
Jakab Péter (Jobbik) azt mondta: Orbán Viktor lassan a politikai pályája végéhez közeledik, az elmúlt 30 évben pontosan oda jutott el, ahonnan elindult, „ifjú kommunistából öreg kommunista lett”. „Rákosi Mátyás mondta, hogy államosítani kell az üzemeket. Miniszterelnök úr, ön pontosan ezt teszi, csak most az államosítást úgy hívják, hogy Mészáros Lőrinc, az államot meg úgy, hogy Orbán Viktor” – fogalmazott a jobbikos politikus, aki szerint Orbán Viktor az ellenzéki pártokat a „pártállami” számvevőszékkel, az ellenzéki képviselőket pedig Kövér László házelnökkel akarja „kivéreztetni”. Szavai szerint Magyarországból ismét pártállam lett.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta: a pályájáról a választók döntenek, ahogyan a Jobbik sorsáról is a választók döntöttek, ezért vannak ott, ahol most vannak.
Jakab Péter viszonválaszában úgy fogalmazott: „a szélkakasok bukásra vannak ítélve”. Szerinte mára a Jobbik lett a néppárt.
Orbán Viktor erre úgy reagált:
a jobbikos képviselő „gyerekes ripacskodásaival” próbálja felhívni magára a figyelmet,
de „megértem, hogy hatalomra vágyik és türelmetlen, azt javaslom azonban, hogy várjon a sorára, és addig is tanuljon némi illemet (…), némi jólneveltség és civilizált viselkedés még nem ártott meg senkinek, próbálja ki”.
MSZP: a családvédelmi akcióterv kevés családnak segít
Tóth Bertalan (MSZP) a családvédelmi akciótervvel kapcsolatban arról beszélt, hogy noha vannak benne előremutató elemek, de szerinte valójában csak egy nagyon szűk réteget érint. Kifogásolta, hogy az akcióterv nem szól az egyszülős családokról, a meddőséggel küzdőkről, az élettársi kapcsolatban élőkről, továbbá hiányolta, hogy miközben az egekbe szöknek az ingatlanárak, nincs szociális bérlakásprogram. Meddig kívánnak különbséget tenni magyar gyermekek között? – kérdezte.
Orbán Viktor – gratulálva először az MSZP-s politikus gyermekének megszületéséhez – azt felelte: az akciótervben nincs különbségtétel sem gyermekek, sem családok között. Az azonban igaz – folytatta -, hogy míg az MSZP olyan családtámogatási elemeket helyez előtérbe, amelyek alanyi jogon járnak, addig a kormány azokat, amelyeket össze tud kötni a munkával, mert amikor a családtámogatás nincs összekötve a munkavállalással, akkor a családtámogatási források felhasználásának hatékonysága rendkívül csekély. Ezért – közölte – arra törekszik, hogy a munkán keresztül juthassanak hozzá a szülők az állami juttatásokhoz. Lakáspolitikáról szólva hozzátette: a kormány szerint a tulajdonnak kell a középpontban állnia, és csak kiegészítő lehet a bérlet.
Tóth Bertalan viszonválaszában azt mondta: a kormány politikája nem vezet eredményre, mert minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. Sürgette továbbá például, hogy emeljék meg a családi pótlékot, szüntessék meg a bérkülönbséget a férfiak és a nők között, építsenek bölcsődéket.
A kormányfő erre azt felelte: ha a szocialisták találnak támogatható elemet a családvédelmi akciótervben, támogassák,
„csináljunk a család kérdéséből nemzeti ügyet”.
Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy olyasmit is követel az MSZP-s politikus, amit a kormány nem tud megoldani, „például a férfiak és a nők közötti különbség eltüntetése egy olyan igény”, amelynek nem tudnak eleget tenni.
Bérügyek
Arató Gergely (DK) azt mondta, ahhoz, hogy több gyermek szülessen, többek között jó bérek is kellenek, a kormány azonban „a multik kegyeit” keresi, „400 órás túlórával kedveskedik” nekik, közben pedig a magyarok az egyik legalacsonyabb fizetést kapják az európai közösségben. A DK azt javasolja, hogy az „Európai Egyesült Államokban” legyen egy multikat sújtó európai adó – közölte, azt kérdezve, hogy miért nem érdemelnek európai bért a magyar munkavállalók.
Orbán Viktor azt válaszolta Arató Gergelynek: a baloldal nyolc évig volt kormányon, „igazán megmutathatták volna, kár, hogy nem sikerült, és az országot csődbe vitték”. Amikor a választók leváltották a baloldalt 2010-ben, a minimálbér 71 500 forint volt, ma 149 ezer forint, a bruttó átlagbér 2010-ben 199 ezer forint volt, ma 329 ezer – fejtette ki.
Arató Gergely ezt úgy értékelte: „a multik magyar hangját hallhattuk az Országgyűlésben”.
A miniszterelnök viszonválaszában arról is beszélt, hogy az ellenzék hónapok óta riogat a munka törvénykönyvének módosításával, amely január 1-je óta hatályos, és mindenki láthatja, hogy az ellenzékiek nem mondtak igazat, túlórával riogatni csak ürügy volt nekik, valójában a gazdaság köszöni, jól van, és „a munkatörvénykönyv módosításával az emberek megelégedésére megfelelő állapotok alakultak ki”.
Paks
Keresztes László Lóránt (LMP) a paksi bővítésről kérdezte a miniszterelnököt. Kifogásolta, hogy az orosz megvalósítók sem képesek időben elvégezni a munkájukat, holott arra hivatkozva kapták meg verseny nélkül a beruházást, hogy csak ők tudják megépíteni az erőművet.
A jelenleg üzemelő atomerőmű jövőbeli leszerelésére sem szakmai, sem finanszírozási koncepció nincs – folytatta. Hova helyezik majd a radioaktív hulladékot? – kérdezett rá, és kitért arra is: a pécsieket máig nem kérdezték meg arról, mit gondolnak a hulladéklerakóról.
Orbán Viktor miniszterelnök a bővítési projekt szabályszerűségére vonatkozó felvetésre úgy felelt: minden egyes lépés az unió bizottságának a jóváhagyásával történt.
Hangsúlyozta: az atomerőmű magas műszaki felkészültséget igényel, még magát sem tekinti elég felkészültnek ahhoz, de ahogy fogalmazott, a politikai döntéshozók között egyetlen ilyen ember sincs. Ezért döntöttek úgy, hogy önálló miniszter legyen a biztonságot, az energiát és a jövőt is érintő beruházás felelőse.
A minisztert bármikor megkereshetik kérdéseikkel – ajánlotta a képviselőnek.
A kormány a versenyképes árú energia biztosítását mérlegelte, amikor a beruházásról döntött, valamint azt, hogy egy telephelyen nem működhet kétféle technológia – indokolta, miért orosz fejlesztők építik az új létesítményt.
Európai ügyek
Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint „tök mindegy”, hogy a Fideszt kizárják-e az Európai Néppártból, Orbán Viktor ugyanis „folyamatosan dörgölőzik az európai szélsőjobboldali pártokhoz”.
Szerinte ezek vezetőit és a kormányfőt két dolog köti össze: magyarellenesek – hiszen az érintett európai pártvezetők magyar munkavállalókat sem akarnának látni országukban és kevesebb támogatást adnának a térségünknek -, és az, hogy „befeküdtek Putyinnak és Oroszországnak” – mondta.
„Nettó hazaárulásnak” nevezte, amit a magyar kormányfő tesz. Miért gondolja, hogy kiárusíthatja az országot és az uniót is Putyin orosz elnöknek? – kérdezte.
Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) arra kérte a felszólalót, kövesse meg a miniszterelnököt.
Orbán Viktor válaszát úgy kezdte: „a szexista megjegyzéseket nem szívesen fogadja az ember, de ilyen időket élünk”. Hozzátette ugyanakkor: azt nem vállalják, hogy megmondják az újságíróknak, mit írhatnak le és mit nem, ezért a képviselő olyasmit is olvashat az újságokban, ami nem tetszik neki.
Arra emlékeztette a politikust: a felszólalásban említett Matteo Salvini az olasz kormány miniszterelnök-helyettese, kijár neki a tisztelet.
Szerinte azért is meg kell becsülni az olaszokat és Salvinit, mert miután Magyarország bebizonyította, hogy a migrációt szárazföldön meg lehet állítani, ők azt mutatták meg, hogy ez a tengeren is lehetséges.
Kijelentette azt is, a magyar választók két feladattal küldték a kormányzatot a nemzetközi politikába: hogy bevándorlás-ellenes Európát hozzanak létre, és hogy védjék meg a keresztény kultúrát. „Mi olyan pártokkal fogunk szövetkezni mindig, akik erre hajlandóak és képesek” – felelte.
Közölte azt is: a szovjetek és az oroszok barátja nem a polgári oldalon keresendő, hanem a másik oldalon, amelyekkel a képviselő szövetségben van.
Megjegyezte: a szocialista internacionáléhoz és a néppárthoz tartozók egy része is át akarja alakítani az uniós költségvetést a kelet-európai országok hátrányára, ezért segítséget kért ahhoz, hogy a térség a nyertese legyen az uniós költségvetési vitáknak.
Jobbik: mennyire hiteles a kormány politikája?
A kormány politikájának hitelességéről kérdezte a miniszterelnököt Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője, felvetve, a Fidesz a tíz évvel ezelőtti európai parlamenti kampányban még kiállt az európai ügyészség létrehozása mellett.
Felvetette: a szuverenitás nem csak ürügy-e arra, hogy kihátráljanak a belépésből, hozzátéve, Orbán Viktor „strómanjai, barátai és rokonai azok, akik a korrupciónak a szinonimái, ők azok, akik a legtöbb pénzt ma lenyúlják”.
Szerinte ezek az emberek ráadásul mind sérthetetlenek, hiszen a miniszterelnök és Polt Péter legfőbb ügyész védi őket a nyomozástól és a vádemeléstől; példaként az Elios-ügyet hozta fel.
Válaszát Orbán Viktor miniszterelnök azzal kezdte: a hitelminősítők visszajelzése szerint hiteles, egyre hitelesebb a kormány politikája, sokkal izgalmasabbnak nevezve, hogy ezt a kérdést a Jobbik és frakcióvezetője teszi fel.
Én arra emlékszem, hogy önök nem olyan rég még EU-s zászlót égettek, az alapszabályukba beleírták, hogy a Jobbik kilépteti Magyarországot az Európai Unióból, ön pedig személy szerint listázni akarta a zsidó származású képviselőket – fogalmazott a kormányfő.
Hozzátette, most a Jobbik azokkal van szövetségben, akik gumilövedéket és rohamrendőröket vettek be az emberek ellen, tönkretették a magyar gazdaságot és több millió ember életét.
Úgy gondolja, hogy ezek után a hitelességről szóló kérdése komolyan vehető? – kérdezett vissza a miniszterelnök.
Gyöngyösi Márton viszonválasza szerint a hitelminősítések helyett a korrupciós indexeket kellene vizsgálni, mert e téren Magyarország Bulgáriával uniós sereghajtó, hozzátéve, e téren sosem volt túlságosan fényes a hazai helyzet, de a szociálliberális kormányok idején bilincsben vitték el a „politikusbűnözőket”.
Szerinte felmerül a gyanú, hogy Orbán Viktor maffiavezér, Polt Péter pedig a beosztottja.
Viszonválaszában Orbán Viktor Szabó Tímea 2012-es nyilatkozatát idézte: „Gyöngyösi Márton nyílt zsidózásával és Novák Előd állampolgársági listázásával részemről eddig tartott az ügyek mentén való együttműködés. Eljött az a pont, amikor bevállalom, hogy ha egy szavazaton múlik is, akkor sem működöm velük együtt”, majd gratulált mindkét érintettnek.
Kiadatás
Harangozó Tamás (MSZP) nemzetközi együttműködésekről érdeklődött Orbán Viktor kormányfőtől egy kiadatási ügy és a Nemzetközi Beruházási Banknak adott diplomáciai mentesség kapcsán.
Arról beszélt: a Fidesz EP-listáját vezető Trócsányi László igazságügyi miniszter úgy járult hozzá, hogy hazájuknak kiadjanak két orosz fegyverkereskedőt, hogy az ügyészség szerint az Egyesült Államoknak kellett volna kiadni a mexikói kartellekkel üzletelő férfiakat.
Megjegyezte: a pénzintézetet a NATO-szövetségesek „teljesen egyértelműen titkosszolgálati fedőszervnek titulálják”.
Orbán Viktor miniszterelnök visszakérdezett: jól érti-e, hogy „a szocialisták vádolják a polgári oldalt azzal, hogy oroszokat szolgálják”, miután 45 évig a megszálló szovjetek kiszolgálói és helytartói voltak.
Magyarországot nem kell megvédeni attól, hogy bárhová is átcsúszik – jelentette ki, hozzátéve, az ország a nyugati szövetségi rendszer része, az EU-ba és a NATO-ba is népszavazási döntés után lépett be, így „ezt senkinek sem áll módjában fölülírni”.
A kiadatási ügyről szólva elmondta: bírósági döntés szerint mind Oroszországnak, mind az Egyesült Államoknak kiadható lett volna a két fegyverkereskedő, „orosz állampolgárok voltak, ezért az oroszoknak adtuk ki őket”.
Hozzátette, ha amerikaiak lettek volna, akkor viszont annak ellenére is Washingtonnak adják ki őket, hogy az Egyesült Államok 2005 óta több kiadatási ügyben sem hozott Magyarország számára kedvező döntést.
Ennek semmi köze a NATO-hoz, ez egy kölcsönösségi kérdés – fogalmazott Orbán Viktor.
Viszonválaszában a szocialista párti képviselő kijelentette: „kettőnk között biztos, hogy óriási különbség az, hogy ön volt KISZ-titkár, én nem, nekem nem volt párttitkár a családomban, miniszterelnök úr”, kijelentve, hogy ez a magyar emberek biztonságát garantáló NATO elárulása.
A miniszterelnök viszonválaszában kijelentette: „kiadatási ügyekben semmilyen NATO-szempontot nem érvényesítettünk, és nem is fogunk, kiadatási ügyekben csak kölcsönösségi szempont van”.
A Nemzetközi Beruházási Bankról szólva Orbán Viktor kijelentette, a pénzintézetben öt NATO-tag közép-európai állam messze nagyobb tulajdonrésszel bír, mint Oroszország, így az „egy közép-európai bank”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
