A bevándorláspártiak megtámadták a Fideszt, az Európai Néppártban pedig ma arra törekednek, hogy az egész pártcsaládot egy bevándorláspárti nemzetközi szervezetté alakítsák. A magyarok mindezt megakadályoznák – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével vagy a Manfred Weberrel, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjével folytatott beszélgetések valójában Orbán Viktor szövetségkeresési politikájának a részei, amelyet még a 2015-ös migrációs válság után kezdett el az unión belül – mondta Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Hozzátette: a 2014-ben, az akkori törésvonalak mentén megválasztott Európai Parlament érezhetően újra fog szerveződni, aminek már most is láthatók a jelei.
A miniszterelnök kommunikációja kapcsán az elemző úgy véli: a legfontosabb lépés a lengyel koalíciós partner megtalálása lehet.
Mateusz Morawiecki miniszterelnök és Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának elnöke (Fotó: MTI/PAP/Jakub Kaminski)
Arra a felvetésre, hogy a lengyel kormánypárt nem tagja az Európai Néppártnak, Tóth azt mondta: a lengyel belpolitikában érdekes folyamatok játszódnak le, hiszen a néppárti tag Polgári Platform összefogott a bevándorláspárti lengyel baloldallal, és az európai szocialistákhoz közeledő politikai blokkot próbál létrehozni Lengyelországon belül.
Tóth szerint az elsődleges célkitűzés az Európai Néppárt megreformálása úgy, hogy létrejöhet az a kereszténydemokrata koalíció, amelyet Orbán Viktor a tavalyi tusnádfürdői beszédében említett meg először. Ebben a szövetségben lenne helye a Jog és Igazságosság pártnak, az Európai Néppárt tagfelvételi politikája azonban ezt korábban kizárta. A két bent lévő lengyel pártnak nagyobb esélye van a néppártban maradni, mint a Jog és Igazságosság Pártjának a tagfelvételre.
Ha a néppárt a Fidesz kizárásáról dönt, akkor jöhetnek az alternatívák, és akár a Róma–Varsó–Budapest-tengely is létrejöhet – tette hozzá.
A néppártnak nem feltétlenül érdeke, hogy kizárja a Fideszt
Az Európai Néppárt évtizedekig úgy tekintett saját magára, mint az Európai Unió intézményeinek legmeghatározóbb erejére – hangsúlyozta Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. A mostani beszélgetések arról is szólnak, hogy milyen következményei lehetnek, ha végül nem tudnak egyezségre jutni a nagyobbik magyar kormánypárttal – fogalmazott.
Elmondta: mivel azok a pártok, amelyek kezdeményezték a Fidesz kizárását, régóta vannak a politika sűrűjében, pontosan tudják, hogy nem feltétlenül a Fideszre lennének negatív következményei, ha megbomlana a szövetség, hanem a néppárt is komoly károsultja lehet a Fidesz kiválásának.
A Fidesz kiválásával Weber csúcsjelöltsége is veszélybe kerülhet (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Az uniós választásokat követően a szokásjog azt diktálja, hogy a legeredményesebb politikai erő csúcsjelöltje indul azért, hogy az Európai Parlament többsége megválassza. Az európai jobbközép pártok népszerűségi mutatóit vizsgálva látható, hogy a néppárthoz tartozó, nagy múlttal rendelkező jobbközép erők komoly népszerűségvesztésen mentek keresztül, azaz a következő parlamentben az Európai Néppárt szinte biztosan kisebb súllyal lesz jelen, mint a jelenlegi ciklusban. Tehát a Fidesz kizárásával bizonytalanná válna a néppárt számára, hogy ismét elérheti a korábban megszokott eredményt, és Manfred Weber csúcsjelölti szerepe sem lenne biztos – magyarázta Törcsi.
A szakértő emlékeztetett: a néppárton belül is sokan vannak olyanok, akik támogatják a magyar kormány politikáját, különös tekintettel a bevándorlás kihívásaira adott válaszait.
A pártcsaládon belül egyedül a Fidesz támogatottsága nőtt az utóbbi időben
Arra a kérdésre, hogy a Fidesz kizárásával mekkora veszteséget szenvedhet el az Európai Néppárt, Tóth Erik ismertette a Nézőpont Intézet mandátumbecslésének eredményét, mely szerint képviselői helyeinek tíz százalékát biztosan elveszítheti a pártcsalád. Ez rendkívül jelentős veszteség, főleg annak fényében, hogy nem 751, hanem csak 705 főt választanak meg az európai polgárok.
Az elemző felhívta a figyelmet Törcsi Péter azon kijelentésére, hogy a tagpártok egy része 2014-hez képest nemhogy stagnált, de gyengült, és alig található olyan párt, amelynek a nemzeti stabilitása – különösen tekintettel a választói kiterjedtségre – megmaradt volna. Az egyetlen ilyen párt az Európai Néppárton belül a Fidesz, amely a Nézőpont felmérései szerint a tavaly áprilisi támogatottságát további hét százalékkal növelte – hangsúlyozta, majd hozzátette: a magyar kormányzó párt akár 14 mandátumot is szerezhet május 26-án, amely a határon túli képviselőkkel kiegészülve akár 18-ra is nőhet.
Jelenleg Manfred Weber a legesélyesebb csúcsjelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára, azonban Weber arra alapozza a stratégiai gondolkodását, hogy a választási eredményeket nagy súllyal veszik figyelembe, amikor megválasztják az Európai Bizottság elnökét, ez azonban – bár létezik szokásjog – nincs kőbe vésve, az európai baloldal gondolkodásmódja azonban teljesen eltér ettől. A baloldal célja a néppárt megosztása és gyengítése. Weber azért tesz gesztusokat a szocialistáknak, mert érzi: az ő szavazatukra is szüksége lesz, hogy elnökké válasszák – fogalmazott Tóth Erik.
———————————————————————————————–
Számolgat a 444.hu – Az eddigi adatok alapján 58 szavazat a Fidesz ellen, 48 mellette
Március 20-án dönt az Európai Néppárt (EPP) választmánya a Fidesz kizárásáról.
A választmányban összesen 262 tagnak van szavazata. Minden tagpártnak van alapból 2 szavazata, és ha az adott pártból van valamilyen magas funkciója is valakinek (tagja a párt elnökségének, valamilyen EU-s intézményben vezető, az EP-frakcióban vezető), akkor az további, alanyi jogon járó szavazatokat is jelent.
Így van olyan tagpárt, amelyiknek csak 2 szavazata van, de van amelyiknek több mint 10. A legtöbb szavazata a német CDU-nak van, 19.
Összesítettük, hogy az eddigi nyilatkozatok alapján hány szavazat érkezhet a Fidesz kizárására, és hány a kizárás ellen.
Ezek alapján a 262-ből eddig 58 szavazat várható a Fidesz ellen, és 48 a Fidesz mellett. 160 szavazó szándékáról egyelőre csak találgatni lehet.
A szavazás titkos lesz, vagyis az egyes szavazók eltérhetnek elvben a pártjuk hivatalos irányától.
Az 58 Fidesz-ellenes szavazatot 14 párt nyilatkozata alapján szedtük össze:
A 48 Fidesz melletti szavazatot 9 párt nyilatkozata alapján szedtük össze:
(A fenti listán az olasz Forza Italia (9 szavazat) ugyan hivatalosan még nem nyilatkozott, de magyar forrásaink biztosra veszik, hogy Orbán és Berlusconi barátsága garancia arra, hogy mellettük szavazzanak a képviselőik.)
Nagy kérdés, hogyan szavaz a lengyel PO, aminek 15 szavazata van, és éles kritikusa szokott lenni a Fidesznek, de a mostani vitában nem szólaltak meg.
A német CDU (19 szavazat) és CSU (7 szavazat) és az osztrák ÖVP (6 szavazat) a tippünk szerint közös állásponton lesz, és 32 szavazatukkal akár el is dönthetik a kérdést. Ők eddig élesen elítélték a Fidesz legutóbbi kampányát, de nem foglaltak állást a kizárás mellett. Manfred Weber (CSU) a néppárt frakcióvezetője az EP-ben, ő azt javasolta, hogy a Fidesz akkor maradhasson, ha
Fontos lehet még a spanyol néppárt állásfoglalása (14 szavazatuk van), tőlük inkább azt lehet várni, hogy a Fidesz mellé állnak.
Hivatalosan már 13 tagpárt kezdeményezte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból
A német dpa hírügynökségnek számolt be az Európai Néppárt szóvivője arról, hogy hivatalosan eddig 13 tagpárt kezdeményezte írásban az elnökségnél a Fidesz kizárását a pártcsaládból vagy tagságának felfüggesztését.
Ha napirendre tűzik, akkor a március 20-ai politikai ülésen szavazhatnak a kérdésről. A kizáráshoz abszolút többségre van szükség. A dpa által közölt lista szerint
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
