10 éve nem látott szintre esett vissza a Nagy-Britanniába érkező EU-s és azon belül is az úgynevezett „kelet-európaiak” aránya. A miattuk vélt veszély fontos része volt a brexitkampánynak. Csakhogy a számok azt mutatják, a világ más részeiről nő a bevándorlás a szigetországba. A brexit árnyékában már kevésbé vonzó Nagy-Britannia a kelet- és közép-európai uniós állampolgárok számára – írja egy frissen kiadott brit jelentés.
A Brit Statisztikai Hivatal (ONS) szerintmegindult a keletiek nettó elvándorlása, azaz kevesebben érkeznek a brit szigetekre, mint távoznak, és az elvándorlás évi 15 ezer főre ugrott. Az összes EU-állampolgárra lebontva pedig a trend az, hogy évente 145 ezerrel csökken a számuk, és 200 ezren vándorolnak be, azaz a mérleg még pozitív de már csak 57 ezer fő. Ezzel párhuzamosan viszont emelkedett az Európai Unión kívüli országokból való migráció a brit szigetekre, de a hivatal szerint ez jelentős részben a külföldi – nem EU-s – diákoknak köszönhető.
Az egyik brit munkaadói érdekvédelmi szervezet, az Igazgatók Intézete vezető közgazdásza, Tej Parikh ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nagy cégek megkezdték a nem európai uniós dolgozók felvételét, hogy pótolják az elvesztett EU-s dolgozókat. „Rekordszámú a betöltetlen munkahelyek száma, és a brit munkaadók számára soha nem volt olyan fontos a külföldről érkező munkaerő, mint most… a kereskedelmi, vendéglátó- és építőipar már gondokkal küzd az uniós dolgozók hazatérése miatt és a bizonytalan politikai légkörben nehezen tud új dolgozókat idecsábítani a régióból” – mondta.
Az EU-s polgárok csökkenő bevándorlása mellett évi 260 ezer fővel emelkedik a nem uniós külföldi polgárok nettó migrációja Nagy-Britanniába – annak ellenére, hogy a 2016-os brexitkampány egyik hívómondata a „vegyük vissza az ellenőrzést” volt, amely a migráció megfékezését jelentette és a kormány azt ígérte: évi 100 ezer fő alá szorítja a bevándorlást.
A tudományos kutatásokat az átlagember nyelvére lefordító The Conversation című oldal a brit sajtó cikkeinek elemzése után megjegyezte: a brexitkampány fontos témája volt például, hogy EU-n belüli migráció – a szabad mozgás – sérti a brit szuverenitást. Az uniós dolgozókról a brit tömegmédiában megjelent cikkekben rendszeresen előfordultak a „tömeg, hatalmas, áradat, hullám, hadsereg, háború, csata, ostrom és horda” szavak. Bulgária és Románia esetében 29 millió potenciális migránssal – a két ország teljes lakosságának számával ijesztgették a briteket. Egy másik kedvelt téma pedig az volt, hogy az uniós migránsok – lengyelek, magyarok és mások – a szociális ellátórendszer kijátszására és kihasználására érkeztek a szigetországba.
A minőségi brit média ugyan időről időre felvetette, hogy az „európai migránsok” nettó befizetők a brit államkasszába, de az úgy ritkán hangzott el, hogy ők is adófizetők, akik például segítenek a szociális ellátórendszer fenntartásában. Az uniós és különösen a keleti polgárok elvándorlását a brexit-párti konzervatív lap a Telegraph ugyanakkor nem a negatív hozzáállásnak tudja be. Az újság szerint a brit kilépés körüli bizonytalanság, a font árfolyamesése, a lengyel gazdaság bővülése és az a magyarázat, hogy „Németországban is munkaerőhiány van, és ott hagyományosan magasabbak a bérek, mint Nagy-Britanniában”.
Caroline Nokes brit bevándorlásügyi államtitkár úgy fogalmazott, hogy az „Egyesült Királyság továbbra is vonzó a magasan képzett dolgozók, például orvosok és nővérek számára, de ellenőrizhető és fenntartható” rendszert akar létrehozni. Azt is állította: a brit kormány „mindig is világossá tette, hogy azt akarja, hogy maradjanak az itt élő uniós polgárok, és ezért meg is könnyítette letelepedésüket”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
