Megkezdte tavaszi ülésszakát az Országgyűlés. Az ellenzék újabb ellenállást és performanszot hirdetett. A Jobbik, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a DK politikusai kivonultak az ülésteremből, a parlamenti munkát azonban nem tudták megakadályozni.
A képviselők kötelessége, hogy a parlament munkájában rövid, közép és hosszú távon részt vegyenek. Nem von maga után retorziót, ha egy ülésről kivonulnak a képviselők, azt azonban már szankcionálja a házszabály, ha egy képviselőnek az a stratégiája, hogy egyáltalán nem vesz részt a szavazásokon, kvázi bojkottálja az üléseket, miközben megtartja a mandátumát – fejtette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
A hétfőihez hasonló kivonulás a demokratikus joggyakorlás része, szemben azzal, amit decemberben produkált az ellenzék – tette hozzá.
A szakértő keményebb ellenzéki fellépésre számított, de „a tehetetlenségükből fakadó frusztráció és az alapvető szellemi restség csókváltásából kreatív politikai akció még sohasem született”. Az ellenzék talán érzi, hogy a tavaly decemberi cselekedeteikre a társadalom sem reagált pozitívan – mondta Szánthó.
Az elemző közölte: számára a politikusok beszállása a Suzuki és a dolgozók közti bérvitába, politikailag értelmezhetetlen.
Az ellenzéki képviselők akciója már délelőtt megbukott
„Elmentek kocsikázni” – közölte Boros Bánk Levente, a Nézőpont igazgatója a műsorvezető azon kérdésére, hogy mi volt a hétfői akció újdonsága. Kifejtette: az ellenzéki képviselők akciója lényegében már délelőtt megbukott, amikor Bangóné Borbély Ildikó és Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő hölgyek a súlyos helyesírási hibát tartalmazó papírlapot lobogtatták.
Helytelenül írták a „fojtani” szót a képviselők, a szakértő szerint már itt megbukott az ellenzék hétfői akciója (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Hozzátette: azért is különösen kellemetlen az eset az ellenzéki párt számára, mert sok kézen átmehetett a szöveg, mire a képviselők kezébe ért, Kunhalmi Ágnes pedig az MSZP oktatáspolitikusa. „Akkora öngólt rúgtak, hogy azt is el tudom képzelni, minden más tervüket sutba dobták, és azt mondták: »mára fejezzük be«” – hangoztatta.
„Gyakorlatilag hazajárnak a képviselők az MTVA épületéhez”, Esztergomba pedig állításuk szerint azért indultak, hogy a túlóratörvény ellen tiltakozzanak. A vállalat azonban időben reagált, és közölte: „esze ágában sincs több túlórát elrendelni, mint amennyi most van, hiszen valójában a 250 órás keretet sem használják ki” – fogalmazott.
„Odaértek nyolcan-kilencen, és elkezdtek össze-vissza beszélni. Megdöbbentő kijelentéseket tettek, próbálták menteni a menthetőt, de ez már önmagában kínos szituáció volt” – folytatta. „Ha eredményt kellene hirdetni, akkor a hétfői nap nagy vesztese az ellenzék” – összegezte.
Visszatérhetnek a parlamenti keretek közé vagy botrányt kelthetnek
Szánthó Miklós nem tudja, hogy az ellenzék valamilyen tudatosan kitervelt konspirációját mutatta be, vagy megvezetésnek szánta-e annak a tettetését, hogy részt vesz a parlament munkájában, de nem valószínű, hogy célt ért az akció „Öngólnak vagy önmaguk paródiájának is lehetne nevezni” a megmozdulást – mondta.
Szánthó szerint két út áll az ellenzék előtt: vagy visszatérnek a normális, parlamenti politizálás keretei közé, ami egyébként a mandátummal bíró parlamenti képviselők kötelessége, és ezzel ők is elismerik a fennálló alkotmányos viszonyok legitimitását, vagy valamilyen még keményebb, parlamenten kívüli vagy azon túlmutató eszközhöz folyamodnak, amellyel botrányt kreálhatnak.
Az elmúlt évek alapvető állítása az ellenzék részéről, hogy a 2010-ben elfogadott, majd 2011-ben életbe lépő magyar alkotmányos rend illegitim, és ez ellen küzdenek az ellenzéki pártok. Ennek fényében különösen érdekes, hogy két jobbikos képviselő pont hétfőn tette le a képviselői esküt, melynek része az alaptörvényre való felesküdés is – fejtette ki.
A képviselők vagy tagadják a rendszert és nem hajlandók asszisztálni hozzá, vagy az általuk elítélt alaptörvényre felesküdve elfogadják a parlamenti munkáért járó anyagi juttatásokat – tette hozzá.
Egy baráti társaság szervezi a „diákcsínyeket”
„Azért van reménytelen helyzetben az ellenzék a Parlamenten belül, mert azon kívül is gyenge” – jegyezte meg Boros Bánk Levente, majd hozzátette: bármit tesznek, annak nincs társadalmi támogatottsága.
Boros Bánk Levente szerint az ellenzéki politikusok baráti köre „minden heccben benne van”(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Az is alátámasztja mindezt, hogy nem tudnak tömegeket mozgósítani. Évek óta próbálkoznak az utcai politizálással, de csak néhány ellenzéki képviselő vagy aktivista véteti észre magát különböző performanszokkal: beköltöztek az MTVA székházába, megdobálták a Sándor-palotát vagy megpróbálták eltorlaszolni az Oktogont – fejtette ki.
Ha a Parlamentbe kerülnek, akkor sem tudják megakadályozni a törvényhozás működését – állapította meg Boros. Hozzátette: minden ilyen típusú obstrukció, ami a harmadik világban vagy Keleten volt látható, legalább megakadályozta a törvényhozás normális működését vagy valamilyen szavazást.
„Itt pedig – mintha mi se történt volna – a Parlament egyik oldalán a kisebbségben lévő ellenzékiek fütyültek, a másik oldal pedig végezte a munkáját és megszavazta az előterjesztéseket” – mondta.
„Véleményburokban élnek, kialakult egy baráti társaság, lehet, hogy az MTVA székházban együtt töltött éjszakának köszönhetően. Minden heccben benne vannak. Középiskolás, egyetemista vagányságot lehet felfedezni”, viszont ők már abban a korban vannak, amikor az ember „meg szokott komolyodni”, ennek ellenére „diákcsínyeket követnek el közösen” – fogalmazott.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
