A dán–német határon építendő kerítés feltüzelte a bevándorláselleneseket Dániában: bár a hetven kilométeres védőháló elsősorban a potenciálisan fertőzött vaddisznókat hivatott távol tartani, a konzervatív migrációs politika hívei szerint egyúttal akár a nemkívánatos menedékkérőket is feltartóztathatja.
Végigsöpört az európai sajtóban a dán „vaddisznókerítés” híre: Koppenhága nemrég kerítésépítésbe kezdett a déli határán annak érdekében, hogy megakadályozza az afrikai sertéspestis bejutását Németországból. A döntés nem meglepő, ugyanis az északi ország igazi sertésnagyhatalom: évente 28 millió disznót tenyészt, így gyakorlatilag az egyetlen olyan uniós ország, ahol az állatok számszerű fölényben vannak, minden száz lakosra 215 sertés jut. Mindez jelentős bevételt is jelent, a dánok évente megközelítőleg kétmilliárd dollár értékben exportálnak sertéshúst és sertéseredetű termékeket.
Nem csoda tehát, hogy konkrét intézkedésekre került sor az afrikai sertéspestis feltartóztatása érdekében. Ennek ellenére nem csak a méregdrága sertésállomány és nívós húsipar érezheti meg az elektromos építmény létesítését, a kerítés híre politikai vitát is generált a híresen szigorú migrációs politikát folytató államban.
Sajtóforrások szerint Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök jobbközép kisebbségi kormányát kívülről támogató, erősen bevándorlásellenes Dán Néppárt és szavazóik az elsők között üdvözölték a munkálatokat, mondván, hogy a vaddisznók csak a lépcső első fokát jelentik: a védőfal a későbbiekben a jóléti Dániába vágyó bevándorlókat is elrettentheti. A Dán Néppárt berkeiben egyébként korábban is eljátszottak a mind szigorúbb határvédelem gondolatával. A bevándorlásellenesek néhány éve jelezték, a magyar–szerb határszakaszon megépített kerítéshez hasonló határzárral védenék Dániát.
Bár a másfél méter magas vaddisznókerítés nyilvánvalóan nem képes feltartóztatni embereket, a megépülésének a nemzetközi sajtó is szimbolikus jelentőséget tulajdonít, ugyanis Dániában egyre szigorúbb intézkedéseket hoz a kormány a migráció megállítására. A koppenhágai vezetés nemrég jelentette be például, hogy 2021-től a Lindholm nevű lakatlan dán szigetre költöztetik az elutasított, de valamilyen okból ki nem toloncolható migránsokat. A 116 millió dolláros projekt keretében a kormány tudatosan egy dollárt sem költ nyelvi kurzusokra vagy egyéb integrációs célú tevékenységre, így éreztetve, hogy az érkezettek bizony „nemkívánatosak Dániában”.
Hetven kilométer hosszú és másfél méter magas a védőháló Fotó: Reuters
A bevándorlás várhatóan slágertéma lesz az idén nyáron esedékes dániai választások alkalmával is. A legfrissebb felmérések szerint jelenleg az ellenzéki szociáldemokraták a legnépszerűbbek, őket a liberális Venstre kormánypárt, majd a már említett Dán Néppárt követi. A szociáldemokraták az utóbbi időben egyébként egyre szorosabb kapcsolatot ápolnak a Dán Néppárttal, és épp a választási győzelem érdekében léphettek a migrációellenes útra. – Próbálunk összhangban lenni a dán lakosság migrációs nézeteivel, és a továbbiakban is ezt a stratégiát követjük – magyarázta a párt migrációs állásfoglalását Mette Frederiksen pártvezető, akit a legtöbb helyen máris Dánia következő miniszterelnökeként emlegetnek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
