Sem a kurd vezető, sem Szíria kormánya nem támogatja a biztonsági zóna kialakítását, Törökország azonban eltökélt. Szakértők szerint csak megszállással tudhatja magáénak a területet a török fél, akár egy konfliktus kirobbanására is esélyt adva. Biztonságpolitikai kockázatot is jelenthet ez az ország számára, kérdéses, hogy ebből mi fog ténylegesen megvalósulni.
Törökország biztonsági övezetet alakít ki Szíriában a török határ mentén – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden. Az Egyesült Államok nemrég jelentette be, hogy csapatait kivonja Szíriából, azonban ez egyelőre csak a bejelentés szintjén valósult meg – hangsúlyozta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Mint mondta, a biztonsági zóna akkor működik a legjobban, ha a határ mindkét oldalán létrehozzák, és mindkét fél egyetért a létrehozás szükségességében.
A török elképzelés hibája főként az, hogy a határ szíriai oldalán akarja Erdogan kialakítani a biztonsági övezetet, azonban ez ellen a kurdok is tiltakoztak – mondta Gyarmati. Hozzátette: a biztonsági zóna azt jelenti, hogy a törökök ellenőrzésük alatt tartják azt. Az, hogy erre a szír és kurd fél majd miként reagál, elképzelhetetlen, akár komoly konfliktus is kialakulhat.
Törökország konfliktusai
Törökország rendkívül távol került az Erdogan-korszak elején meghatározott politikától, aminek lényege az volt, hogy a szomszéd országokkal jó kapcsolatot alakítson ki, vagy legalábbis ne legyen köztük konfliktus – emlékeztetett Gyarmati. Ehhez képest most már nincs olyan szomszédja Törökországnak, amellyel ne lenne valamilyen konfliktusa – mondta.
Sok szempontból érthető a helyzet, hiszen Törökország számára rendkívül nagy biztonságpolitikai kockázatot jelent a szíriai helyzet, nemcsak a menekültek miatt. Izrael reakciója is kérdéses, hiszen a biztonság szempontjából komolyabb kockázatot jelent, mint Törökországnak – tette hozzá.
Kizárólag megszállással jöhet létre a zóna?
Gyarmati István szerint amennyiben határozottan meg szeretné valósítani Törökország a biztonsági zóna kialakítását, akkor azt – jelen helyzetben – kizárólag megszállással vihetné véghez. Mint mondta, szépségtapaszként szolgálna az, hogy ezt biztonsági zónának neveznék. Ezzel végül is Törökországhoz csatolnának egy részt Szíriából – mondta a szakértő.
Damaszkusz elutasítja a biztonsági zóna tervét
Bashar Al-Assad szíriai elnök szerint Ankara csupán kísérletet tesz Szíria megszállására. Egy névtelenséget kérő szíriai külügyminisztériumi forrás pedig a SANA-nak azt mondta, bármilyen ilyen lépést Damaszkusz nyílt agresszióként értékelne, és hozzátette, hogy Törökországnak tiszteletben kell tartania az arab ország területi épségét és szuverenitását.
Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonos egyeztetése után azt mondta, Washington megerősítette a szíriai csapatkivonásról szóló döntését. Erdogan szerint ezzel az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc Ankarára hárul, ahogy a Szíria északi, Törökországgal határos részén tervezett biztonsági zóna részleteinek a kidolgozása is, miután azt előzőleg „megtisztították” a terroristáktól.
Kedden a Washington által támogatott Népvédelmi Egységek (YPG) szíriai kurd milícia a Twitteren bejelentette, elutasítja a török ellenőrzésű biztonsági zóna tervét, mert az a kurdok elleni népirtással érne fel. Ankara szerint az YPG a törökországi kurd szakadárokkal szövetséges terrorszervezet, Washington viszont a dzsihadisták elleni leghatékonyabb szíriai szövetségesét látja a kurd milíciában.
Hirado.hu
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
