„Azt hiszem, kezd elég lenni ezekből”
– ezzel a felütéssel üzent hadat a kormánypártok kedvenc házitrollja az „őrjöngő, felakasztással fenyegető, törő-zúzó szar lumpenproliknak”, az „ennek örvendező médiageciknek”, a „soros-csicskáknak”, „mama kedvenceinek” és „fröccsöntött forradalmároknak”.
„Lassan ideje tennünk egy sétát, ahogy szoktunk!”
– hangzik a nyilvánvalóan a békemenetre utaló felhívás, Bayer pedig többször is kihangsúlyozza a szövegben: „Készüljetek!”
Azonban a nagy lendületben vagy nem ütött még be a reggeli kevert, vagy túlságosan is megszaladt a tinta, mert utolsó előtti mondatában a nagy megmondó ember így fogalmaz:
„Elpofátlanodtak a keresztény gyűlölők, karácsony utálók, kinyílt a pofájuk a Lenin-fiúknak.”
Na már most, így különírva, hogy „keresztény gyűlölők” szemantikailag nagyjából annyit tesz, hogy Zsolti szerint azok a gyűlölők pofátlanodtak el, akik keresztények.
Nem tisztünk eldönteni, hogy a nagy tollforgató vajon így akarta-e az arra fogékonyakkal tudatni, hogy igazából a rabszolgatörvény és a kormány ellen tüntetőkkel érez, vagy csupán újabb freudi elgépelés áll a háttrében, mindenesetre kifejezetten vicces az impotens düh eme nem várt megnyilvánulása.
Akármi legyen is a helyzet, a 444 kiszúrta, hogy a békemenetre való toborzásban és fuvaroztatásban mindig is elég stréber Tolna megyei Fidesz – a világ nagyobb dicsőségére – már meg is osztotta Bayer őrjöngését:
Egyébként, ha már Bayer úr és az utcai véleménynyilvánítás kapcsolatánál tartunk, idézzük föl a neves szerző 2006-os, Disznópásztorok a kastélyban című opuszának idevágó gondolatait azokkal a tüntetésekkel kapcsolatban, melyek még nem Orbán Viktor és rablóbandája ellen szerveződtek. Zsolti akkor még máshogy látta:
„Aki hétfőn Budapestet járta, vagy csak a tévét nézte, látta: nem voltak l’art pour l’art randalírozók. Nem volt hétfőn tévéostrom. Hétfőn utcára mentek azok, akik elhitték, hogy 2006-ban utcára mehetnek, ünnepelhetnek, és ezzel együtt kifejezhetik véleményüket is a rendszerről. Meg azokról a gazemberekről, akik ezt a rendszert működtetik. (…) A sarokba szorított patkányokról. Utcára mentek azok, akik harminc éve ugyanazt hallgatják ugyanazoktól: hogy most elvesszük megint mindeneteket, mert ez a szebb jövő záloga.”
„A többség nem is tudja, de homályosan érzi, nemcsak a hazugságot képtelen elviselni, hanem azt is, hogy a globalizáció oltárán megint feláldozzák a jövőjét. Képtelen elviselni a pökhendiséget, az arroganciát, a cinizmust. Ők mentek az utcára. És szétverték őket. Álltak, és nem csináltak semmit. Mentek és kiabáltak. Így verték szét őket.”
„A tehetetlen harag azt súgja, hogy ennyi, s itt a vége. De azért ezzel nincsen vége. Akkor lesz vége, amikor majd a vége után rendet teszünk.”
„Ezekkel sem lehet jogállamot építeni. (…) Olyan ez, mintha gyönyörű barokk kastélyunkat ceruzalábú Kádár-fotelekkel meg műtüzes kandallókkal zsúfolnánk tele. Kívül csodálatos. Belülről hányinger. S ebben sincsen semmi új. Hát ugyanezek rendeztek be annak idején megmaradt barokk kastélyainkban téeszirodákat, magtárakat meg disznóólakat.”
„Kastélyunk, a köztársaság már készen áll. De még ki kell takarítanunk. Még be kell rendeznünk. Végre magunknak. Ahhoz pedig el kell zavarnunk a sok elszemtelenedett disznópásztort. Minél hamarabb.”
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
