Kidobott milliárdokat és nemzetközi presztízsveszteséget okozott a Szovjetuniónak az afganisztáni háború, több ezer katonája hunyt el és sebesült meg az évtizedes harcban. Moszkva Vietnámja emellett milliós menekülthullámot indított el, nem beszélve arról a 800 ezer-másfél milliónyi civil halottról, akiket a megtámadott ország veszített. A Vintage Everyday által összegyűjtött képeken a kivonulás pillanatai láthatók.
A teljes visszavonulás ötlete már akkor felmerült, amikor Mihail Gorbacsov még csupán néhány napja ült a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkári székében. A terv az volt, hogy Moszkva megpróbálja a helyi „népi-demokratikus” párt hatalmát megszilárdítani, az országot a lehetőségekhez képest stabilizálni annak érdekében, hogy arcvesztés nélkül tudjanak kivonulni a megszállók. Ezen időszak alatt a Szovjetunió katonai és hírszerző szervezetei azon dolgoztak, hogy a kabuli kormány és a lázadó csoportok vezetői között javuljanak a kapcsolatok.
Az 1988. május 15-étől egészen 1989. február 15-ig tartó kivonulás idején a szovjet erők már semmiféle támadó hadműveletet nem folytattak, sőt Gorbacsov utasítására a légicsapásokat is felfüggesztették. A visszavonulás elhatározásával párhuzamosan a rendszer első emberévé, Babrak Karmal helyett, a rezsim rendőrségének, illetve titkosszolgálatának korábbi vezetőjét, Muhammad Nadzsibullahot tették meg. Moszkva az energikus pastu politikustól a párt különböző frakcióinak megbékítését és egy minél szélesebb koalíciós kormányzat kialakítását várta el.
Az afganisztáni szovjet intervencióról általában azt szokás állítani, hogy Moszkva vereségével zárult, sőt olyan kudarcnak bizonyult, amely jelentős mértékben járult hozzá a Szovjetunió nem sokkal később bekövetkező összeomlásához. Ez az értékelés azonban csak részben felel meg a valóságnak, az összeomlás tekintetében pedig erős túlzásnak tűnik. A szovjet megszállás kétségtelenül vereséggel zárult, amennyiben azt a bevonulás célja felől értékeljük. Moszkvának sem az afganisztáni belső helyzetet nem sikerült stabilizálnia, sem pedig egy olyan politikai rezsimet létrehoznia és hátrahagynia, amely tartósan garantálta volna Kabul Szovjetunió iránti lojalitását. Ennek ellenére Moszkva még hosszú évekig fenntarthatta volna afganisztáni katonai jelenlétét anélkül, hogy az ott elszenvedett veszteségei kikényszeríthették volna visszavonulását. Amit biztosan kijelenthetünk: az amerikaiakkal egyetemben a szovjetek tovább mélyítették az afganisztáni válságot, amelynek következményeit az ország még ma is nyögi.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
