Mellár Tamás pont tegnap mondta el a napirend előtti felszólalásában, hogy Tordai Bencének volt igaza. Ki gondolta volna?
Én végtelenül tisztelem Tamás tudását, felkészültségét, és azt konstruktív hangnemet, amelyet szakmai hozzászólásaival behozott újra a Házba. Viszont mi ezt a konstruktív ellenzékiséget 2010-ben már eljátszottuk, egy sokkal békésebb Fidesz-kétharmados világban, és már akkor falakba ütköztünk. Szükségszerű, hogy elengedjük ezeket a klasszikus, szép, hagyományos műfajokat, mint érvelő, érdemi vita, és csak színtérnek használjuk az Országgyűlést, ahol elmondjuk a választóknak az álláspontunknak. Ez pedig akkor lehetséges, ha van valami plusz, figyelemfelhívó elem, amit igyekszem a megszólalásaim köré építeni.
Ennek ellenére ugyanúgy megszavazták a rabszolgatörvényt…
Nem, most máshogy szavazták meg…, most törvénytelenül. Az a helyzet, hogy a mai napon elfogadott törvényjavaslatok nincsenek elfogadva. A rabszolgatörvény négy törvénysértésen keresztül jutott el a mai napig. Az első az általános vita törvénytelen lezárása volt, a második, hogy ennek megvitatását nem tűzte a napirendjére az Igazságügyi bizottság, a harmadik, hogy a hétfői napon a 2925 módosító egyben került leszavazásra, ami logikailag sem lehetséges, hiszen egymásnak ellentmondó javaslatokra mondtak igent. És végül, a mai ülés pedig minden ízében házszabály- és törvénysértő volt. Kezdve azzal, hogy nem a pulpituson volt a levezető elnök, nem volt mellette ellenzéki jegyző, és maga a szavazás, ahol kártya nélkül, nem név szerinti szavazással döntöttek a Fidesz-KDNP-s képviselők. Megakadályoztuk, hogy a rabszolgatörvényt jogszerűen elfogadják.
És a magyar államgépezet, Áder Jánostól, mindenestül, ezt így is fogja értelmezni?
Ha azt is mondják, hogy nem baj, ha nyilvánvaló törvénysértés történt, és ha fel is használják az államapparátust, hogy ezt kihirdessék, attól még ez törvénysértő marad. De minden magyarországi jogorvoslati lehetőséget ki fogunk meríteni, és ki is kell, ahhoz hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vigyük az ügyet.
Jó, de ha ezt az interjút elolvassa agy magyar munkavállaló, akkor röhögjön a főnöke szemébe, hogy törvénytelen a rákényszerített, papíron önként vállalt túlmunka?
Az kevés lenne, ha csak én mondanám. De ha az összes ellenzéki párt, az összes szakszervezet, az összes magára valamit is adó jogász azt mondja, hogy ez törvénytelen volt, az egy jó jogalap, és egy kicsit bátrabbak lesznek tőle az emberek. De ez a törvény megbukni nem a parlamentben, hanem az utcán, a munkahelyeken tud. Ha az emberek sztrájkot hirdetnek, úttorlaszokat emelnek, akkor ez a rabszolgatörvény társadalmilag is megbukik. Ezt kell elérnünk. És mai nappal ezen dolgozunk.
Az LMP-s Keresztes László Lóránt is hasonlót mondott, amikor arról beszélt, hogy most a szakszervezeteteknek kell előre menniük.
Abból szempontból jó volt ez a törvény, hogy felrázta végre az embereket, az ellenzéket, a szakszervezeteket, hogy dolgozzanak. Bennem mindig is bujkált egy frusztráció, hogy mi az, amit kihagyunk kollektív ellenzékként. De azt hiszem, most már végetért a puha eszközök politikája, és rátalált mindenki arra az irányra, ami egy rendszerváltáshoz vezet, és például az ilyen törvények megakadályozásához.
Van kollektív ellenzék?
Van. Ebben az ügyben van. És ez nem jelenti azt, hogy ezután minden ügyben kéz a kézben. De egyre több ilyen ügy lesz, amely a Jobbiktól a Párbeszédig, hogy az ideológia spektrum két szélső pontjáról beszéljek, teljes egyetértésben támogatható.
Térjünk vissza a mai napra. Szerintem nagyon sokan lettek volna olyanok az országban, akik szemtől szembe kérdezték volna meg Rogán Antaltól, hogy „hé, haver, mennyit kapsz a letelepedési kötvények után?”
Azokat a kérdéseket tettem föl, amelyeket felszoktak tenni az emberek kommentekben, vagy amiket a tökösebb újságírók, hogyha lehetőségük nyílik rá. Bár ők, különösen Rogán Antalnál, érdemi válaszokra nem nagyon számíthatnak. Most is Bajnaival próbálta megmagyarázni, hogy miért fogadnak el egy rabszolgatörvényt, és miért szolgáltatják ki a magyar munkavállalót a nemzetközi multiknak.
Emellett szerdán egy számára mindenképpen előnytelen helyzetben mutatta be az Európa megmentőjeként tetszelgő politikust is.
A küldetésem, hogy azt a mítoszt, hogy Orbán Viktor egy erős ember, és hogy hasra kéne esni a hatalma előtt, lebontsam. Ő egy gyenge, esendő ember, és ha megfelelő helyzetbe kényszerítjük, nem tud reagálni. A nagy debattőr néhány ócska poénnal próbálta visszautasítani Szabó Tímea érveit, utána meg üres tekintettel bámult ki a fejéből. Megmutattuk, hogy remeg a lába, hogy Orbán Viktor nem egy félisten, és lassan utoléri a végzete.
De nem csak azt mutatta meg, hogy Orbán Viktor nem egy félisten, és ez talán jogos kritikaként is megfogalmazható Önnel szemben, ezzel az újfajta politizálással azt is látjuk, hogy elveszett az Országgyűlés méltósága. Ez viszont rossz, nem?
Az Országgyűlés egy nagyon szép díszlet, és nyilván nem a múltját nem tisztelem, hanem a jelenlegi működését. A dolog lelkét már megölték. Akkor lesz újra méltósága a Háznak, hogyha visszaáll benne a demokratikus működési mód, és lesz egy új köztársaság. Nem lesz akkor az Országgyűlésnek nagyobb tisztelője nálam senki.
Hatályba lép a rabszolgatörvény?
Ha az a kérdés, hogy holnap kihirdetik-e a Magyar Közlönyben, akkor arra fogadnék, hogy igen.
Pedig beszélgetésünk pillanatában a Jobbik a köztársasági elnök palotája előtt tüntet, és ad át egy petíciót Áder Jánosnak.
Nagyon helyesen. Az, hogy Áder János idejött, mint Gyűrűk Urában Gandalf a felszabadító seregek élén, és a jelenlétével támogatta a Fidesz-KDNP frakciókat, az hordoz magában némi gyanút a jövővel kapcsolatban.
(Címlap- és borítókép: Tordai Bence élő adásban kérdezte Orbán Viktort – fotó: Béli Balázs / Alfahír)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
