2018 novembere a tragikus és haszontalan I. világháború befejezésének 100. évfordulója. Valódi érdekellentétek és ideológiai különbségek nélkül sétáltak bele ebbe a háborúba a nagy európai nemzetek. Mindegyikük – Oroszország kivételével – demokráciák voltak. (A háborúból „győztesen” kikerülő országok propagandája mást mond, de valójában Németország és az Osztrák-magyar Monarchia is demokráciák voltak. (…)
Évszázadok óta Európa keleti részét Lengyelország és Magyarország királyságai védték. A terület megerősítéséhez Lengyelország, Magyarország és Bohémia (Csehország – a szerk. megj.) együttműködési megállapodást kötöttek Visegrádban. Ezt a hagyományt a Habsburgok folytatták, akiknek birodalmának részét képezte a két ország. Érdekes módon Lengyelország és Magyarország kiemelkedő szerepet játszott a kommunista diktatúrák összeomlásában és a közép-európai szovjet megszállás felszámolásában. (…)
(…) Közép-Európa ma egy olyan kulturális és gazdasági terület, amely az északi Balti-tengertől az Adriáig és a Fekete-tengerig délkeletre terjed ki. A kereskedelem kapcsolja össze ezeket az országokat, illetve az, hogy gazdasági érdekeik többnyire hasonlóak.
A kötelékek elmélyítése érdekében 1991-ben Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország létrehozta a visegrádi szövetség modern változatát a szabad kereskedelem és a 2004-es uniós csatlakozás kölcsönös támogatása érdekében. Az elmúlt másfél évtizedben a régió sok „kohéziós” forrást kapott az EU-tól, amelyeket az országok körültekintően használtak fel és az infrastrukturális beruházások lenyűgöző gazdasági növekedést eredményeztek. A nyugati vállalkozásoktól a régióba érkező tőkeinjekciók hatalmas előnyhöz juttatták egész Európát. A Közép-Európai országok büszkék lehetnek teljesítményükre.
Az elmúlt kétszáz évben Európa gazdasági fejlődése az észak-atlanti térségben összpontosult, emiatt Közép-Európa meglehetősen háttérbe szorult. A közelmúltban bekövetkezett globális változások azonban egyre fontosabbá teszik a Kelethez való hozzáférést Európa számára. Ez fontos, új lehetőségeket nyit meg a közép-kelet-európai országok számára.
Sok mindent meg kell fontolnunk, amikor 1918 novemberéről emlékezünk meg. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a működő Visegrádi-csoport és a közép-európai államok uniós tagságának fontosságát. Helyénvaló lenne, hogy a V4 megerősítse önmagát Ausztria felvételével a csoportba, mert a nyugat-európai országok elfeledkeznek Közép-Európa gazdasági és geopolitikai fontosságáról és a régió igényeiről.
Szerencsétlen körülmény, hogy a nyugati fővárosokban csak rövid ideig foglalkoztak a közép-európai érdekekkel – saját önző érdekeik védelme vagy tudatlanságuk miatt.
Közép-Európa csak együttműködéssel tudja megvédeni érdekeit. Ellenkező esetben a régió ismét veszélybe kerülhet Nyugat-Európa rövidlátó politikájának köszönhetően.
GISreportsonline.com, The lessons from the last 100 years of Central Europe’s history
Nyitókép: GISreportsonline.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
