Újabb divatcég használta jogtalanul utcaművészek képeit annak érdekében, hogy eladja a ruháit. Az idén ez már a második ilyen botrány, a H&M után a BoohooMAN is engedett a nyomásnak.
Egyre gyakrabban kerülnek összetűzésbe utcaművészek divatcégekkel vagy más vállalkozásokkal. Legutóbb a BoohooMAN divatmárka húzta ki a gyufát a művészeknél, amikor kampányában graffitik előtt fotózta legújabb reklámarcát, Dele Alli angol válogatott focistát, aki egyúttal a Tottenham Hotspur középpályása is. A reklámot kezdetben jól fogadta a nagyközönség, az Instagramon több mint százezren kedvelték, ami nem meglepő, hiszen Dele Alli hatalmas sztár nemcsak a futballpályán, hanem a közösségi médiában is. A BBC beszámolója szerint a piaci értékét mintegy 90 millió fontra taksálják.
A rajongói kommentárok mellett azonban hamarosan megjelentek azok a hozzászólások is a közösségi médiában, amelyek támadni kezdték a BoohooMAN-t, hogy megsértette a reklámokban szereplő falfestmények alkotóinak szerzői jogait.
Dele Allit több graffiti előtt is lefényképezték a kampányhoz, ezek közül többet a Lost Souls csoport tagjai készítettek. Az egyik reklámplakáton, amellyel telepakolták a londoni metrót, a focista egy olyan graffiti előtt pózol, amelyet SPZero76 készített, de készült reklámfotó a magát Skeleton Cardboardnak nevező művész, a szintén művésznéven ismert Kid Crayon és Jane Mutiny falfestményei előtt is. A Lost Souls csoport tizennégy művésze érintett az ügyben – írja a BBC. Mindannyian fel vannak háborodva, hiszen a divatcég az engedélyük és tudtuk nélkül használta a műveiket a ruhák népszerűsítésére, és persze jogdíjat sem fizetett nekik.
Márpedig az járna – állítja az utcaművészek ügyvédje, Joshua Schuermann. „A graffitik magánkézben lévő ingatlanokon vannak, az alkotók pedig sosem járultak hozzá ezek felhasználásához, a szerzői jog a birtokukban maradt” – mondja Schuermann. A Boohoonak jelezték az aggályaikat, a cég azonban csak a napokban tüntette el a kifogásolt hirdetéseket. A BBC Artsnak a divatcég úgy nyilatkozott: saját kreatív csapattal dolgoznak, és tiszteletben tartják a művészek jogait, támogatják a feltörekvő tehetségeket, és örömmel dolgoznak együtt különböző művészekkel különféle helyszíneken. „Miután több művész is arról tájékoztatott bennünket, hogy nem a megfelelő helyszíneket használtuk, most keressük a megoldást, amely mindegyik fél érdekeit figyelembe veszi” – írták.
Nem a Boohoo az első cég, amely belefutott hasonló ügybe. A látványos falfestmények népszerűek, a nagy cégek pedig igyekeznek ebből profitálni, és menő helyszíneken készíteni a reklámjaikat. Tavaly a British Airways egyik óriásplakátján tűntek fel négy utcaművész, a német MadC, az argentin Elian Chali, a Puerto Ricó-i Alexis Diaz és a brit Kayleigh Doughty alkotásai. A légitársaság azzal védekezett, hogy jóhiszeműen járt el, a fotót egy jó nevű képszolgáltatótól vásárolta, maguk is meglepődtek, hogy az alkotásokról készült fotók a művészek beleegyezése nélkül kerültek be az adatbázisba.
Az idei év másik botrányos esetét szintén a divatipar szállította. A svéd H&M sportruházati cikkeinek reklámkampányában a Los Angeles-i művész, Revok képei láthatók a háttérben. A ruházati cég eleinte igyekezett védeni a mundér becsületét, és arra hivatkozott, illegálisan készült falfestményeknek nem lehetnek szerzői jogaik, a közösségi média azonban a művész mellé állt, úgyhogy a H&M végül meghunyászkodott, és eltüntette a kifogásolt hirdetéseket. Arra is volt már példa, hogy street artosok azért perelték be a ruhamárkákat, mert azok ellopták a motívumaikat. Rime például azzal vádolta meg a Moschinót, hogy az a ruha, amelybe a tervezőjük, Jeremy Scott beöltöztette Katy Perry énekesnőt a Met-gálára, az ő falfestményét koppintotta le, és az American Eagle-nek is a bíróságon kell bizonyítania, hogy nem lopott motívumokat az egyik miami utcaművésztől.
A cikk a Világgazdaság október 4-i számában jelent meg
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
