A geopolitikában úgy tartják, hogy a tengeri hatalom mindig legyőzi a szárazföldi hatalmat. Ma a nagyhatalmak egymásnak feszülésekor komoly (nem szó szerinti) csaták zajlanak a tengeri kijáratokért, amelyek az adott ország, néhány esetben pedig az egész világ gazdaságának vénáját jelenti.
A nyílt vizek feletti ellenőrzés elvárása motiválja Kínát, amikor a Dél-kínai-tengeren még a korallzátonyokra is katonai bázist telepít érdekei megvédése céljából. A Dél-kínai-tengeren megy keresztül a világ áruforgalmának csaknem harmada, a tét tehát hatalmas.
Oroszország sem egészen a az ott élők érdekében, védelmében foglalta el 2014-ben a Krím-félszigetet Ukrajnában, hanem mert ez volt az egyetlen melegtengeri kijárata, ahol télen működhetnek a kikötők. Ezt a körülményt azonban az elmúlt években igencsak felgyorsuló éghajlatváltozás alapjaiban változtatja, új stratégiai kihívásokat teremtve.
Áttörés
A napokban jelent meg a hír, hogy Nagy-Britannia katonákat küld a sarkkörön túlra az orosz tengeralattjárók mozgolódása miatt. A bejelentést megelőző hónapokban azonban egyre több szó esett az olvadó sarki jegek miatt megjelenő új kereskedelmi útvonalakról, amelyekre nagyon gyorsan reagálva épp először Kína és Oroszország vetett szemet. Ami pedig a stratégiai szempontokat illeti: az arktikus térség az egyetlen olyan terület, ahol az oroszok hadi képességei felülmúlják az amerikaiakét.
A britek bejelentése előtti héten cikkezett a világsajtó a dél-koreából induló kereskedelmi hajóról, amely a világon először az orosz partvidék mentén, az északi-sarki tengeri útvonalon jutott el Szentpétervárra. Az új útvonal két héttel lerövidítheti a szállítási időt a déli, Szuezi-castornán keresztüli kereskedelmi útvonalhoz viszonyítva. A hajószállítás költségei pedig egyre magasabbak, így a 10-14 nappal rövidebb szállítási idővel százezreket, milliókat lehet megspórolni.
Kincsesbánya
És ez csak az egyik része történetnek. A Geopolitika.hu elemzésében rámutatat, hogy az Arktisz rendkívül gazdag erőforrásokban, a világ tartalékainak ötöde itt található. Az Északi-tenger az új útvonalakkal pedig kapcsolódási pontot jelent Európa és Ázsia és Észak-Amerika számára. Ez a három földrész produkálja a világkereskedelem árumozgásának 90 százalékát.
Szintén az Északi Sark rejti a világ legnagyobb olaj- és gáztartalékait, a globális földgáztartalékok 30 százaléka található itt, nem beszélve a nemesfémekről és egyéb ásványkincsekről. Ezek után nehéz elvitatni az Északi-sark gazdasági és katonai jelentőségét.
Kína a fő érdekelt
Kína 2004-től komoly hangsúlyt fektetett a régióra, igyekezett minden olyan intézményben helyet kapni, ami az Északi-sark nemzetközi felügyeletéről szól. Régóta világos számukra, hogy a tengerszint megemelkedésével csak Kínának 20 millió lakost kell kitelepítenie a partvidékről. Az éremnek azonban másik oldala is van: a felmelegedés előrehaladtával az év egy részében megnyílik az út az Északi-sark jégpáncéljának legtetején, középen. Ez a Transzpoláris tengeri út hatalmas idő- és üzemanyagspórolást tenne lehetővé a gazdasági nagyhatalom számára. Ráadásul elkerülhetné az oroszok által ellenőrzött sarkköri útvonalakat.
Oroszországnak is kitörési pont
Az orosz kereskedelmi volumen az Arktisz hajózható területein az elmúlt években kétszámjegyű növekedést produkált. Oroszország az saját partjainál lévő hajózható útvonalakat azonban saját territóriumának tekinti,így nem véletlen, hogy a Peking és Moszkva közösen ruháznak be az infrastuktúra kiépítésébe. Ezzel Pekingnek egyelőre nincs különösebb problémája,tekintve,hogy Kínának nem áll rendelkezésre a jeges-tengeri hajózáshoz szükséges technológia és szakember gárda. Így azonban az oroszoktól könnyű szerrel megoldhatja a problémát.
Az oroszok nemzetbiztonsági kérdésként kezelik az Északi-sark lehetőségeinek kiaknázását, ám nincs elegendő tőkéjük a terveik kivitelezéséhez. Ez a körülmény méginkább együttműködésre ösztönzi Kínával.
Amerika elaludt
Az Egyesült Államok némileg kilóg a sorból. Az Obama-adminisztráció elhanyagolta a térséget, nem tulajdonított neki különösebb figyelmet. Amerikának csak két működő jégtörője van. Kissé lemaradva ugyan, de már megjelent Washingtonban is az igény a sarkkör jelentőségének átértékelésére. Amerika azonban elsősorban az oroszok és a kínaiak jelentette kockázatok prizmáján át látja a térség kihívásait
Tény azonban, hogy a jelentős kereskedelmi előnyökkel kecsegtető Északi-sark módosíthatja a kereskedelmi és katonai erőviszonyokat. Persze ma már nem csak a tengerek nyitnak új távlatokat. A 21. század közepére a legfontosabb terület, ahol összecsapnak majd az érdekek az űr lesz.
Körkép.sk
Nyitókép:
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
