A valóságban sohasem létezett „Óriás-Románia” térképe is látható azon a Nagyvárad főterén megnyitott kiállításon, amelyet a Kelet-Magyarország románok által is lakott területeinek Romániához való csatlakozását egyoldalúan kimondó gyulafehérvári román nagygyűlés századik évfordulója alkalmából, az RMDSZ-es vezetésű Bihar megyei tanács finanszírozásával hoztak létre.
A kiállítás olyan pannókból áll, amelyek az Erdély, a Partium és más magyar területek Romániához csatolásában szerepet játszott román személyiségeket, illetve a kapcsolódó történelmi eseményeket mutatják be, ezek között látható egy olyan térkép, amely a Tiszáig terjedő magyar területeket is „román tartományként” mutatja be.
A visszásságra az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke, Csomortányi István hívta fel a figyelmet, aki szerint az ügy akár nemzetközi felháborodást is kelthet. A politikus rámutat:
a képes és szöveges anyagokat tartalmazó panelek a román balkáni imperializmus 1918 körüli eseményeit és főként azok Bihar megyei szereplőit mutatják be.
A valós történések torz és részrehajló prezentálásán túl a kiállítás mindamellett, hogy semmibe veszi az objektív történelemírás legalapvetőbb szabályait, belegázol az őshonos magyarságnak az adott történelmi korral kapcsolatos jogos érzékenységébe és alkalmat teremt arra is, hogy tovább rontsa az egyre inkább elszigetelődő román állam jószomszédi kapcsolatait.
„A prezentáció paneljeinek egyike ugyanis nem kevesebbet mutat be, mint a román nemzetnek a szomszéd államokkal szembeni területi követeléseit. Nagy-Romániát nem is az 1920 utáni határaival ábrázolja, hanem – elképesztő módon – még azt is a teljes Tiszántúllal, a Bodrogközzel, Kárpátalja déli területeivel, Dél-Galícia, Odessza város és környéke, Várna város és környéke, valamint a teljes, a Tiszáig tartó Bánság területeivel kiegészítve. A XIX. századi óriás-Románia nosztalgiájában ringó kiállításalkotók nem kevesebbet közölnek a jelenkori nagyváradi románsággal, hogy jogos területi követeléseik lehetnek Magyarországgal, Bulgáriával, Moldáviával és Ukrajnával szemben, de még a hagyományos szövetséges Szerbiával és Szlovákiával, tehát valamennyi szomszéd és térségbeli országgal szemben és olyan területeknek kellene „hazatérniük” melyek döntő többségének román nemzetiségű lakossága a valóságban soha nem volt”
– ecseteli a néppárti politikus, megjegyezve: számos kérdés merülhet fel az esettel kapcsolatban, többek között az, hogy
mi indokolja és kinek az érdeke lehet Bihar megyében a XXI. századi közép-Európai viszonyok között az ilyesfajta feszültségkeltés.
„Mégis, az ügy csattanója nem is annyira a kiállítás maga, hiszen a hasonló tartalmakhoz hozzáedződött az erdélyi és partiumi magyarság, hanem az az egyszerű tény, hogy a kiállítás a magyar vezetésű, Pásztor Sándor elnökölte, Bihar Megyei Tanács, tehát a megyei önkormányzat műve” – jegyzi meg a néppárt Bihari elnöke.
Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »
