A vezércikk írója szerint a svéd társadalmat a 80-as évektől kezdve mélyen átitatta az újliberalizmus. Az iskolarendszert, az egészségügyet, a gazdaságot, a médiát és a kultúrát.
Svédországban a parlamenti és önkormányzati választásokat szeptember 9-én tartják. Nyolc parlamenti párt és egy nemrég bejegyzett, jelenleg parlamenten kívüli párt fog egymással versenyezni a szavazatokért. A Novus Intézet június 29-i felmérése szerint a svéd törvényhozásban (Riksdagen) jelenleg képviselt pártok állása: jobbközép Moderaták (M) 19,8 százalék, Liberálisok (L) 4,8 százalék, Centrumpárt 8,9 százalék, Kereszténydemokrata Párt 3,4 százalék, Szociáldemokraták (S) 24,5 százalék, Baloldali Párt (V) 9 százalék, Környezetvédők Pártja Miljöpariegt (MP) 4,7 százalék, radikális Svéd Demokraták Pártja 22,4 százalék. Ezek szerint a legnagyobb ellenzéki párt a Svéd Demokraták Pártja. Azt is mondják, hogy a mérések alulértékelik a párt támogatottságát a lakosság választójoggal rendelkezők körében. Lehet az akár 30 százalékos is.
A svédeknek ki volt adva, legyetek az újliberalizmus fellegvára
Svédországnak ki volt adva, hogy foggal-körömmel védjék a migránsokat. Hogy Amerika válláról segítsen levenni az iraki invázió utáni felelősséget. Hogy menedékjogot adjanak az intervenciós hadsereggel együttműködő helyi iraki, afgán, szíriai meg satöbbi informátoroknak. Ki volt adva, hogy liberalizálja a gazdaságot, legyen gyenge az állam és építsék le a haderőt. Amikor beindul egy migrációs hullám, legyen Svédország és Németország pozitív példa. Fejlődjön „humán nagyhatalommá”. Ki volt adva, hogy Görögország is az alku része legyen, mint schengeni fogadóközpont és ne fordítsa vissza az Égei-tengeren cirkáló emberekkel teli gumicsónakokat.
Svédország jelenleg is a helyi nagykövetségeknél, például Athénban válogatja ki a svéd Migrációs Hivatal szűrése által azokat, főként kisérő nélkül érkező fiatal férfiakat, migránsokat, akiket majd Svédországba szállítanak. Többiek között ez a Bush-adminiszrráció által beindított iraki háború súlyos anyagi vonzatát és a migránsáradat következményeit megkönnyíteni hivatott amerikaiak és szövetségesei között történt megállapodás része. A svéd hatalmi elit pedig gondoskodott arról, hogy a neoliberálisok álma végre teljesüljön: Svédország vitathatatlanul az USA egyik kedvezményezett országa lett.
Barack Obama amerikai elnök hivatalos villámlátogatása 2013-ban ezt kívánta megerősíteni. Nagy dobra verte a média és az akkori kormány, hogy Svédország történetében először látogatott az országba egy olyan amerikai elnök, aki hivatalában van. Bár nem volt államközi szintű látogatás. Sokan felismerték akkor is, hogy van összefüggés a látogatás és egy svéd-amerikai alku között. Obama látogatásával roppant elégedett volt a svéd elit. Az ajtók mögötti megállapodást az ország migrációs politikáját illetően megerősítették. A svéd választópolgár ekkortájt mit sem sejthetett.
Neve elhallgatását kérő diplomatára hivatkozva tudjuk, hogy létezik egy olyan megállapodás, amelyet immár a mindenkori svéd kormányoknak követni kell. Érdemes arra is emlékezni, hogy 2013-ban például Margot Wallström, jelenlegi külügyminiszter asszony, több ízben találkozott Soros Györggyel, akit a svéd kormány és a média hirtelen filantrópnak titulált. Mindenki tudja, hogy korábban Sorosról azt írták az újságok, hogy tőzsdei spekuláns és üzleti milliárdos. Amikor Wallström találkozgatott Sorossal, akkor hirtelen filantróp lett. Wallström pedig az ENSZ-ben dolgozott és szorgalmasan lobbizott, hogy Svédországot vegyék fel a szervezet Biztonsági Tanácsába. Tehát a svéd külügyminisztérium sikerként elkönyvelheti, hogy Svédország megkapta az amerikaiak és Soros áldását is. 2017 és 2018-ban Svédország a Tanács nem állandó tagja. Wallström asszony pedig a 2018. szeptember 9-én esedékes országos parlamenti- és önkormányzati választásokig külügyminiszter.
Így lett az amerikaiak kedvence a svéd Szociáldemokrata Párt meg a Centrumpárt (Centerpartiet). Az a Centrumpárt, amely hagyományosan a vidéki emberek és részben a városi polgárok érdekit képviselte valamikor. Korábban az euróhoz való csatlakozást ellenezte. Mára épp az ellenkezőjének lehetünk tanúi. A Centrumpárt az abszolút neoliberális vonalat viszi és kemény EU-barát politikára váltott. Így lett a Centrumpártból migránsbefogadó, a nagyvárosi menők pártja.
Azt mondják a választók, hogy a vidék emberét ez a párt teljesen elhagyta. A Centrumpártnak a közelgő országos- és önkormányzati választásokon muszlim képviselő-jelöltje is van a pártlistán. Alen Musaefendic immár aktívan kampányol. Nemrég egy választási kampánybeszédben Annie Lööf jelenlegi pártelnök pedig a svéd választók több mint 22 százalékát rasszistáknak és fasisztáknak nevezte. De a fennmaradó 76 százalékot is megfenyegette, mert szerinte az ország nagy veszélynek van kitéve és azt mondta, hogy minden jel arra mutat, hogy az országban erősödni fog a rasszizmus. Ha pedig szeptemberben nem az általa képviselt pártra fognak szavazni a svédek, hanem a migránspolitikát bíráló Svéd Demokraták Pártjára, akkor fasizmus lesz.
Az egyébként PR-szakemberek és neoliberális tanácsadók által formált elnök-asszony azt is mondta, hogy Európa válaszút előtt áll. Idézet: „ha nem a francia Macronra, hanem a magyar Orbán Viktorra fogtok szavazni és Orbán politikáját akarjátok, akkor az egyetemek bezárása mellett fogtok szavazni és a bíróságok független működését fogjátok ellenezni”. (Forrás: SVT- Almedalen).
Nem lehet kétségbe vonni, Löövf lelki stresszben van. A radikális Svéd Demokraták Pártja támogatottsága jóval meghaladja a 20 százalékot és a svéd parlamenti pártok között a második legnagyobb. Nyilván sok dolog komplikálja a jelenlegi politikai helyzetet. Például figyelemre méltó az is, ahogyan az állami televízióban az utóbbi időben refrénszerűen elhangzik, idézet ; „polarizált társadalom, szélsőségek megnyilvánulása, a rasszizmus és a nácizmus erősödése Svédországban”. Tegyük hozzá, hogy szélsőséges megnyilvánulások azért vannak. Mint például a körülbelül háromszáz tagot számláló NMR, Nemzeti Ellenálló Mozgalom. Zászlókkal és uniform öltözékben szoktak többnyire vidéki városokban időnként felvonulni. Nem kétséges, hogy az NMR tisztán szélsőséges, rasszista és nemzeti szocialista mozgalom.
Tudjuk, mindez kikényszerít egyfajta ébredést a PC-médiában. Nem kizárt, hogy kezdenek ébredezni a svédek. De mégis, mi válthatta ki a szélsőségeket? A minap olvashattuk az Aftonbladet esti lapban, hogy az újliberalizmus a demokrácia hóhérja. A vezércikk írója szerint a svéd társadalmat a 80-as évektől kezdve mélyen átitatta az újliberalizmus. Az iskolarendszert, az egészségügyet, a gazdaságot, a médiát és a kultúrát. Úgy véli a vezércikkíró, hogy mindez olyan befolyással hatott, hogy meghatározta azt is, hogy az emberek hogyan viszonyuljanak egymáshoz és mi az, amit együtt el tudnak érni. Más szóval újra definiálták többiek között az emberi kapcsolatokat, a család fogalmát, az oktatás feladatát. Talán azzal az agendával, hogy Svédország a világ humán nagyhatalma legyen.
A svéd választások küszöbén feltehetjük a kérdést. Valójában kiben és miben bízzanak a svédek és mitől is érezzék magukat biztonságban? A svéd Migrációs Hivatal adatai szerint még mindig évente (2015-öt követően) százezrével kapják az Európán kívül érkező menedékkérők a menedékjogot. Az sem tisztázott, hogy a családegyesítés jogán szülőket, testvéreket, unokatestvéreket és még kiket foglal magába ez a rendelet.
A nem nyugati világból beáramlott migrációnak és a demográfiai egyenlőtlenségeknek valójában milyen következménye lehet, tette fel nemrég a kérdést például Gunnar Sandelin szociológus és újságíró. A kérdést ki lehet terjeszteni Európa vonatkozásában is. Magyarország miniszterelnöke már jó pár évvel ezelőtt megmondta. A demokrácia nem a liberalizmus kizárólagos joga. Tegyük hozzá, ha valaki illiberális az nem jelenti azt, hogy autokrata és diktátor. Amikor Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP szövetség károsnak nevezte az újliberalizmust, hadjárat indult ellenük. Angela Merkel kancellár és Brüsszel is negatív jelzőkkel illette a magyar választókat és a magyar kormányt.
Pedig illene tudni, hogy a diktatúra és az autokrata szavak helytelen használata rágalom. Helytelen szövegközegben pedig a szavak jelentésüket elvesztik. Természetesen ha az emberek többsége mást lát és mást tapasztal attól, amit a fejükbe akarnak verni, ott nem lesz nyugalom. A svéd választók majd hamarosan eldöntik, hogyan is állnak ezzel.
Politidu Mária
Stockholm
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
