2018. május 25-én lépett életbe az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, amely a nemzeti jogszabályokat felülírva egységesíti az uniós tagállamok adatkezelési szabályait, és a magánszemélyeknek is nagyobb betekintést és jogokat biztosít adataik kezelésével kapcsolatban. De fel tudjuk-e mérni, hogy mennyire szolgáltatjuk ki magunkat?
Jelasity Márk a Vasárnapi Újságban elmondta, mikor telepítünk egy alkalmazást a telefonunkra, akkor az alkalmazás tulajdonosa a telepítés során jóváhagyat velünk egy csomó feltételt. Használhatja például a helymeghatározót, a GPS-t és különböző erőforrásait a telefonnak. Ezeket mindig jóváhagyjuk, mert e nélkül nem telepíthetnénk az alkalmazást. Ezekből az információforrásokból az alkalmazás adatokat gyűjt rólunk, amelynek óriási értéke van ebben az új, információra éhes korszakban. A legértékesebb tulajdon mára ugyanis az információ. A nagy információs cégek – a Google, a Facebook, meg a hasonló társaságok – abból élnek, hogy rengeteg dolgot tudnak
rólunk.
A szakember szerint meglepő az a részletesség, amellyel figyelik mindazt, amit csinálunk. Például ha egy weboldalt meglátogatunk – a Google esetében – nagyon pontosan tudni fogják mennyi ideig maradtunk az adott oldalon, hogyan „mozgunk” rajta, milyen linkeket nyitunk meg, sorrendben és így tovább. A legteljesebb részletességgel látnak mindent. Ezeket az információkat arra használják, hogy megtudják mi érdekel bennünket, hogy a jövőben még pontosabb reklámokat tudjanak adni nekünk.
Felemás sikerű az új európai adatvédelmi törvény
A gigacégeknek megéri az adatfelhalmozás, ugyanis minél többet tudjanak meg rólunk, annál hatékonyabban tudják „elhelyezni” a reklámokat, annál többen kattintanak rá a reklámokra, annál több bevételt fognak produkálni. Mint felhasználó ez ellen nem sok mindent tudunk tenni.
Az emberek többségének fogalma sincs, mi történik a háttérben. Ha más hatása nem is lesz az új adatvédelmi törvénynek, legalább tudatosíthatja az emberekben, mire is használják az adataikat és mennyit keresnek rajta mások – húzta alá a professzor.
A nem túl biztató jövő képe
Jelasity szerint a jövő a gépeké, alighanem még többet fognak rólunk megtudni. Arra lehet számítani, hogy az említett adatfeldolgozó algoritmusok még hatékonyabbak lesznek, alighanem hiába próbáljuk majd védeni legszemélyesebb adatainkat – például letiltva a legfontosabbakat –, abból a kevés kiszivárgó dologból, egy fotóból, egy rövid rólunk készült videóból is már elképesztő méretű információt lehet majd leszűrni a preferenciáinkról, tulajdonságainkról, bárhogy is védenénk a saját adatainkat.
A reklámok hatékonyságának a növelése a cél, az emberek manipulációja zajlik. Az utóbbi időben megnőtt a politikai reklámok szerepe, az emberek véleményének a befolyása is ennek az üzletnek a része lett. Egyre inkább a jövőben élünk. Mindent automatizálunk.
Különböző kormányok már azon gondolkodnak: hogyan lehet egyáltalán fenntartani egy társadalmat, amelyben senkinek nem lesz semmi dolga. Van egy másik út is: az emberek képességeit kell megnövelni, hogy minél többet tudjanak megcsinálni. A memóriánkat, a tudásunkat kell fejleszteni, hogy ne váljunk feleslegessé – vázolta fel Jalasity Márk.
hirado.hu/Kossuth rádió
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
