A 24.hu kancelláriának elküldött kérdésére, hogy milyen garanciákat építettek a külső tanácsadókkal kötött szerződésbe, mekkora felelősségbiztosítást, illetve kötbért írtak elő és mekkora kártérítést érvényesíthetnek, a minisztérium annyit felelt, hogy a kérdés „idő előtti”. A támogatásmegvonásról szóló audit ugyanis még csak javaslati fázisban van.
Annyit azért közöltek, hogy a közbeszerzéssel összefüggő állami ellenőrzési feladatok ellátásában gyökeres szervezeti átalakítást terveznek, de nem az Európai Bizottság miatt.
Ezzel azonban nem jutottunk előrébb abban a kérdésben, hogy ha két hónap múlva az Európai Bizottság mégis érvényesíti követeléseit, akkor azt kinek kell majd fizetnie. A lap által megkérdezett, az ötmilliárdos megállapodást kötő konzorciumban részt vállaló Lázár holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft., és az Orbán ügyvédjeként elhíresült Bajkai István SBGK Ügyvédi Irodája sem adott választ arra, hogy értelmezésük szerint viselniük kell-e a kilátásba helyezett 100 milliárdos büntetés miatti kártérítést.
A megállapodás pontjai alapján sem könnyű eldönteni a kérdést. Ebben az áll, hogy a keretmegállapodásból adódó feladatkörön belüli
jogsértés, illetve mulasztás esetén a tanácsadó köteles a megbízó összes költségét megtéríteni, beleértve a kiszabott bírságot. Továbbá köteles a felügyeleti ellenőrzés során feltárt hibák és hiányosságok miatt a megbízott tevékenysége következtében beállott károk teljes körű megtérítésére.
Ez úgy hangzik, hogy akár mind a 100 milliárd forintos támogatásmegvonást a tanácsadók nyakába varrhatják, ám közbeszerzési ügyekre szakosodott jogászok szerint a kártérítés nem automatikus. Bizonyítani kell, mi az, ami felróható a tanácsadó terhére. Már, ha a kormány be akarja bizonyítani. Amennyiben nem, akkor a támogatásmegvonás olyan, mintha a magyar adófizetők pénzét költötték volna olyan projektekre, amit az EU finanszírozott volna. No és persze ők állták a milliárdos tanácsadószerződést is.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
