Reális veszély volt, hogy Angela Merkel belebukjon a menekültügyi vitába?
A kancellári pozíció szerintem nem volt veszélyben. Horst Seehofer azzal, hogy tulajdonképpen a főnökének adott ultimátumot, majd belengette a saját visszalépését, de később ezt is visszavonta, elérte, hogy a CDU-sorok összezárjanak Merkel mögött, pedig korábban a CDU-ban is voltak olyan vélemények, melyek keményebb menekültpolitikát szorgalmaztak.
Azt viszont, hogy a német kancellárnak az egyik beosztottja próbált parancsolni, nem vették jó néven, a CDU beállt Merkel mögé, belülről nem volt ellenzéke. Ráadásul a CSU maga is megosztott volt, keményebb fellépést szorgalmaztak a menekültkérdésben, de arra nem számítottak, hogy ilyen szinten eszkalálódik a vita.
A német sajtó találgatása
A Spiegel Online újságírói úgy látták, hogy Merkelt „a falhoz szorították”, ha az lenne a kérdés, hogy a pártszövetség, vagy a kancellár maradjon, akkor valószínűleg utóbbi bukott volna. A német sajtó találgatásáról itt írtunk részletesen.
Miért pont most váltott ennyire erős hangnemre Seehofer?
A választások előtt nem generálhatott vitát az uniópártok vezetői között, mert az nyilván negatív hatást gyakorolt volna az eredményre. Amit elsősorban az ügy hátterének gondolok, az az őszi bajor tartományi választás. A CSU-nál arra juthattak, ha konfrontációs kurzust követnek, folyamatos követelésekkel támadják a kancellárt, jó pontokat gyűjtenek a bajor szavazóknál. A friss felmérések viszont ezt nem igazolják, egyre többen fordulnak el a CSU-tól, míg az AfD erősödik.
Végül sikerült a három koalíciós partnernek megállapodnia, de annyira nem tűnik bombabiztosnak ez a terv.
Az egyezség majdnem ugyanazt az állapotot tükrözi, mint a négy héttel ezelőtti kiinduló helyzet, sokat nem léptek előre, viszont komoly hitelességi károk keletkeztek az uniópártoknál.
A legfontosabb pont, hogy 48 órán belül lefolytatják az érkező menekülteknél a vizsgálatot, hogy kiderüljön, regisztráltak-e más uniós tagállamban. Ha igen, akkor visszaszállítják őket oda. Mi fog történni, ha egyik ország sem akar visszafogadni senkit?
Ez a legnagyobb kérdőjel. Az az elképzelés, hogy kétoldalú közigazgatási szerződéseket hoznak létre államokkal, tehát lenne például német-görög, német-olasz, vagy akár német-magyar közigazgatási szerződés. Felelősségi viszony alakulna ki, az adott állam felelős lenne az adott illetőért. Ha viszont nincsenek megállapodások, akkor a CSU eredeti terve szerint automatikusan visszatoloncolták volna az adott személyeket Ausztriába.
Csakhogy Seehofer Bécsben járt múlt csütörtökön, ahol lényegében már visszakozott, elmondta, hogy anélkül senkit nem fognak visszaküldeni Ausztriába, hogy az osztrák kormány ne vállalt volna felelősséget érte.
A magyar és a német fél között, de úgy általában is, az egyik legnagyobb vita, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik valahol beléptek az unió területére, de nem ott regisztrálták őket. Ha például valaki Görögországon keresztül érkezett, de csak Magyarországon regisztrálták, ki a felelős érte?
Orbán hosszú jogi vitára számít
Angela Merkel és Orbán Viktor berlini találkozója után a magyar kormányfő elismerte, hosszú jogi vitára lehet számítani, mert álláspontja szerint abba az országba kell visszaszállítani az illegális bevándorlókat, amelyikben legelőször léptek az Európai Unió területére, így Magyarország senkit nem hajlandó visszafogadni. Az egyeztetés eredményeiről itt írtunk.
Merkel gyakorlatilag a hajlandók koalícióját tudta összekovácsolni, ami annyit jelent, hogy aki akar, az részt vehet a megoldásban, aki pedig nem akar, az nem. Nincs már kötelező jelleg, teljesen önkéntes alapú.
Az SPD egyik fő követelése volt, hogy a kormánykoalíció még idén döntsön egy új bevándorlási törvényről. Ez mit tartalmazhat?
A szakmunkaerő-bevándorlási törvény már szerepelt a koalíciós szerződésben is. Jogilag rendszerezett keretet biztosítanának a képzett munkaerő Németországba érkezéséhez. A részleteit még nem dolgozták ki, de felmerült már a kanadai minta is opcióként, ahol pontrendszer van. Pluszpontot érnek a különböző szakképesítések, vagy például ha valaki beszéli a nyelvet. Az SPD ezt a saját sikereként próbálja elkönyvelni, pedig hárman állapodtak meg róla, csak a szociáldemokraták most gyorsítják a folyamatot.
Többen dominóhatást emlegetnek: ha Németország szigorítja a határellenőrzést, akkor Ausztria is így tesz, ezután viszont Szlovéniának is lépnie kell. Hallani lehetett a Brenner-hágó lezárásáról is. Schengen vége közeleg?
Akkorák lennének a gazdasági károk, hogy szerintem az európai politikusok mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a belső határok átjárhatósága a jelenlegi formájában maradjon. „Ha a Brenner-hágót lezárják, akkor a dugó Nürnbergig fog állni” – mondta Günther Platter, az ausztriai Tirol tartomány miniszterelnöke. Ez olyan végítélet-forgatókönyv lenne, amit igazából senki nem akar.
Visszatérve a Merkel-Seehofer kapcsolatra. Seehofer többek között kijelentette, hogy „nem hagyom, hogy menesszen egy kancellár, aki csak miattam lett kancellár” vagy „kidob az a személy, akit én segítettem nyeregbe”. Ez már végérvényes törésvonal köztük?
Merkel és Seehofer története hosszú múltra tekint vissza, a közös út inkább göcsörtös és konfliktusos volt. 2015 szeptembere óta többször is láthattuk a kapcsolat sötét oldalát, amit a CSU sokszor a nyilvánosság elé vitt. Az októberi tartományi választás fontos mérföldkő lesz, Seehofer addig szinte biztos, hogy megőrzi tisztségeit, aztán meglátjuk milyen eredmény születik. Ha a CSU nem éri az 50 százalékot +1 szavazatot, akkor elképzelhető, hogy párttársai Seehofer nyakába varrják a gyenge szereplést.
Kettejük viszonya eléggé mérgezettnek tűnik, az ultimátumok, beszólogatások nagyon nem tettek jót a kapcsolatnak. Merkel viszont a személyes ellentéteket nem szereti a nyilvánosság előtt megvívni, nem mutatja jelét annak, ha valamilyen támadás éri, ezért nem is számíthatunk tőle különösebb reakciókra. Merkel kivár, az idő pedig majd elvégzi a munkáját.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
