Meglepő eredmény a magyar tömegközlekedésről

Azokban az országokban, ahol az autósok nagy számban váltottak kerékpárra vagy gyalogos közlekedésre, nemcsak biztonságosabbak lettek az utak, de a levegő is tisztább lett — olvasható a Greenpeace új tanulmányában, melyben 13 európai várost vizsgáltak. A mobilitást, a légszennyezést és a közlekedést is értékelő elemzés Budapestet a 9. helyre sorolja.

A fenntartható mobilitás szempontjából vizsgálta az európai városokat a Greenpeace. Megnézték, hogy milyen a tömegközlekedés állapota, milyen a légszennyezettség, milyen az úgynevezett mobilitási állapot (mennyire fejlett a kerékpáros és gyalogosközlekedési infrastruktúra), valamint hogy milyen fejlesztési tervei vannak a városnak e területeken – mondta a kutatásról Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője.

A magyar főváros tömegközlekedéséről és a légszennyezettség mértékéről is érdekes eredmény született.

A 13 vizsgált város közül Koppenhága végzett az élen, ott sok intézkedést hoztak az elmúlt években, amely élhetővé és fenntarthatóvá tette a várost. Oslo és Zürich is az élbolyban végzett. Budapest eredménye nem fényes, ugyanakkor nem végzett annyira rossz helyen, mint Moszkva vagy Róma, ahol egyszerre jelent gondot a légszennyezés és a hatékony tömegközlekedés hiánya – sorolta Simon Gergely.

Hírdetés

A lista vége felé található London is, ahol bár számos intézkedést hoztak a helyzet javítása érdekében, még mindig sok az elmaradás.

Nem látszódik az sem, hogy a városvezetők hogyan javítanának a nem elég jó kerékpáros és gyalogos infrastruktúrán, illetve az általános mobilitási mutatón – sorolta a Greenpeace munkatársa.

„A felmérés szerint nagyon érdemes a fenntartható mobilitásba fektetni, ha ugyanis a városokból kiszorítják a szennyező járműveket, benzines és dízeles gépjárműveket, akkor tisztul a város levegője és jelentősen nő az utasbiztonság, vagyis sokkal kevesebb baleset lesz” – mondta Simon Gergely. Hozzátette: az ilyen jellegű fejlesztések akár az adott városrész értékét is növelhetik.

Budapesten is szó volt zöld zóna rendszer bevezetéséről, amely alapvetően azt jelenti, hogy megadóztatják vagy kitiltják elsősorban a szennyező dízel járműveket. Többször előkerült a behajtási díj ötlete is, de sosem valósult meg. A BKV-nak rengeteg szennyező busza van, és a hajóközlekedés fejlesztése nyomán is több régi, szennyező jármű állt forgalomba, ezekre részecskeszűrőt kellene szerelni. Mindemellett a kerékpáros fejlesztések is lelassultak az utóbbi években – sorolta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

(zárójelben az első helyezett város)


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »