Vidéken a középkorhoz hasonló jobbágysorban élnek az emberek, rabszolgák, akik önálló gondolkodásra képtelenek, primitívek, ezért szavaztak a Fideszre – így összegezhető a magát értelmiséginek tartó budapesti véleményformálók álláspontja a fővároson kívüli szavazópolgárokról.
Magyarországon egy észak-koreai típusú diktatúra van, ahol a vidéken élő, félelemben tartott, analfabéta, primitív tömegek döntenek hazánk sorsáról – ehhez hasonló lealacsonyító kijelentések özönével próbálják magyarázni a választási vereségüket az ellenzéki pártok budapesti értelmiségi véleményformálói. A jegyzetírók a Fidesz újabb kétharmados győzelméért kifejezetten a vidéken lakó szavazókat okolják, akik szerintük „birkaként” követik a Fidesz „primitív üzeneteit.”
A HVG legújabb számában részletes elemzésben úgy állítják be a vidéki embereket, mint akik a középkorihoz fogható jobbágysorban élnek, és ki vannak szolgáltatva a Fidesz „önkényének”. A Budapesten kívül élő szavazók a HVG szerint: „mentálisan legyengült” állapotban vannak, ezért „védtelenek” voltak a Fidesz „manipulációival és hazugságaival szemben”. Ráadásul a vidékiek kaphatók voltak arra is, hogy „etetés-itatás” ellenében és „egy kis buszoztatásért cserébe odaadják a szavazatukat”.
„Meg is lett a hatás: a legszegényebb magyarországi településeken – a diktatúrákat idéző, csaknem százszázalékos részvételi arány mellett – az országos átlagot jóval meghaladó, 80-90%-os fölénnyel nyert a Fidesz” – foglalja össze megállapításait a HVG. (Egyébként vasárnap, amikor nem lehetett tudni a Fidesz győzelmét, a magas részvételtől pedig a kormány bukását várták, ugyanez a lap a demokrácia győzelmeként hirdette, hogy sokan elmentek szavazni.) A vidékieknek szóló primitív üzenetekkel Orbán Viktor rájött arra, hogy „Budapest és az értelmiség nélkül is nyerhető választás” – vonja le a konzekvenciát a budapesti lap.
A Magyar Narancs legújabb számában Vajda Mihály filozófus kesereg a Fidesz győzelme miatt. Mint írja: „Nézem a sárga – nagyon narancs, nagyon magyar – térképet, benne a pár színes folttal, s nem tehetek ellene semmit, csak azt gondolom: előttem a butaság tengere.” Majd egy történetet mesélt el, amikor jött Bécsből a vonaton, azt mondta neki az egyik utastársa: „A magyar ember alkatánál fogva buta. Értik?” Vajda hozzáteszi: „Értettük. És az azóta eltelt majd’ harminc évben nagyon sokszor jut az eszembe ez a beszélgetés.
A magyar ember igenis buta – ha nem is alkatilag, ha nem is vérében van a butaság, merthogy ezt nem szeretném hinni – értem ezt máig is.” Bevallja, hogy a balliberális értelmiség naiv volt, amikor azt hitte, hogy „kigyógyítjuk a népet a jobbágy- vagy éppen rabszolga-mentalitásból, butaságból”, hogy „öntudatos polgárrá neveljük a magyar népet”.
A Fidesz kampányára utalva a vidéki emberekről azt írja: „a Fidesz rájött arra, hogy a vidéki embereknek előbb kell beszélni arról, hogy jön a vasorrú bába a drótvágó ollóval, ránk ereszti a gyilkos ösztönű migránsokat, akik mindent elrabolnak tőlünk, megerőszakolják lányainkat, asszonyainkat”. Úgy folytatja: „Mi meg képtelenek vagyunk felfogni, hogy a buta nép mindezt elhiszi, mert mindig úgy élt, hogy valós vagy hazudott ellenséggel riogatták, akiktől az urai majd megvédik.”
A Jobbik patrónusának, Simicska Lajos milliárdosnak a Zsurpubi.hu lapja szerint: „A magyar ember ma se nem demokrata, se nem szabadságszerető, hanem egy migránsoktól rettegő, megvezethető szolga, az Orbán-maffia rabszolgája, újabb négy évre.”
Az ugyancsak Simicska tulajdonú Index Hogy lehetett ennyire hülye egész Magyarország? címmel értetlenkedik a vidéken élők szavazása miatt. „Úristen, milyen emberekkel élünk egy országban? Hogyan hihetik el, hogy a migránsoktól kell félteni a kultúránkat? Miért van ennyi gyűlölet a magyarokban?” – szörnyülködik a cikkíró, aki számára „egyre világosabb a főváros–vidék szembenállása” és az, hogy a főváros határán túl „tombol a gyűlölet és a rendpártiság”.
Majd elemzésében levezeti, hogy a vidéken élők képtelenek a gondolkodásra, emiatt nem tudnak tájékozódni, mindent elhisznek, amit az újság ír és a rádió bemond. „Az a sokszínűség, amit mi a médiához, az információkhoz társítunk, egyáltalán nem ismert a magyar szavazók millióinak” – írja az Index. Hozzátették: a vidékiek „a legalapvetőbb médiával kapcsolatos ismeretekkel sem rendelkeznek”. Így aztán „az átvert embereknek (…) szinte lehetőségük sem volt máshogy dönteni” – zárja az ellenzéki vereség okait kutató írását a Jobbik patrónusának lapja.
A Jobbik pártlapján, az Alfahir.hu oldalon halvány jele sincs, hogy a pártnak bármilyen köze lehet a vereséghez. Balczó Zoltán EP-képviselő fia, Balczó Mátyás azzal magyarázta a bukást, hogy az 1956 utáni megtorlás az emberekbe táplálta a félelmet, a rettegést, és azóta „a magyar társadalom beállt arra az igényszintre”, hogy „de legalább élünk”.
A 168 Óra hetilap is a vidéki mentalitást nevezi meg a kudarc egyik okának, annak a Budapesten kívüli területnek a rákfenéjeként, amelyet „örökös alávetésben tart az Orbán-rezsim”, és ami „kiszolgáltatottságot, merev függőségi viszonyokat hozott létre, elsősorban a kistelepüléseken”.
A Népszavában példátlanul gyalázatos írás jelent meg a véleményoldalon. Eszerint: „Igaza volt Kertész Ákosnak, amikor azt mondta, hogy a magyar nép genetikusan alattvaló. Ezt én kiegészíteném azzal, hogy ostoba is. Vagy gyáva. Vagy mindkettő. Mert aki az elmúlt 8, de főleg 4 év fideszes ténykedését követően képes a Fideszre szavazni, annak gondjai lehetnek az értelmi képességeivel. Amikor valaki, aki az összes határtól legkevesebb 100 kilométerre él, elhiszi, hogy jönnek a »migránsok«, és az összes nőt meggyalázzák, az minimum bolond. Amikor valaki, aki látja, hogy az egész falu egyre rosszabbul él, mégis újra megválasztja őket, az sem teljesen normális.”
A Népszava írása Kertész Ákos Kossuth-díjas író azon korábbi kijelentését méltatta, amelyben arra a megállapításra ragadtatta magát: „A magyar genetikusan alattvaló. (…) A magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeretfurdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.” Kertész nyilatkozatát óriási botrány követte, ami után elköltözött Kanadába.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
