A The Guardian nevű angol lap hosszas cikkben számolt be arról, hogy a szicíliai maffia, hogyan szállt be és változtatta virágzó prostitúciós üzletággá a bevándorlást, miközben a táborból kilopott személyek után járó támogatást még hónapokon keresztül igénybe vették a táborvezetők. Akik vélhetően egy részt továbbadtak a maffiózoknak. A szerző egy nigériai lány esetén keresztül mutatja be a képletet, amely már egyébként több bírósági eljárással is végződött Olaszországban.
A képlet többszereplős. Adva van egy szegény nigériai család, aki eladja a lányát egy nigériai összekötőnek, akit a cikkben „mamman”-ként, azaz anyaként emlegetnek. A Mamman 16 éves koráig nevelte a cikkben szereplő lányt, Joyt, majd megmondta neki, hogy ha nem engedelmeskedik neki, akkor a családja meg fog halni. Néhány hét múlva azt közölte a fiatal lánnyal, hogy most el fog utazni Olaszországba, a mamman lánytestvéréhez és neki fog dolgozni. A lány azt hitte hogy fodrászüzletben fog dolgozni Olaszországban, azonban ez nem éppen így történt.
Joy minden irat nélkül 45 euróval és egy kabátja ujjába varrott telefonszámmal elindult Olaszországba. Hosszas utazás után Tripoliba érkezett, ahol több csoportba osztották őket, és sorszámokat kaptak. Joy száma a 323-as volt. Ezt követően buszokra ültették őket, Joy busza a Cara di Mineo – szicíliai – migrációs táborhoz vezetett, amely az egyik legnagyobb ilyen központ Európában.
A Cara di Mineo központot az amerikaiak építették és bérelték korábban, azonban később felmondták a bérleti jogot és menekülttábor lett belőle. Ez azonban alkalmatlannak bizonyult ekkora migránstömeg kezeléséhez, amely a migrációs válsággal kibontakozott.
A központ bűnbarlanggá vált az elmúlt években, ahol az emberek könnyű zsákmányt jelentenek a bűnözői csoportok számára. Az olasz állam ezeket a központokat pénzeszközökkel finanszírozza, mindegyik menedékkérő után pénzt fizet.Az olaszországi különböző maffia szervezetek és nigériai bandák alacsony szintű tagjai kihasználva az megfelelően nem azonosított embertömeget, sok bevándorlóból drog és emberkereskedőt csináltak, kihasználva azok rászorultságát.
A Cara di Mineo, így a migrációs válsággal az emberkereskedők vadászterületként is funkcionált. Mivel menedékkérőként jelentkeznek,az emberkereskedők a vásárlás vagy kirándulás ürügyén hozzák el a nőket a központból, és ezt követően prostitúcióra kényszerítik, azzal az érvvel, mint ahogy Joyt is arra kényszerítették, hogy ha ezt nem teszik, akkor megölik a családjukat. Nos, miután Joy Szicíliába érve felhívta a telefonszámot a válaszoló hang elmondta, hogy menedékjogot fog igényelni a részére hamis névvel és születési dátummal, és felhívta Joy figyelmét, hogy soha senkinek nem adhatja ki ezt a telefonszámot.
A cikk szerzője elmondja, hogy a probléma az, hogy mikor bejelentkezik valaki a menekültügyi eljárásra, lehet, hogy hónapok múlva kerül sorra, addig pedig simán eltűnhetnek és valaki mást hozhatnak a nevükben a helyükre Nigériából, míg az eredeti személyt prostitúcióra kényszerítik.
Így történt a cikkben szereplő Joyjal is.
Drog és nemi erőszak a táborban
A Cara di MIneo táborban ott bukott ki a fenti képlet, hogy 2016. decemberében négy menedékkérőt letartóztattak mert droggal kereskedtek és megerőszakoltak egy nőt. A nőnek – ahogy Joynak is – azt mondták, hogy álljon kint az utcán amíg valaki fel nem veszi. És miután a nő rájött hogy prostitúcióra kényszerítik ellenkezni próbált, és ezért megerőszakolták négyen, ami tipikus "büntetésnek" számít a prostitúció esetében, ha valaki nem engedelmeskedik a futtatóknak.
Az incidens után Francesca Verzera illetékes ügyész kezdeményezte, hogy zárják be a tábort, az egyre romló közbiztonságra és egyre növekvő erőszakosságra tekintettel.
Amit mi sem bizonyít jobban, hogy minden évben 10 migráns halt meg a táborban, vagy valamilyen etnikai vagy vallási nézeteltérés miatt, vagy valamilyen kezelhetetlen betegségben.
Hónapok óta eltűnt emberek után is felvették a pénzt a táborban
A tábor igazgatója, Sebastiano Maccarrone 2016 elején számos médiainterjúban elismerte, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált a lakosság védelme. – Olyan, mint egy kisváros – mondta.Maccarrone azonban az előre menekülés ellenére érintett lehetett a vállalhatatlan helyzet kialakulásában, hiszen, ahogy azt Verzera ügyész vizsgálata is feltárta, kiderült, hogy a hivatalos listán szereplő bevándorlók nagy része már régóta eltűnt, bár a központ Maccarrone irányítása alatt még mindig 35 eurót (31 fontot) felvett utánuk naponta!
A törvény szerint minden menedékkérő migránsnak elektronikus kártyát kell kapnia a központba való be- és kiléptetés során, amikor elhagyja a tábort. Ha pedig nem térnek vissza három nap múlva, akkor elveszik a névjegyzékből, és ezt a tájékoztatást Rómába küldik, így a fizetést abbahagyják. Verzera azonban úgy találta, hogy a hónapok óta eltávozott migránsok is még a pénzügyi támogatási listán szerepelnek. A tábor papíron jóval meghaladta a kapacitást, és extra forrást kapott a „túlterhelés” miatt, valójában azonban sokkal kevesebb embert gondoztak, mint ahogy az az említett dokumentumokban szerepelt.
Bár a táborvezető, Maccarrone magát ártatlannak vallja, azonban korrupcóval és a maffiával való együttműködéssel vádolják, az eltűnt támogatások miatt, amelynek egy része valószínűleg a maffiózók zsebébe vándorolt.
A bevándorlás jobban fizet, mint a drog
2014-ben, a "Mafia Capitale" néven ismert vizsgálat szerint egy bűnözői csoport évek óta Róma önkormányzatát is befolyásolja. A csoport, amelyet az ügyészek maffia-stílusú szövetségként definiáltak, több millió eurót lopott már el a menekültek utáni közszolgáltatások finanszírozásárából.
A csoport az egész országban szinte mindenütt bejutott a menekült központokba, megvette és eladta a már rég eltűnt migránsok nevét és adatait, hogy megmaradjon az utánuk járó kvóta alapú támogatás.
A vizsgálat során az egyik csoport állítólagos főnöke,Salvatore Buzzi egy kihallgatáson elmondta, „Van ötlete, hogy mennyit keresek a bevándorlókkal?” Hallatszott, amikor egy asszisztensnek szólt. „Jobban fizet, mint a drog.”
A gépezet a korrupciós csúszópénzek olajozzák meg, így a nigériai szexmunkásoknak sokat kell keresniük, hogy fenntarthatóvá váljon a rendszer. Ők fizetnek a madamoknak, a madamok a nigériai maffiózóknak, akik pedig továbbcsurgatják a pénz jelentős részét az olasz maffiának, hogy a területükön „dolgozhassanak”. És persze jut pénz a csempészeknek is, akik meggyorsították a nők utaztatását. Mindeközben a táborban is megvannak az embereik, akik segítik eltűnni a menekült lányokat, az utánuk járó pénz pedig mindeközben megmarad.
2016-ban az anti-maffia rendőrség egy „Skin Trade” nevű műveletet hajtott végre, amely feltárta az egyik maffiahálózatot, amely a nőknek a Cara di Mineo táborból történő kicsempészésével és az utcára kiállításával foglalkozott. A letartóztatott személyek között nigériai nők voltak, akik a táborban "összekötő emberekkel" foglalkoztak. A Castel Volturno-ban letartóztatott egyik nő Irene Ebhoadaghe volt, aki Mummy Shade-nek nevezte magát, és akihez Joy is tartozott.
Joy, jól járt, mert megismerkedett egy fedett rendőrrel, akinek segítségével aztán lebuktatták a hálózatot.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
