Így néz ki egy észak-koreai diplomatabuli

Így néz ki egy észak-koreai diplomatabuli

Miközben a nyugati világ nagy része szerdán a Valentin-napot ünnepelte, Bécs külső kerületében egy maroknyi ember egészen más célból gyűlt össze: Észak-Korea osztrák nagykövetségén a „ragyogó csillagnak”, vagyis Kim Dzsongil születésnapjának az alkalmából tartottak fogadást. Kim Dzsongun édesapja, a 2011-ben elhunyt „Kedves Vezető” 1941. február 16-án született, az esemény az ázsiai remeteállamban kétnapos nemzeti ünnepnek számít.

Kitett magáért az Ausztria mellett Magyarországért és Szlovéniáért felelős bécsi nagykövetség is. Bár Magyarországnak hivatalosan az ázsiai ország megalakulása, 1948 óta van diplomáciai kapcsolata Phenjannal, 1999 óta a viszony nem mozdult ki a mélypontról. Hosszas szenvedés után Észak-Korea abban az évben zárta be budapesti nagykövetségét, a konfliktus kiváltó oka természetesen a magyar rendszerváltást követő diplomáciai fordulat volt. A keleti blokk országai közül hazánk elsőként ismerte el a demokratikus Dél-Koreát, annak ellenére, hogy akkoriban a Kedves Vezető, Kim Dzsongil testvére képviselte Phenjant Budapesten. A Kim család egyébként meglepően hosszú múltra tekint vissza Magyarországon.

http://mno.hu/

A koreai háború idején számos magyar orvos dolgozott Észak-Koreában, Szarivon városában kórházat is alapítottak, amely az akkori magyar vezető, Rákosi Mátyás nevét viselte. Az 1956-os forradalom előtt Kim Ir Szen járt hazánkban, majd 1984 júniusában – már szerényebb keretek között – Kádár János is fogadta Budapesten.

Hírdetés

A kiüresedett kétoldalú kapcsolatokért felelős bécsi nagykövetség egyébként nem épp fényűző épület, ugyanakkor jól illik a szankciók sújtotta Észak-Korea imázsához. A szerény berendezést amúgy is feledteti az ázsiai népek vendégekkel szemben mutatott, ellentmondást nem tűrő lelkesedése. Érkezés után az egyik nagyterembe terelték a vendégeket; a társaság zömét osztrák kommunisták, néhány diplomata tette ki, de megjelent a Magyar Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula is. Rövid beszédek után a Kim Dzsongilről elnevezett virágról, a kimdzsongiliáról vetítettek ismertetőfilmet. A virág pontos paraméterein kívül kiderült, hogy a kimdzsongilia nemcsak az ország egyik legfontosabb, egyelőre még nem tiltólistás exportcikke, de a phenjani rezsim egyik fontos szimbóluma is.

http://mno.hu/

A hivatalos körök után következett az este informális része, amely egy letűnt kort idéző házibuli-hangulatot kölcsönzött a nagykövetségnek. A nagyteremben a kanapékon elnyúló vendégek folytatták a vetítést, rájuk Kim Ir Szen és fia, Kim Dzsongil gigantikus festménye vigyázott. A szomszéd szobában európai borokkal kísérhettük a koreai konyha specialitásait, közben a nyakkendős dohányosok az udvaron fagyoskodtak. A meghitt hangulaton talán csak az rontott, hogy a vendégek egy részét, közöttük Thürmer Gyulát zárt ajtók mögött egy különterembe kísérték.

Felmerül a kérdés, hogy az eseményre miért kaptak meghívást újságírók, így lapunk munkatársa is. Az elszigetelt Észak-Korea ugyanis nyitna a külvilág felé, s a rendszer úgy ítéli meg, hogy küszöbön áll az ennek kedvező nemzetközi klíma. Most, hogy Phenjan deklaráltan beteljesítette atomprogramját, a rezsim új prioritásokat határozott meg. Ennek megfelelően nagyobb erőforrásokat fordítana a gazdasági és a szociális szférára, elérve a nemzetközi közvélemény szimpátiáját, egyben a rendszert nehezítő szankciók feloldását.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »