Az idei év hatalmas áttöréseket hozhat az űrkereskedelemben és az űrutazásban. A SpaceX fellőtte Falcon Heavy nevű rakétáját és ezzel egy új fejezet kezdődött, hiszen mostantól egy magánvállalat vehet át állami feladatokat. A Falcon Heavy a legnagyobb kereskedelmi rakétának számít, de a SpaceX már egy újabb típuson dolgozik, amely a tervek szerint már űrhajósokat is szállítana. Elon Musk reméli, hogy több ország is követi a példáját és szeretné, ha verseny indulna. De nem csak a SpaceX tervezi kihasználni a világűr lehetőségeit.
Sikeresen zárta a Falcon Heavy eddigi legfontosabb küldetését és felvitte rakományát a világűrbe. A majdnem hibátlan misszió összképén kicsit rontott, hogy a három gyorsítórakétából az egyik a tengerbe zuhant, feltehetőleg mert elfogyott az üzemanyaga, a másik kettő viszont sikeresen landolt.
A Falcon Heavy rakománya sem volt hétköznapi, hiszen a Tesla egyik autóját lőtték ki a világűrbe. A gépkocsi hat hónap múlva érkezhet a Mars közelébe, de nem valószínű, hogy a bolygóba csapódik, hanem még évmilliókig kering majd a Nap körül, elhaladva néhányszor a Föld és a Mars közelében is. Ha csak nem ütközik össze véletlenül egy száguldó meteoritdarabbal.
Az Elon Musk tulajdonában lévő SpaceX ezzel magánvállalatként veheti át az állami cégek szerepét és lehet az első számú hasznosteher szállító. De a vállalat itt még nem áll meg, hiszen már készülőben van a Big Falcon Rocket, amelynek tervezése és kivitelezése a hírek szerint remekül halad.
A BFR viszont asztronautákat is szállítana a világűrbe, az egyik cél pedig éppen a Mars lehet.
A Falcon Heavy kilövését feszült órák előzték meg, hiszen a rossz időjárás miatt halasztani kellett a rakéta indítását. Musk ekkor elmondta, hogy a kilövés utáni néhány perc a legkritikusabb, ha ez rendben lesz, akkor már jól teljesít a rakéta.
Idén jöhet az áttörés az űrutazásban és a turizmusban
Az elmúlt 7 évben, ha amerikai asztronautákat szerettek volna feljuttatni a nemzetközi űrállomásra, akkor csak egy lehetőség volt. Nevezetesen az, hogy nagyjából 80 millió dollárért fejenként egy orosz Szojuz rakétával vitték fel őket. Lassan azonban a Boeing és a SpaceX űrhajója is alkalmas lehet arra, hogy amerikaiakat szállítson a világűrbe, először a Space Shuttle program 2011-es leállása óta.
A versenybe becsatlakozhat Richard Branson vállalata, a Virgin Galactic is, amely akár már néhány hónapon belül embereket vihet sétarepülésre a világűrbe. Eddig több mint hétszázan érdeklődtek a lehetőség iránt, köztük olyan hírességek is, mint Brad Pitt és Katy Perry, de nem ez sem tűnik olcsó mulatságnak. Egy helyfoglalás a Virgin Galactic járatára 200 000 dollár lesz.
A VSS Unity nevű repülő 80 kilométerrel a Föld felszíne fölött fog repülni, és ott az utasok már a súlytalanságot is megtapasztalhatják, valamint csodálatos kilátásuk nyílik majd bolygónkra. Ha minden jól megy, akkor már áprilisban elindulhatnak az első űrturisták, de legkésőbb év végén.
A Boeing a 787 Dreamliner segítségével juttatná fel az asztronautákat a világűrbe, míg a SpaceX a Crew Dragon űrhajójával szeretné a lehető legbiztonságosabban megoldani a közlekedést a Föld és a Nemzetközi Űrállomás között.
Nyersanyag-kitermelés és gyarmatosítás
A Deep Space Industries szerint az űripar hihetetlen gyorsan növekszik, jelenleg 330 milliárd dolláros az üzletág. Az aszteroidák fontos nyersanyagokat rejthetnek és ezeket előbb utóbb néhány vállalat elkezdheti majd kibányászni.
Az űrbányászat hatásairól már több tanulmány is készült. A Tel- Aviv-i Egyetem 20 diákja még 2014-ben részt vett egy szerepjátékban. A feladatuk az volt, hogy egy képzeletbeli konferencián, a Committee on the Peaceful Uses of Outer Space-en (COPUOS), kellett bizonyos országokat képviselniük.
Azt szimulálták, hogy a különböző államok miként reagálnának erre a teljesen új bevételi forrásra. Deganit Paikowsky, a tanulmány vezetője szerint a bányászat nagyban befolyásolja majd a világpolitikát.
A kutatás egy olyan szituációt vázol fel, ahol egyetlen egy vállalat nyeri meg az űrbányászatért folytatott versenyt. Ez persze a közeljövőben nehezen elképzelhető, hiszen a technológia még nincs ezen a fejlettségi szinten, de mégis el kell kezdeni gondolkodni a lehetséges forgatókönyveken.
Joanne Gabrynowicz, a Beijing Institute of Technology School of Law űrjogokkal foglalkozó professzora szerint egyenlőre nem teljesen tisztázottak és nem egyértelműek az űrbányászat körüli törvények. Az űr kapcsán kötött legtöbb szerződés már meglehetősen régi, hiszen akkor még gondolat sem volt a nyersanyagok kitermelése a világűrben.
A SpaceX-hez hasonló magánvállalatok azonban a bányászat mellett már az idegen bolygók gyarmatosításának lehetőségét is tervezik. Ahhoz, hogy tényleg élhessenek emberek a Holdon vagy a Marson, nem csupán a megfelelő szállítóeszközre van szükség.
A NASA például megkezdte egy miniatűr nukleáris reaktor tervezését, amely energiával látná el a jövőbeli kolóniákat. Ez lehet a legjobb megoldás, hiszen a Marson a komoly homokviharok miatt nagyon sokáig tartana a napelemek tisztítása és javítása, és sokszor nem is kapnának elegendő napfényt.
A szélturbinák sem bizonyulnak túl hatásosnak, hiszen a szél csak akkor tudja átadni az erejét, ha elég sűrű a közeg, amelyben „fúj”, azonban a Mars-felszín közeli légköre nagyjából csak egy százaléka a földi légkörnek, ezért még az óránként 100 kilométeres széllökések is nagyon aprócskának, gyengének számítanának.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
