KOMÁROM. Dr. Drábik János közíró, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztője és az Országos Trianon Társaság elnöke a trianoni békediktátumról, s a nemzetközi színtérre vitelének esélyeiről tartott előadást január 25-én este a zsúfolásig megtelt Viking vendéglőben, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás által indított Komáromi Polgári Esték első rendezvényén.
A majdnem háromórás rendezvény Lemosható a trianoni békediktátum gyalázata című első, és az ahhoz szorosan kapcsolódott Mit tegyünk egymásért mi, magyarok? című második része is azt sugallta: a magyarságnak még a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója, vagyis a nemzetközi szokásjog szerinti beletörődés védelmének beállta előtt kell hatékonyan tiltakoznia nemzetközi jogi fórumokon, illetve kifejezni azt, hogy a magyar nemzet soha nem fogadta el a békediktátumot, amit mindmáig nem tekint sem igazságosnak, sem legitimnek.
Színt kell végre vallanunk a közelgő centenárium előtt
Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás (EJK PT) elnöke a Komáromi Polgári Esték című rendezvénysorozat céljaként fogalmazta meg, hogy a Viking vendéglőben zajló összejöveteleken rendszeresen foglalkozni kívánnak a komáromi magyarság problémáival, igényeivel és az összmagyarságot érintő sorskérdésekkel. Dr. Drábik János, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztője és az Országos Trianon Társaság (OTT) elnöke elöljáróban azt hangsúlyozta, hogy a nagy jubileumok évében nekünk, magyaroknak fontos tennivalónk akad: mivel okkal-joggal vannak kétségeink Trianon igazságossága miatt, végre színt kell vallanunk, hogy elfogadjuk-e az 1920-ban hozott gyalázatos döntést, vagy sem.
„Nem elég csak elsiratnunk a trianoni gyalázatot – nem törődhetünk bele, változtatnunk kell!” – szögezte le, hozzáfűzve, hogy az általa irányított Országos Trianon Társaság a Magyarok Világszövetségével (MVSZ) együtt a pozitív változás, illetve a magyarság megmaradása érdekében végzi nemzetszolgálatát. Úgy véli, hogy „a nemzetközi közbeszéd részévé kell tenni ezt a történelmi gyalázatot, le kell rántani a leplet az országrészekkel és nemzetrészekkel történő világháborús üzleti alkukról, és tudatosítani kell a világban, hogy a határainkon túli, egykor a Magyar Királysághoz, illetve a Szent Korona Országához tartozó területeken élő magyarok sorsa közel se hasonlítható a világ szinte összes országában természetesen létező kisebbségek helyzetéhez…”.
Közös aláírásgyűjtésbe fogott az Országos Trianon Társaság a Magyarok Világszövetségével
Drábik kiemelte: bár az Orbán-kormány lehetőségei szerint komoly nemzetépítő munkát végez, nehéz helyzetében sok kérdést nem tud felvállalni. Ezért az OTT az MVSZ-szel együtt aláírásgyűjtést kezdeményezett: idén nyárig 1 millió aláírás birtokában a magyar kormányt arra kérik, hogy egy speciális nemzetközi fórumon – társadalomkutatók, politológusok, nemzetközi jogászok… bevonásával – vizsgáltassa felül azt, hogy a „magyar Holokauszt”, vagyis a trianoni békediktátum valós tényeken vagy hamis adatokon, állításokon nyugszik-e. Eddig 200 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük, s kezdeményezésükhöz a határon túli magyarok csatlakozását is várják. Ha ez a tervük mégsem valósulna meg, akkor ún. csoportos megállapítási pert indítanak az egykori hazugságok bebizonyítása érdekében. „Rólunk, magyarokról 1920-ban nélkülünk döntöttek, s a világ közvéleménye sajnálatos módon mindmáig nagon keveset tud a valós magyar szempontokról. Ezen az áldatlan helyzeten változtatnunk kell, ez az aláírásgyűjtésünk Trianon kapcsán a magyarok első szabad véleménynyilvánítása lesz!” – fogalmazott.
„Hazugságon alapuló nemzetközi bűncselekmény történt”
Az előadó az 1947-es párizsi békeszerződésről is szólt, második Trianonnak nevezve azt, amikor véleménye szerint „hazugságon alapuló nemzetközi bűncselekmény történt”. Azt is meggyőződéssel állította, hogy a mindmáig hatályos Beneš-dekrétumoknak, illetve a kollektív bűnösségünknek semmi köze sincs a demokráciához és az emberi tisztességhez, miközben Masarykot hazug államalapítónak, Benešt pedig még tőle is rosszabb, elvetemültebb politikusnak nevezte. Az aláírásgyűjtéshez történő csatlakozás kapcsán elmondta, „tekintsék nagy-nagy értéknek magyarságukat, s vállalják, hogy kiállnak az igazságért Trianon közelgő 100. évfordulója kapcsán! Mondjuk ki, hogy amíg magyar él e Földön, e gyalázatba nem törődünk bele!”.
A rendezvény második részében Mit tegyünk egymásért mi, magyarok? címmel Bertha Szilvia, az Értünk értetek párt vezetője elmondta, egyebek mellett célul tűzték ki, hogy „a trianoni békediktátummal elcsatolt területek magyarsága megmaradjon, szülőföldjén erősödjön és sokasodjon”. Mint mondta: dr. Drábik Jánosban partnerre találtak, akinek a vezetésével, 1 milliós pertársaság élén, 2018-19-ben nemzetközi jogi fórumon akarják megtámadni a békeszerződést, hozzátéve: bár vitathatatlan, hogy a külhoni magyarságért eddig valamennyi kabinet közül legtöbbet az Orbán-kormány tett, amely a különféle attrocitások esetén is kiáll a külhoni magyarságért, ám úgy gondolják, hogy „a kényszerpályán levő magyar politika” segítségre, kiegészítésre szorul. A hallgatóságot ő is az aláírásgyűjtéshez történő csatlakozásra kérte fel.
Az est során dr. Drábik János a műveit is dedikálta, valamint a témával és más összmagyarság sorskérdéseivel kapcsolatos kérdésekre is válaszolt.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
