Miért tartotta fontosnak, hogy a szlovén polgárok is csatlakozzanak a béruniós küzdelemhez? Milyen kihívásokkal néz szembe Szlovénia, amik indokolják ezt a lépést?
A Béruniós kezdeményezéssel Szlovénia is szeretné felhívni a figyelmet az EU országai közötti életszínvonalbeli különbségekre és arra, hogy 16 tagállam polgárai az összes tagállam színvonalának átlaga alatt élnek.
„Szeretnénk azon országok közé tartozni, melyek támogatják azt a kezdeményezést, amely egy jobb és igazságosabb Európáért küzd.”
Addig nem tudjuk kiaknázni a szabad mozgás nyújtotta előnyöket, amíg nem küszöböljük ki a bérkülönbségeket, melyek kivándorlásra kényszerítik a szlovén fiatalokat. Amíg ugyanis ez a helyzet fennáll, tudást, képességeket, „know-howt”, és ami ennél is fontosabb – perspektívát veszítünk.
Horvátországban is elkezdődött a béruniós aláírásgyűjtés
Pénteken Horvátországban is megkezdődött az aláírásgyűjtés a bérek felzárkóztatásáért. A kampány kezdetét az európai polgári kezdeményezés horvát képviselője, Frano Čirko jelentette be zágrábi sajtótájékoztatóján. A rendezvényen Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője és a Bérunió polgári kezdeményezésének vezetője is felszólalt.
Hogy látja, a kezdeményezés tényleg elhozhatja az Európai Unió belső reformját, ahogy arra Vona Gábor többször is utalt? Egyáltalán, szükség van az EU átalakítására?
Meggyőződésem, hogy az Európai Uniónak szüksége van egy belső reformra.
„Miközben közös haderőről, valamint közös kül- és biztonságpolitikáról beszélünk, nem igazán fordítunk figyelmet a közös szociális intézkedésekre, melyek segítséget nyújtanának a polgárainknak.”
2015-ben 228,7 millió ember, azaz a 28 EU-tagállam népességének 23,7 százaléka élt a szegénységtől és a szociális kirekesztettségtől fenyegetve. Azzal, hogy felhívjuk a figyelmet a jövedelempolitika uniós szinten való harmonizációjára, megelőzhetjük a szociális dömpinget és egy kiegyensúlyozottabb regionális fejlődést érhetünk el.
„Úgy gondolom, hogy nem azért neveljük a gyermekeinket, hogy egy másik ország GDP-jét termeljék.”
Független képviselőként ön hogyan tudja majd segíteni a béruniós aláírásgyűjtést?
Hiszek abban, hogy összegyűjtjük a hatezer aláírást, mely által egyikévé válhatunk azon országoknak, amelyek meg akarják reformálni ezt a demokráciahiányos szervezetet. Örülök, hogy létezik az európai polgári kezdeményezés intézménye – ez egy létfontosságú mechanizmus, mely megakadályozhatja a bürokratikus gépezetet abban, hogy a saját feje szerint menjen előre.
Ön szerint mekkora esély van rá, hogy sikerrel jár a projekt? Szlovéniában mekkora érdeklődés kíséri a témát, fontosnak tartják az emberek a bérkérdést?
„Szlovéniában közel 700 ezer ember él, akiknek fizetése, nyugdíja, vagy szociális juttatásai nem érik el a törvényben garantált minimálbért (614 euró).”
Éppen ezért most kedden egy a dolgozók alapvető jogait érintő új törvényjavaslatot fogok benyújtani. Mindannyiunknak tudnunk kell, hogy a jövedelempolitika a legfontosabb fejlesztési politikai országunk számára.
A kezdeményező közéleti szereplők már sokszor leszögezték, hogy ha a mostani aláírásgyűjtés nem is hozza meg a várt eredményt, a közös munka akkor is egy minden eddiginél szorosabb régiós együttműködés alapjait teheti le, ami akár az uniós politikában is új szerveződési alapot kínálhat a kelet-közép- európai érdekérvényesítés számára. Ön hogy látja, kívánatos dolog lehet egy ilyen együttműködés? Szlovéniának lenne helye egy ilyen szövetségben?
Teljes mértékben hiszek a regionális együttműködésben.
„Azáltal, hogy létrehozunk egy tömböt, mely küzd azért, hogy mindenki jogosult legyen az emberhez méltó élethez elegendő fizetésre, térségünk legfontosabb problémáját küzdhetjük le.”
Nyilvánvalóvá kell tennünk az Európai Unió számára, hogy nem értünk egyet a többsebességes Európa koncepciójával. Nem fogjuk engedni, hogy az úgynevezett „magállamok”, azaz Franciaország és Németország diktálja a tempót másik 25 tagállamnak.
A bérunió megvalósulása csupán hosszútávú megoldást kínál a régió aktuális gondjaira, ön szerint milyen egyéb lépések szükségesek ahhoz, hogy Kelet-Közép- Európa megbirkózzon az olyan aktuális problémákkal, mint például a határokon is átívelő korrupció?
Véleményem szerint a következő lépés egy szorosabb regionális együttműködés volna.
„Hogy sikeresek lehessünk az EU szintjén, egy szélesebb és koherensebb blokkot kell alkotnunk, mely megakadályozná, hogy „Merkel mama” és „Macron papa” diktátumokat kényszerítsen ránk.”
Nem akarunk egy Európai Egyesült Államokat, mivel az nem lenne képes leküzdeni közös problémáinkat: a fiatalok munkanélküliségét, az alacsony nyugdíjakat, a lakhatási problémákat, a kivándorlás, az alacsony bérek és az Afrikából történő tömeges bevándorlás jelentette kihívásokat.
A magyar kormány több módon is próbálja ellehetetleníteni a béruniót, többek között azzal is riogatja a szavazókat, hogy amennyiben megvalósul a cél, Közép-Kelet- Európát is elárasztják a migránsok. Ez tényleg bekövetkezhet?
Hogyan hozhatna a Bérunió megvalósulása migránsokat Közép-Európába?
„Hiszen, ha nem érjük el a bérpolitikai harmonizációt az Unió szintén, éppen mi termeljük a migránsokat, azokat, akik tömegesen vándorolnak ki országainkból.”
Emberek millióit veszítjük el, akik a fiatalság energiáját, a képességeit, tudását és perspektíváit is magukkal viszik. Újra kellene gondolnunk a szociális rendszereinket is: hogyan leszünk képesek fenntartani a nyugdíj- és ellátórendszerünket, ha nem lesz elég fiatal, akik dolgoznak és hozzájárulnak az állami költségvetéshez?
Üzen valamit a kezdeményezés támogatóinak, illetve a béruniót akár politikai, akár más okból ellenzők számára?
Országaink és polgáraink jövője a mi kezünkben van, azoknak a generációknak a kezében, akiket nem nyomnak a múlt terhei.
„Ki fog küzdeni az országainkért és polgárainkért, ha nem mi?”
A választói aktivitás azért alacsony, mert a politikusaink úgy gondolják, hogy a politika arról szól, hogy teázgatunk és drága szendvicseket eszünk. Az egész politikai programnak és a kulcsfontosságú célkitűzéseknek az emberek köré kell épülnie, csak akkor fognak azon a vasárnapon elmenni szavazni és beikszelni a nevedet.
A Fidesz attól sem riad vissza, hogy politikai karaktergyilkosságokat kíséreljen meg a bérunió kezdeményezői ellen: Frano Čirkót azzal vádolta a kormánypárti sajtó, hogy neonáci, Dragoş Tîrnoveanuból pedig orosz titkosügynököt fabrikáltak. Ön nem tart attól, hogy Orbán Viktor propagandagépezetének célkeresztjébe kerülhet?
Voltam már a szlovén lejárató propagandagépezet célkeresztjében amikor kiléptem a legnagyobb ellenzéki pártból. A Nova24 TV szeretett volna politikailag megsemmisíteni, de én visszalőttem – és a párbajból én jöttem ki megerősödve.
„A mottóm: az igazság mindig győz. Ha helyesen cselekszel, jó dolgok történnek majd veled.”
Ha már a fideszes médiánál tartunk, nemrég kapott szárnyra a hír, miszerint a magyar miniszterelnök tanácsadója, a másodállásban médiamogul Habony Árpád bevásárolta magát a Nova 24 TV-t is birtokló cégbe, ami az ön volt pártjának, a Szlovén Demokrata Pártnak az egyik legfontosabb médiuma. Erről mi a véleménye?
A Ripost, a Modern Media Group és a Ridikül magazin 45 százalékos tulajdonjogot szerzett a Nova24 TV-ben. A Ripost ugyancsak többségi tulajdonosa lett a Demokracija nevű hetilapnak. Jóllehet a Nova24 TV-ben három magyar vállalat szerzett részesedést, Peter Schatz, a Ripost tulajdonosa egy személyben képviselte a feleket, amikor az üzlet aláírása megtörtént.
Magyar vonatkozásai is vannak a szlovén pártfinanszírozási botránynak
Magyar szálakkal is terhelt a szlovén pártfinanszírozási botrány, mely a napokban robbant ki a szintén választás elé néző országban. A középpontban az Orbán Viktor szövetségesének számító Janez Janša, az ellenzéki SDS párt elnöke áll, de érdekeltségei révén Habony Árpád neve is felsejlik a szövevényesnek tűnő ügyben.
Visszakanyarodva kicsit a határokon átívelő korrupcióra, az utóbbi időben több gyanús összefonódást sejtető hír kapott szárnyra a Koper-Divača vasútvonal korszerűsítése körüli titkos tárgyalásokkal kezdve, azon át, hogy Végh Gábor, az Orbán Viktor főstrómanjaként ismert Mészáros Lőrinchez köthető Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. igazgatója lett a lendvai Nafta 1903 új elnöke, egész a napokban kirobbant, magyar érintettséget is felvető pártfinanszírozási botrányig. Ezek a jelenségek ön szerint milyen irányba befolyásolják a két ország kapcsolatát és milyen következményekkel járhatnak Szlovéniára nézve?
Mint bizonyára önök is tudják, én voltam az, aki megpróbálta megakadályozni, hogy a Koper-Divača vasútvonalat a jelenlegi kormány által megszabott feltételek mentén újítsák fel.
„Továbbra is szkeptikus vagyok a magyar kormány szerepvállalását illetően, mivel a mi vasúthálózatunknak a mi stratégiai érdekeinket kellene szolgálnia.”
A mi dolgunk, hogy felvázoljuk a vasúthálózatunk jövőjét. Mint tudja, Magyarország 200 millió eurót adott a 2TDK vállalatban való részesedésért – azt a 200 milliót eurót Szlovénia is kifizethette volna. Ugyanakkor, most már a magyar érdekeltség a realitás, együtt kell élnünk ezzel. Ez akár még jobb kétoldalú kapcsolatokhoz is vezethet Magyarországgal. Az ügylet legnagyobb tanulsága egyértelmű:
„elveszítjük szuverenitásunkat, ha a vasúthálózatunk működtetéséről tárgyalunk.”
Az utóbbi időben sokszor fölmerült, hogy a Visegrádi Együttműködés súlya felértékelődött az európai politikai színtéren, és többször szóba került a szövetsége esetleges bővítése is. Szlovénia számára lenne perspektíva a V4-ekhez való közeledésben, netán csatlakozásban?
Úgy gondolom, hogy Szlovéniának a V4 részévé kellene válnia, Ausztriával együtt.
„Egy ilyen tömb potenciálisan ellensúlyozhatná a francia–német tandemet.”
Ráadásul mi közelebb állunk a visegrádiakhoz, mint Nyugat-Európához, ez megkérdőjelezhetetlen tény. Az új generációknak küzdeniük kell, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki a Visegrádi csoporttal, ezáltal pedig jobb alkupozícióink legyenek a szupranacionális szinten.
Szlovénia is csatlakozott a Bérunióhoz
Kedden Szlovénia is csatlakozott a Bérunióhoz. Délnyugati szomszédunknál egy fiatal parlamenti képviselő, Andrej Čuš vállalta fel az EU országai közötti jövedelemkülönbségek kiegyenlítésének ügyét.A megközelítőleg kétmilliós lakosságú Szlovéniában legalább hatezer aláírást kell összegyűjteni május végéig.A ljubljanai parlament sajtószobájában megtartott sajtótájékoztatón Čuš hangsúlyozta, hogy az Európai Unió nem szolgálhatja kizárólag a nyugati hatalmi központok érdekeit, az együttműködés számos területe között pedig a szociális dimenzió fejlesztése is szükséges.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
