POZSONY. Az utóbbi tíz év során a lakosság nagy részének nézetei az idegengyűlölet felé tolódtak a különféle társadalmi osztályok megítélése során derült ki a társadalmi távolság 2017 szeptemberi és 2008 májusi eredményeinek összehasonlításából.
Megváltozott a politikai klíma
A Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) vezetője, Grigorij Mesenikov kiemelte, ezek az eltolódások a politikai klíma változásának következményei, amely Szlovákiában a migránsválság hatása miatt, de a médiában gyakran helyet kapott terrorcselekmények miatt is megváltozott. Mint kifejtette, a mainstream politikai erők válasza a rétorika radikalizálása volt azokban a kérdésekben, amelyek összefüggenek a többség és a kisebbségi közösségek közti kapcsolatokkal. Ezzel magyarázta az IVO a társadalmi távolság szokatlan megnövekedését.
Kisebbségek a szomszédban
A FOCUS ügynökség a szeptemberben készült közvélemény-kutatása során azt kérdezte a kiválasztott személyektől, hogy zavarná-e őket, ha kisebbséghez tartozó személy lenne a szomszédjuk. A muszlim család esetében 2008-hoz képest 41 százalékponttal tolódott ki a válasz, a bevándorlók esetében 38 százalékponttal növekedett e megítélés a felmérés során.
Gyakorlatilag nem változott meg a többség hozzáállása a szélsőségességhez, szélsőséges személyt 2008-ban a megkérdezettek 82 %-a nem akart szomszédjának, 2017-ben ez az arány 84 % volt. A legkisebb növekedés a magyar kisebbség megítélésében állt be, amelynek a képviselői a megkérdezett szlovákok 18 %-át zavarnák.
A felmérés résztevőinek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, gondot okozna-e nekik vagy sem, ha a szomszédságába a felsorolt csoportba, illetve csoportokba tartozó személy költözne be (a válaszok %-ban):
Az IVO szerint mindeddig hiányzott a pontosabb kép arról, hogyan vélekedik a szélsőségekről a szlovák közvélemény, ezért a júliusi közvélemény-kutatás során nyílt kérdést tettek fel azzal kapcsolatban, mit értenek az emberek ez alatt a fogalom alatt.
A megkérdezettek, akik három asszociációt jelölhettek be, leggyakrabban az erőszakot és a verbális agresszivitást (37 %) tartották szélsőségesnek, a gyűlöletet a másság iránt (27 %), illetve a rasszizmust és a nacionalizmust (22 %). A megkérdezettek körülbelül 12 %-a a Mi Szlovákiánk Néppárttal, Marián Kotleba pártjával kapcsolta össze a szélsőségesség fogalmát, további 12 %-uk a szélsőségesség alatt a fasizmust, a nácizmust és a holokausztot érti.
A szélsőségesek politikai megerősödése
Zora Bútorová, az IVO elemzője jó hírnek tartja, hogy a szlovák közvélemény elég érzékenyen reagált a szélsőségesek politikai fellépésére. 2017 júliusában csaknem a lakosság háromnegyede (71 %) vallotta, hogy ez a trend komoly problémát jelent. Ezzel ellentétes véleményen van a megkérdezettek 13 %-a, akik szerint nincs ok a nyugtalanságra.
Az IVO a felmérés során arra is kíváncsi volt, mi a véleményük a főügyész kezdeményezéséről, aki a Legfelsőbb Bíróságra a Mi Szlovákiánk Néppárt feloszlatásával kapcsolatos indítványt nyújtott be. A megkérdezettek fele (50 %) vallotta, hogy a bíróságnak el kellene oszlatnia a pártot, a szlovákok 38 %-a nem értene egyet ezzel a döntéssel.
A kutatási tanulmány A szélsőségekre kiélezve projekt része, amely a szélsőségekkel kapcsolatos fenoméneket elemezte mind a közvélemény, mind a pártpolitika szintjén. A projekt része volt a közvélemény-kutatások sorozata, amely 2017 másik felében zajlott.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
