Bőven bespájzoltak a magyarországi gáztárolókba a hazai kereskedők és az orosz Gazprom. A hideg mellett nem árt felkészülni az import esetleges elakadására sem, a legutóbbi zavart egy ausztriai gázrobbanás okozta.
Kényelmes gáztartalékokkal indította az évet Magyarország. A Magyar Földgáztároló Zrt. létesítményei december 31-én 41,4 százalékig teltek meg (ez a szint most 40 százalék körül lehet). A társaság összesen 4,43 milliárd köbméternyi gáz tárolására képes, míg az MMBF Földgáztároló Zrt. további 1,9 milliárd köbméterére. A két cég létesítményeiben mintegy négymilliárd köbméter gázt tároltak 2016 utolsó napjaiban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint, a Gazprom félmilliárd köbméterével együtt. Pedig bőven elég volt az egy évvel korábbi 2,7, illetve a két évvel korábbi 2,9 milliárd köbméter is.
Amikor az átlagosnál kisebbek a gáztartalékok, sokan az ellátás biztonságáért aggódva kritizálják a két tárolótársaságot – holott azok csak a kereskedők által rájuk bízott tételeket kezelik –, ha pedig nagyobbak, akkor a túlspájzolás miatt kapnak bírálatot. Sok-e vagy kevés? A kérdés eldöntésekor szem előtt kell tartani, hogy a betárolt mennyiséget a szükségletek várt nagysága mellett piaci megfontolások is alakítják: mikor, mennyiért vásárolható olcsó gáz, a kereslet pedig mikor, milyen forrásból és milyen áron elégíthető ki a legolcsóbban? Szempont az is, hogy az import akár el is akadhat.
Úgy tűnik, mintha a mostani telet – illetve egy esetleges téli ellátási zavart – Magyarország mellett Európa egésze is a korábbinál készültebben várná. Egy minapi hír szerint például a Gazprom megdöntötte a napi európai gázkivitelét: 2017-ben az adott időpontig 8,3 százalékkal többet exportált az egy évvel korábbinál. Egy másik hír pedig arról szólt, hogy az orosz társaság az elmúlt évben rekordmennyiségű, 8,25 milliárd köbméter földgázt szállított Ausztriának, 40,7 százalékkal többet a 2016-osnál. A Gazprom tulajdonában (létesítményekben való részesedéseken keresztül) ötmilliárd köbméternyi európai gáztároló-kapacitás van, amelyek mellé bérelhet is, hogy a vevőit közelebbről, nagyobb biztonsággal lássa el.
A tavaly decemberi baumgarteni gázlétesítmény-robbanás után a La Stampa feltette a kérdést: meddig lenne meg Olaszország orosz gáz nélkül? A Reuters által idézett válasz szerint tizenöt nap telne el a válságintézkedésekig. Magyarországon (továbbá Szlovéniában és Görögországban) erre már csak tíz nap maradna a Russia Todaynek nyilatkozó Pjotr Puskarjov vezető elemző szerint, hat további ország gázellátása pedig egyedül orosz forrásból oldható meg.
Az ijesztően alacsony, tíznapos magyar adat persze csalóka. Az említett, négymilliárd köbméteres gázkészlet ugyanis még egy kemény télen is jóval több a lakossági igénynél, az ellátáskorlátozási terv szerint pedig első lépcsőben a lakosság szempontjából könnyebben nélkülözhető termékekhez és szolgáltatásokhoz szükséges gázt vonnák meg. A biztonság javításának persze nincs felső határa (ahogyan a költségeinek sem): növelhető a felhasználókhoz minél közelebb tárolt gáz mennyisége, tovább diverzifikálhatók a beszerzési források és útvonalak, jobban lehet takarékoskodni a gázzal, és támaszkodni más energiahordozókra: a megújulókra, a nukleáris energiára, valamint a hazai lignitre.
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
