Csoportos létszámleépítést hajthat végre a közszférában a választások után a kormány. Legalábbis erre lehet következtetni abból a Létszámleépítések megelőzése és kezelése elnevezésű uniós pályázatból, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium nyert meg. A kormányzati pályázati portálra feltöltött támogatási döntés még december 22-én született. A gazdasági tárca által elnyert összeg 5 milliárd forint, amit három évig lehet fölhasználni. Azok a munkavállalók alkotják a kiemelt projekt célcsoportját, akik a vállalkozásoknál vagy a közszférában „adott esetben bekövetkező csoportos létszámleépítések során érintetté válhatnak”. Az elnyert 5 milliárd forintból segítenék, hogy a közszférából elbocsátott dolgozók a versenyszférában tudjanak elhelyezkedni. Szintén ebből a keretből finanszíroznák a kormányhivatalok a leépítéssel érintett munkavállalók számára az újbóli elhelyezkedést elősegítő úgynevezett outplacement-szolgáltatásokat és -képzéseket. Ez személyes tanácsadást jelent: föltérképezik az újbóli elhelyezkedés vagy szakmaváltás lehetőségeit.
Az teljesen kizárt, hogy a tavaszi országgyűlési választás előtt csoportos létszámleépítést jelentene be a kormány. Ugyanakkor a közelmúltban már voltak olyan hangok, amelyek a közszférában jelentős leépítést követeltek. Még december elején Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke arról beszélt a 19. alkalommal megrendezett vállalkozók napján: fontos volna, hogy megvalósuljon a közszféra létszámcsökkentése, hiszen a 350 ezer fölösleges állami alkalmazott foglalkoztatása óriási teher a gazdaságnak. Úgy fogalmazott: a választások után keményen, sőt, agresszíven fognak majd érvelni a kormánynál annak érdekében, hogy ezeket a munkavállalókat irányítsák át az üzleti szférába.
– Amíg ez nem történik meg, addig Magyarország nem tud fejlődni. Ez óriási kolonc, a szükségtelen foglalkoztatás parazitizmus – magyarázta Demján Sándor. Szerinte a jelenlegi 160 helyett 20 jó kórház is elég volna, és a vállalkozó csökkentené a felsőoktatásban és a közoktatásban dolgozó pedagógusok számát is. Érvelését azzal támasztotta alá, hogy míg Németországban az összes alkalmazott kilenc százaléka dolgozik a közszférában, addig Magyarországon 19 százalékuk.
Szakszervezeti körökben finoman szólva sem arattak osztatlan sikert a VOSZ elnökének szavai. „Demján Sándorban ezek szerint egy új köz-, felsőoktatási és egészségügyi, valamint államigazgatási szakértőt tisztelhetünk! Azt, hogy új szakértelmét honnan szerezte, nem tudni, célja azonban nyilvánvaló” – közölte az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés. Majd követelték, hogy Demján Sándor kérjen bocsánatot a megsértett közszféra dolgozóitól. A szervezet szerint éppen elég megaláztatást kell elviselniük ezeknek az embereknek mindennap, nincs szükségük ilyen sértésekre. Eközben a Jobbik úgy reagált: az Orbán-kormány a magyar állami egészségügy lezüllesztésén munkálkodik azért, hogy aztán magánformában fizetőssé tegye, és ezt a bizniszt a haverok kezére játszhassa. – A Jobbik elképedve hallgatta, hogyan foglalta össze Orbán Viktor egyik fő szövetségese, Demján Sándor, Magyarország egyik legbefolyásosabb embere, mit vár el a kormánytól, vagyis mi tekinthető a Fidesz kormányprogramjának, ha Orbán Viktor megnyeri a 2018-as választást – közölte Z. Kárpát Dániel. Az ellenzéki párt alelnöke szerint annak a fideszes gazdaságpolitikának a fokozásáról lenne szó, ami továbbra is az olcsó munkaerőre, az egészségügy és oktatás kivéreztetésére épít.
Az Orbán-kormány 2010 óta a közszférával kapcsolatban mindent mondott, és annak az ellenkezőjét is. Orbán Viktor hét évvel ezelőtt egymillió új munkahelyet ígért. „Ezeket a munkahelyeket nem az állam fogja létrehozni. Nyilvánvaló, hogy a magyar állam sohasem fog tudni létrehozni egymillió új munkahelyet, és ez nem is lenne kívánatos, épp elég nagy baj az ma is, hogy a piacon alkalmazottak és a közszférában alkalmazottak aránya egészségtelenül tolódott el a közszférában alkalmazottak javára, tehát növelni kell a piac részesedését” – mondta még 2010-ben a miniszterelnök. Az akkori 319 ezer állami alkalmazottal szemben ma 472 ezren állnak a köz alkalmazásában, azaz 152 ezerrel többen kapják bérüket adófizetői pénzekből, mint a kormányváltás idején. Ennek ellenére a közszférát is egyre inkább megbénítja a munkaerőhiány. A Belügyminisztérium által működtetett Közigállás.gov.hu oldal szerint jelenleg 2400 közalkalmazotti vagy köztisztviselői állásra lehet pályázni. Ezek közül nagyjából ötszáz tanári állás, több száz orvost is keresnek, és rengeteg önkormányzat ügyintézőket próbálna magához csábítani.
http://mno.hu/
Lázár János kancelláriaminiszter még 2016-ban jelentette be a kormány nagyszabású bürokráciacsökkentési tervét. Ám Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára tavaly októberben elismerte: a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis minden íróasztal meg tudja magyarázni a létjogosultságát. Az állami karrier jelenleg nem túl csábító, hiszen közeledés sincs a kormány és az érdekképviseletek között a bérrendezés ügyében. Az önkormányzati tisztviselők szinte bizonyosan sztrájkba lépnek január 12–15. között.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.02.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
