A magyar háztartások 24 százaléka, 920 ezer család készül energetikai felújítást elvégezni a következő öt évben azon a házon, amelyikben él. Ha megvalósulnának a tervbe vett beruházások, akkor a lakossági energiahatékonysági piac öt év alatt 1200 milliárdos méretűre növekedne – tudtuk meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) vezetőjétől. Szalai Gabriella elmondta: Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők a rezsiköltségek, pedig a hazai energiaárak most már Európa legalacsonyabbjai közé sorolhatók. A huzatos, elavult fűtési rendszerű, „gyengén” szigetelt lakások és régi műszaki berendezések falják az energiát, így a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlenek az energiahatékonyság emelését szolgáló beruházások.
– Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, az energiahatékonysági fejlesztéseket leginkább a kiszámítható szabályozási környezet és hosszú távú, hatékony támogatási és szemléletformálási programok, a tudatos fogyasztói magatartásra nevelés segítik. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Ez a nyilvánvaló környezeti előnyökön túl a magyar gazdaságfejlesztés és költségvetés hasznára is válna. Ezért is fontos, hogy további kormányzati ösztönző programok induljanak – hangsúlyozta Szalai Gabriella. A szakértő hozzátette: a rezsicsökkentés önmagában rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlenül kell az értékét tükröznie. Emellett önmagukban hiába csökkennek az energiaárak, ha továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használják azt fel. Ma a lakosság felelős az ország energiafelhasználásának mintegy 35 százalékáért. Ennek hozzávetőleg a felét lehetne megtakarítani, ha a lakások komplex energetikai felújítását véghez vinnék.
A MEHI felméréséből az derül ki, hogy a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási munka elvégzésére az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg a hőszigeteléssel összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, a födém cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét. A tanulmányban megjegyzik: a kormány által elfogadott Nemzeti épületenergetikai stratégia is rögzíti, hogy elengedhetetlen a hazai épületállomány energiahatékonyságának növelése. A kormányzat mégsem szán erre a célra nagyobb összegeket.
Az elemzésben azt is megállapítják, hogy a beruházások jelentős mértékben élénkítik az építőipart, és az ágazatra stabilizáló, területkiegyenlítő hatást gyakorolnak, ami különösen a kisebb építőipari vállalkozásoknak jön jól. Korábban úgy becsülték, egy új építésre legalább tíz felújítás jut – és bár a felújítások volumene kisebb, mivel több van belőlük, az építőipari hatásuk mégis jelentős.
A MEHI piackutatása azt mutatja, hogy a vidéken – főleg a két alföldi régióban – lévő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést. Eközben az új építések főként a budapesti, Pest megyei és egyes dunántúli megyéket, illetve megyeszékhelyeket mozgatják meg. Az energetikai felújítások várható területi eloszlása az új építések miatt kialakult regionális egyenlőtlenséget kompenzálhatja, miután ott modernizálnának több otthont, ahol kevesebb új ingatlan épül.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.11.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
