POZSONY. Huszonöt évvel ezelõtt halt meg Alexander Dubèek. Halálának körülményei sohasem lettek kielégítõ módon tisztázva. Az összevisszaság, a hiányosságok és a különös vizsgálótiszti praktikák teret biztosítanak a különféle konspiratív elméleteknek. Az egész megérne egy könyvet" írja regénye epilógusában Alexander Dubèek – Egy évszázadnál is hosszabb év (Alexander Dubèek – Rok dlhí ako storoèie) címû könyvében ¼ubo Jurík.
A regény szerzõje, ¼uboš Jurík nyilatkozatában igyekezett közelebb hozni az 1968-as forradalmi események és reformtörekvések vezéralakja számára végzetes baleset körülményeit.
Az Alexander Dubèeket szálító BMW 535i személygépkocsi, amelyet Ján Rezník vezetett 1992. szeptember 1-jén, a Pozsony-Prága autópálya 88-as kilométerszelvényénél, Humpolec városánál szenvedett közúti balesetet.
„Esõ után volt, az útburkolat nedves volt és több helyütt is tócsák voltak. Az autó az elõírt 130 km/h-ás sebességgel haladt. A nehéz BMW vélhetõen az egyik ilyen tócsába hajtott, az autó siklani kezdett a vízen és a szántóföldön végezte. A sofõr az autó mellett hevert, de Dubèek – habár a hátsó ülésen ült – a gépkocsitól 20 méterre feküdt. Furcsa, hogy az autót nem Dubèek sofõrje, Jan elízko vezette, akivel korábban utazott, s akit már megszokott" – összegezte a történteket Jurík, majd hozzátette, hogy Ján Rezníknek már korábban is gondjai akadtak a veszélyes vezetéssel, s a bíróságon nem volt hajlandó vallani a baleset körülményeirõl. Inkább hagyta, hogy bebörtönözzék és leülte 12 havi börtönbüntetését.
„Ugyanez a Ján Rezník volt az egyike azoknak az ügynököknek, akik 1990 elején elvitték a trencséni Tiso-villából az állambiztonsági iratokat (ŠtB). Ugyancsak gyanús, hogy sohasem került meg Dubèek aktatáskája, amelyben kényes dokumentumok mellett az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának meghívója is ott volt" – mutatott rá a regényíró, hozzátéve, hogy az aktatáskát a vizsgálótisztek vitték el, de Dubèek, illetve családja sosem látták viszont.
„Bizonyosan olyan dokumentumokat tartalmazott, amelyek érdekelhették a titkosszolgálatot, különösképpen a KGB-t. Már önmagában ennek puszta ténye a Dubèek halálát övezõ hosszú távú konspiratív elméleteknek szolgáltathat alapot. Nem beszélve arról, hogy röviddel a balesetet követõen a vizsgálótisztek bezúzatták a gépkocsit, azaz meg sem várták a gyártó részérõl esedékes szakértõi vizsgálatot".
¼uboš Jurík hangsúlyozza, hogy a gépkocsi sofõrje könnyû sérülésekkel megúszta, de Dubèek komoly gerinc-, mellkas-, illetve medencecsont-sérülést szenvedett. A balesetet követõen a humpoleci kórházba, majd onnan a prágai Na Homolce kórházba szállították, amelyet elõnyben részesítettek a csúcsminõségû eszközökkel felszerelt brünni kórházzal szemben.
Dubèeket háromszor mûtötték. Az autóbalesetet követõ harmadik napon 3 és fél órás idegsebészeti beavatkozásnak vetették alá.
„Az orvosok szabaddá tették az összezúzódott gerinccsatornáját és úgy tûnt, hogy állapotát sikerült stabilizálni. Dubèek állapotát azonban bonyolították a neurológiai és légzési nehézségei. Mûvesére és lélegeztetõgépre kapcsolták. A gerinccsatorna dekompressziójának céljából 1992. október 15-én újabb mûtétnek kellett alávetni. Fokozatosan csökkentek az életfunkciói. A harmadik mûtét a medencecsont tájéki zúzódásokat volt hivatott eltávolítani, de összességében az állapotán mindez már semmit sem változtatott" – idézte fel Alexander Dubèek utolsó napjait ¼uboš Jurík.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
