Kerekasztalnál
A környezetvédelmi szervezet a zöldfelületetek csökkenése mellett a vízgazdálkodás kérdésére hívta fel a figyelmet, amelyek a klímaváltozás miatt radikálisan befolyásolják már most is az életünket, és kihatással vannak az egészségi állapotunkra. A Zöld Válasz Egyesület rendezvényén felszólalt a korábbi államtitkár Illés Zoltán (Fidesz), Pécsi Balázs, a Ligetvédők képviselője, Tömör Miklós a Fák a Rómain csoporttól, illetőleg Tokody Marcell jobbikos és Csárdi Antal LMP-s fővárosi képviselők. A törvényhozást Heringes Anita (MSZP), Kepli Lajos (Jobbik), és Sallai Róbert Benedek (LMP), illetve Baranyi Krisztina (Együtt) képviselte.
Nemzeti ügy
A ZV egyébként a Fidesz fővárosi és parlamenti frakciójából is meghívott képviselőket, azonban végül mindannyian visszautasították az invitálást. Ennek nyilvánvalóan csak az egyik oka, hogy a fenntarthatóság nem tartozik a kormányzat kiemelt témái közé; emlékezetes, Orbán Viktor szerint a környezetvédelem egy baloldali issue. Az egyesület szóvivője, Sarkadi-Illyés Csaba viszont arról beszélt, hogy a teremtett világ megóvása, az örökségünk továbbadása a következő generációk számára hazafias kötelességünk is, egy igazi nemzeti ügy.
Nem mindegy, mit mond a miniszterelnök
Illés Zoltán elárulta, hogy miért nem jöttek el a kormánypárti politikusok:
„a Fideszben mindig jelen volt egy olyan stratégia, hogy ellenzéki vélemény, ellenzéki média nem létezik, de ezzel én sosem értettem egyet.”
Szerinte a politikai szemléletváltozáshoz – így Paks2 kapcsán is – először a gazdasági és pénzügyi döntéshozókat kell megnyerni, ami nyugaton talán könnyebb, mint Magyarországon. Felidézte, amikor 2010-ben kiderült, nem lesz önálló környezetvédelmi tárca, még úgy gondolta mindegy, hogy államtitkárnak vagy miniszternek hívják őt. Főleg úgy, hogy nincs önálló oktatási, és egészségügyi minisztérium sem. Viszont ma már elfogadja a kritikát: az önállóság elvesztése egy lejtmenet kezdetét jelentette.
„Olyan kormányra van szükség, ahol a környezetvédelem, a vízügy és a megújuló energiák önálló tárcánál vannak. Ez lenne a normális”
– szögezte le Illés Zoltán.
De vajon lesz olyan kormány Magyarországon, amely kimondja, hogy a környezetvédelem rendkívül fontos kérdés?
„Egyenes kérdésre egyenes válasz: soha” – válaszolta a politikus, majd kifejtette:
„a kormányzás mindig politikai kérdés, de ez nem azt jelenti, hogy a valóság megismerése, a döntés előkészítése ne tudományos, vagyis szakmai alapon történjen”.
Példaként felhozta, nem érti, hogy Varga Mihály miért vállalta fel az elektromos autózás ügyét, de szerinte ez rossz helyen van a gazdasági minisztériumban.
Római parti mobilgát ügye hátterében Illés Zoltán szerint „a mohóság, a pénzmánia, a hatalmi arrogancia, és a kivagyiság” áll, hozzátéve, az említett területre „valakik legálisan, vagy félig legálisan építkeztek”. Úgy látja, olcsóbb lenne kisajátítani az ártérre épült ingatlanokat, mint felhúzni a mobilgátat a partvonalra.
A volt országgyűlési képviselő kijelentette, hogy nagyon nem mindegy, hogy a kormányfő azt mondja, a környezetvédelemre nincs szükség, mert innentől kezdve még a portás is így fog hozzáállni,
„ha most lennének a választások, akkor lehet, hogy lenne esélye a Fidesznek, de a választások napjáig ez csökkenthet”
– utalt arra, hogy közösségi szinten hangsúlyos kérdés a környezet megóvása.
Meg kell mutatni az embereknek, hogy mi veszíthetnek
Tömör Miklós is hasonlóan látja ezt: a pártok változnak Magyarországon, láthatjuk ezt a Jobbiknál és a Fidesznél is, és ha a környezetvédelem fontos a szavazóknak, fontos lesz a pártoknak is. Pécsi Balázs ugyanezt egy kicsit kifordítva magyarázta el:
„a pártok addig tartanak fontosnak egy témát, amíg politikai hasznot látnak benne. Nekünk civileknek az a feladatunk, hogy használjuk a pártokat, a segítségüket, szoros kontroll alatt tartva őket”.
A Zöld Válasz két konkrét ügyön, a Római parti mobilgát megépítésén és városligeti fakivágásokon keresztül mutatta be, mennyire szembe tud kerülni a hatalom a környezetvédelemmel.
Ez a gát nem fog megépülni
– szögezte le Tömör Miklós, mert ezzel véleménye szerint veszélybe kerülne 55 ezer ember élete, emellett Budapest fontos természeti értékét is elpusztítanánk. A Főváros Közgyűlés határozata értelmében a választásokig haladékot kapott az ügy: nem mernek bele menni a mobilgát megépítésébe, de az más kérdés, hogy mi lesz utána – magyarázta.
„Meg kell győzni az embereket, meg kell mutatni nekik, hogy mit akarunk megvédeni.”
Tokody Marcell szerint ez nem optimizmus, hanem tény: „sok mindent máshogy látunk, de a Római part vagy Városliget kapcsán csak egyes részletekben nem értünk egyet”. Emlékezetes, a jobbikos fővárosi képviselő összetépte azt a határozati javaslatot, amelyet Tarlós Istvánék nyújtottak be – botrányos körülmények között – a mobilgáttal kapcsolatban.
„Ez a helyzet változni fog, mert ez így nem fenntartható. Működik az ország, de nincs kormányozva, így sehova sem ér. Előbb-utóbb a magyar társadalomnak fel fog tűnni, hogy egy helyben topogunk”
– magyarázta a jobbikos politikus.
Csárdi Antal arra mutatott rá, hogy a Római part ügye egyszerre környezetvédelmi és biztonsági kérdés, „a gazdasági oldalnak az sem elég drága, hogy veszélybe hozza az ott lakókat.” Az LMP-s politikus visszautalt a kezdetekre: Tarlós István, mint III. kerületi polgármester, Demszky Gábor főpolgármesterrel „kézen fogva” megváltoztatta a kerületi építési szabályzatot, így lehetővé vált, hogy az építési magasságot megemeljék. Ezzel kezdődött a hetven hektár ipari szintű beépítése – tette hozzá.
Pécsi Balázs szerint a Városliget beépítése szintén egy gazdasági küzdelem, holott a budapestiek 75 százaléka a Múzeum-negyedet a Nyugati pályaudvar mögötti rozsadövezet helyére képzelné el. Miközben Tarnai Richárd kormánybiztos írja alá az első- és másodfokú határozatokat, a Városliget alatt továbbra sem végeztek hidrológiai vizsgálatot, így azt sem lehet most még megmondani, hogy az építkezés milyen hatással lesz a környező épületekben.
„Miénk az erkölcsi fölény, minél tovább megy a hatalom, annál nagyobb lesz a társadalom ellenállása. A hatalom a kifárasztás taktikáját követi, mégis egyre több ember háborodik fel”
– jegyezte meg a már 600 napja tartó ligetvédésről a civilaktivista.
A Római partról is úgy tűnik, a Fidesz politikája abból áll, hogy erősítse az emberekben a tehetetlenség érzését. „Sulykolni próbálják, ugrálhattok, mi úgyis megépítjük a mobilgátat” – magyarázta Tömör Miklós. S hogy megépül-e?
„Ha veszít a kormánypárt, akkor nem épül meg. Ha kicsit nyer, akkor talán, ha nagyon győznek, akkor legyűrnek erőből mindenkit. Rövid távon terveznek, a pillanatot próbálják uralni”
– válaszolta.
Csárdi Antal is úgy érzi: muszáj látnia az embereknek, hogy mit veszíthetnek el. A közbeszéd szintjén kell tartani ezeket az ügyeket, és észre kell venni, ha át akarnak verni minket – fogalmazott, szerinte a „Tízezer fát Budapestre” program is egy „ordító átverés”. Pótlási kötelezettségnek tesznek ugyanis eleget, és sok helyen fa helyett bokrot ültetnek.
„Magyarországon igenis létezik civilszféra, és nekik nyomást kell gyakorolniuk a politikusokra, a politikának viszont az a fontos feladata, hogy nyitott füllel hallgassa őket”
– állapította meg Tokody Marcell. S hogy van-e értelme ezzel a hatalommal szembemenni? „Erre jó példa a mobilgát elnapolása. Nagyon remélem hogy nem kerül elő ez az ügy 2018 után” – közölte a jobbikos politikus.
„A víz maga az élet”
Az édesvíz védelme, a készletek feletti rendelkezés, globális folyamatok kezdete lehet
– a klímaváltozás már hazánkban is érezteti a hatását. De vajon látják ezt a pártok?
Kepli Lajos elismerte, a vízgazdálkodás az egyik legkritikusabb kérdés. Az éves csapadékmennyiség eloszlása a klímaváltozás hatására megváltozott: nagyon rövid idő alatt esik le kis területen.
„A vízmegtartást kell előtérbe helyezni, viszont a jelenlegi vízgazdálkodási politikával ez nem fog sikerülni”
– figyelmeztetett a ZV elnöke. Emellett, mivel a felszíni vizeink 90 százaléka határainkon kívülről érkezik, az ott keletkező szennyezéseket is hazánk szenvedi el, míg a felszínalatti vízbázist pedig a korábbi ipari termelés maradéka veszélyezteti, tette hozzá a jobbikos politikus.
Heringes Anita szerint sem szabad szétverni a hazai vízgazdálkodási rendszert, itt nem lehet ciklusokban gondolkodni.
„Nagyon jó környezeti adottságok, és nagyon jó szakemberek vannak Magyarországon, mégis ilyen helyzetben vagyunk”
– fogalmazott, hozzátéve: meg kell gátolni, hogy elsivatagosodjon az Alföld, ahol most már 500 milliliter alatt esik csak csapadék. Ha nem foglalkoznak ezzel a döntéshozók, katasztrofális helyzetbe kerülünk – közölte a szocialista képviselő. A folyók szennyezése egy összetett, komoly külpolitikai kérdés, és amíg nincs egy ember, aki össze tudná fogni ezeket a részterületeket, addig nehéz lesz az érdemi előrelépés, fogalmazott Heringes Anita.
„A víz maga az élet”, foglalta össze Sallai Róbert Benedek, az LMP szakpolitikusa szerint ez egy nemzetpolitikai-stratégiai kérdés. A vízgazdálkodás érinti az élelmiszerellátást, a mezőgazdaságot – ezért lenne szükség egy pártok feletti konszenzusra.
„Nincs árvízvédelem, adhoc jellegű az árvízbiztonság, csak tetszelgünk a gátakon, és magasítjuk azokat”.
Több víz hagyja el Magyarország területét, mint amennyi érkezik, az Alföld elsivatagosodása folyamatos, miközben ugyanabban a hónapban jelentkezhet árvízveszély, és aszálykár, emiatt Sallai Róbert Benedek szerint rehabilitálni kell a holtágakat, és fel kell tölteni az ereket.
Baranyi Krisztina (Együtt) szerint az emberi hanyagság miatt is veszélyben vannak a vizeink. A Tiszából nyerjük a tisztított ivóvíz 30 százalékát, miközben Románia irányából „engedik bele a szart a vízbe, és nincsen semmi következménye”, mintha 400 évet visszamentünk volna az időben – magyarázta. A politikus szerint a környezetvédelmi törvény korszerű, de ehhez egy olyan intézményrendszer, intézményi háttér kellene, ami képes megtölteni azt tartalommal. Jellemző, a Szamost szennyező román gyár ügyében már három magyar minisztérium jár el, megfizették a bírságot is, még sem történt változás. Sőt, elmondta azt is, forráshiányra hivatkozva utasították el a magyar hatóságok a folyó monitorizálását.
„Amikor nem vesz tudomást egy kormány erről, akkor a saját népe életével, és a jövőjével játszik”
– reagált Kepli Lajos a vízbázis elszennyeződésének felvetésére. Leszögezte, halaszthatatlanul be kell avatkozni, de ehhez szükség van egy pontos listára azokról a helyekről, ahol ez elkerülhetetlen. Megelőzésre kellene a hangsúlyt fektetni, mert a jelenlegi kormányzat csak akkor lép, ha már kitört a botrány.
„Ez nem politikai kérdés, nincs jobb meg baloldali vízgazdálkodási technológia” – erősítette meg Sallai Róbert Benedek.
„Egy olyan államban élünk, amely létrehozott egy alaptörvényt, aztán mindennap leköpi azt, és a nem létező környezetvédelmi politikával magyar életeket veszélyeztet”.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
