Hogy jutottunk eddig?
Még csak a tervezési fázisban van a dél-budai szuperkórház, amely XI. kerületben épül majd a Dobogónak nevezett területen. Az intézmény a budapesti egészségügyi ellátórendszer túlterheltségét hivatott enyhíteni. Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program miniszteri biztosa október végén a Trend FM-en beszélt arról, hogy az új centrum azért is fontos, mert a fővárosba nemcsak a közvetlen agglomerációból érkeznek páciensek, hanem a környező megyékből is sokszor itt kötnek ki a betegek. Pláne sürgős esetekben, amikor érthető okokból nem mindig a helyi intézményt keresik fel az érintettek.
Közel három éve a Fidesz frakcióülése után Rogán Antal propagandaminiszter jelezte először, hogy Budapesten szükség lesz nagy kórházfejlesztésre. Az ezt követő sajtóhírek nyomán került be a közhasználatba a szuperkórház elnevezés. A hivatalos közlés szerint nem egyetlen szuperkórház építéséről, hanem a rendszer komplex átalakításáról van szó. Ennek lesz egyik egysége az új dél-budai cetrum.
Kell nekünk szuperkórház?
A budapesti és Pest megyei helyzet azért nagyon rossz, mert a térség 1,8 és 1,2 millió lakója – összesen 3 millió ember – erősen megszenvedte azt, hogy az elmúlt években erre a területre nem jutottak fejlesztési pénzek. Vidéken a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemhez tartozó nagy kórházak – ezek a Semmelweis-terv miatt forráshoz jutottak – szerepét senki nem kérdőjelezi meg, a szívsebészettől a gyermekonkológiáig mindennel foglalkoznak. Komplett megyét, illetve megyéket lát el egy-egy ilyen létesítmény, környékükről mindenhonnan ezekre a helyekre hordják a betegeket. A fővárosban ilyen jellegű szuperkórház nincs, egyedül a Honvédkórház rendelkezik szélesebb profillal. Ráadásul sok Fejér, Komárom és Nógrád megyei beteget is könnyebb és gyorsabb Budapestre hozni, mint az eredetileg hozzájuk tartozó centrumokba. Emiatt a főváros összességében mintegy 4 millió beteg ellátásért felelne. Amire jelenleg nem igazán képes.
Milyen szélesebb profilú kapacitás van jelenleg a fővárosban?
Északon a Honvédkórház 1200 aktív ággyal működik, nagyjából egymillió főért felel. Új épületét 600 főre tervezték, ebben a betegek értelemszerűen nem férnek el. Emiatt működik a kórház másik fele a Podmaniczky utcában, a régi MÁV kórházban, nem túl jó műszaki körülmények között. Ez a szétszabdaltság jelenleg évi 2 milliárd forint többletköltséget okoz. Változást attól várnak, hogy a Honvédkórház Róbert Károly körúti telephelyén elbontják majd a kisebb épületeket, az új épület mellé fölhúznak egy másik tömböt is, a két ellátóhelyet pedig normálisan egyesítik. Úgymond ez is egy mindenre képes szuperkórház lesz. A harmadik nagy centrum az Egyesített Szent István és Szent László kórház lesz, az is 24 órában tudja majd ellátni a legsúlyosabb eseteket is. A jelenleg ezer aktív ággyal működő intézmény fejlesztése elvileg 2025-re készülhet el, az Egészséges Budapest Programból 188 milliárd forintot szánnak rá.
Hol is lesz az új szuperkórház? És mennyibe is kerül?
Augusztus óta biztos, hogy a dél-budai szuperkórház mely területen épül: az M1-M7-es autópálya bekötője melletti Dobogón, amely nincs közművesítve, egyelőre nincs hozzá autópálya lehajtó, jelenleg nem megfelelő a tömegközlekedése sem. A terület egy része tőzegmocsár volt, talaja nagyon vizes. A tervezett helyszín a közelben található gyógy- és keserűvízforrások miatt fokozottan védett.
http://mno.hu/
A több mint 14 hektáros területet a kormány idén vette meg 4 milliárd forintért. Ebből közel 9 hektár Tamás László Fidesz-közeli vállalkozóhoz köthető. A szuperkórház építésére pályázatot nem írtak ki, Lázár János egy Kormányinfón jelentette be azt: a létesítményt a MOM Parkot is jegyző Noll Tamás fogja tervezni. Ezt egy kormányhatározatba már bele is írták. A tervezésre 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre.
Arról egyelőre nincs semmilyen információ, hogy a tervek mikor lesznek kész, illetve hogy a centrum mikor épül meg, felhúzása mennyibe fog kerülni – az viszont biztos, hogy ennek költsége a 100 milliárdos nagyságrendet biztosan fogja haladni. Az ezerágyas fejlesztés az idén elindul, egymillió ember ellátását biztosítja majd.
Arról egyelőre semmilyen megbízható információ nincs, hogy Dobogó közlekedési kapcsolatait hogyan fogják fejleszteni. Az erre vonatkozó kérdésekre Balog Zoltán miniszter csak annyit reagált: mire kész lesz a kórház, rendeződik a megközelíthetősége is, ennek részleteiről azonban csak később tudnak nyilatkozni. Egyelőre csak ötletelés zajlik a tömegközlekedési kapcsolatok fejlesztésről, erről lapunk is beszámolt.
Ki is a miniszterelnök „házi orvosa”?
Már ismert az is, hogy Orbán Viktor október végén miniszterelnöki megbízottat is kinevezett arra, hogy felügyelje a centrum építését. Bedros J. Róbert a Tétényi úti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház igazgatója. Feladata lesz az is, hogy a munka menetéről tájékoztassa a közvéleményt. A megbízottról tavaly az Index készített remek portrét annak apropójából, hogy miközben életútja igazi sikersztori, a rábízott intézményt – a Tétényi úti kórházat – tömegesen hagyták ott az orvosok. Az akkori hírek szerint Bedros még a Honvédkórház miniszteri biztosa lett volna. Korábban a főigazgató vezette a Belügyminisztérium Központi Kórházát, Pintér Sándor belügyminiszterrel kifejezettem jó kapcsolatban volt. A tárcavezetőtől több kitüntetést is kapott. Személyéről Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár a Hír TV műsorában azt mondta: a beruházás menedzselése nem azonos egy kórház vezetésével, talán az építőmunkások toleránsabbak, mint a nővérek és az orvosok. Kiemelte, hogy a szuperkórházzal kapcsolatos feladat ellátásához politikai erőre van szükség, Bedros pedig rendelkezik a kellő politikai támogatottsággal. A szakmát pedig elég, ha hagyja működni.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
