SZÉKELYUDVARHELY. Székelyföld területi autonómiát kér, nem függetlenséget – jelentette ki hétfõi sajtótájékoztatóján Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök, aki szerint a „román szekus média” az utóbbi idõben folyamatosan összemossa a kettõt, és egyre azt hajtogatja, hogy a székelyek is azt akarják, amit a katalánok.
A háromszéki képviselõ hangsúlyozta: minden népnek joga van az önrendelkezéshez, és a katalánok a függetlenséget választották, ami „nem európai megoldás” – Székelyföld azonban autonómiát kér, és az itt élõk nem most kezdtek errõl beszélni, hanem már régen; egyébként az 1918-as gyulafehérvári határozat is megígéri ezt. Nem fogunk megtorpanni vagy leállni, mert a román hatalom más síkra szeretné terelni az ügyet: folytatnunk kell a harcot, és ki kell vívnunk Székelyföld autonómiáját Románia határain belül – szögezte le. Hozzátette: a románok nem akarnak beszélni jogainkról, mindig azt állítják, hogy példásan megoldották a kisebbségi problémákat, csak néhány elégedetlen személy van, aki túl sokat kér.
Ez annak köszönhetõ, hogy Bukarestben 27 évig nem beszéltek magyar nemzeti ügyekrõl; erõteljesebben kell politizálni ahhoz, hogy eredményt érjünk el – véli a polgári politikus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Románia nyíltan beszél keleti határainak módosításáról, a Moldvai Köztársasággal való egyesülésrõl, de ott is van autonóm terület – a gagauzoké – , miközben itt hallani sem akarnak róla, holott nekünk is járna, ami más európai népeket megillet. Kulcsár-Terza József köszönetet mondott mindenkinek, aki „legalább lélekben” ott volt a vasárnap esti õrtüzeknél, és külön megköszönte a megmozdulást támogató egyházak részvételét, hozzájárulását, imáit.
Erdély és Katalónia helyzetét Nagy Gábor sepsiszentgyörgyi MPP-elnök hasonlította össze. Katalóniában Spanyolország népességének 6 százaléka él, de a belsõ nemzeti össztermék (GDP) 20 százalékát termelik meg, kisebb munkanélküliség, nagyobb idegenforgalom, export és külföldi beruházások mellett. Erdély a Bánsággal és a Partiummal együtt Románia területének 43, lakosságának 35, de nemzeti össztermékének 54 százalékát adja, s az idegenforgalom 50 százaléka is itt jövedelmez. Erdélybe a külföldi beruházásoknak mindössze egyötöde, 20 százaléka jutott, míg Bukarestben ez az arány 55, Havasalföldön és Dobrudzsában 22, Moldvában pedig 5 százalék.
Van párhuzam Katalónia és Székelyföld között
Utóbbi azért érdekes, mert a nagy országos és nemzetközi cégek (a székelyföldi borvízpalackozóktól a multinacionális trösztökig) továbbra is Bukarestben adóznak – és ha ezek a pénzek helyben maradnának, a gazdaságilag autonóm Erdély és benne a Székelyföld el tudná magát tartani, lakói jobban élnének, mint jelenleg – összegezett.
Van párhuzam Katalónia és Székelyföld között, csak nem úgy, ahogy Bukarest látja – vélekedett Salamon Zoltán Hargita megyei MPP-elnök. Kifejtette: Románia elítéli, hogy Katalónia „egyoldalúan” döntött, de 1918-ban az erdélyi románok is egyoldalúan szakították el Erdélyt Magyarországtól. Európa ma támogatja az autonómia minden formáját, az elszakadási törekvéseket azonban nem – ezért kell egyértelmûsíteni, hogy Székelyföld nem területi revíziót, hanem területi és gazdasági autonómiát szeretne magának Románia határain belül, megerõsítve azokat az európai szabályokat, amelyek szerint az autonómia pozitív, legitim, biztonságpolitikai szempontból stabil megoldás, az elszakadás azonban negatív, törvénytelen és instabil.
Salamon Zoltán a magyar állampolgárságról és a jövõ évi magyarországi választásokon való részvételhez szükséges regisztrációról is beszélt. Elmondta, hogy már iktatták az egymilliomodik visszahonosítási kérelmet is. Erdélyben közel 600 ezren rendelkeznek magyar állampolgársággal, de eddig csak egyharmaduk, mintegy 200 ezer fõ regisztrált a választásokra, és közülük is csak minden második, összesen 100 ezer személy élt választási jogával az elõzõ alkalommal. Van tehát behoznivaló – vélekedett, és hangsúlyozta: olyan Magyarországot szeretnénk, amely egyre erõsebb nemzetközi szinten is, és amelynek továbbra is nemzeti kormánya legyen; mi magunk is felelõsek vagyunk az egész Kárpát-medencei magyarságért, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági testvéreinkért is.
Az MPP irodahálózatával segíti a regisztrációt, és azon lesznek, hogy kiszállásaik során is biztosítsák a hasznosabbnak látszó online regisztrációt.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
