Duplájára nõtt egy év alatt az internetes csalások és átverések áldozatainak száma a közösségi médiumokban. Ami igazán riasztóvá teszi ezt a közelmúltban napvilágot látott adatot, az az, hogy úgy tûnik, sokan még mindig nem tudják használni ezeket, pedig egyre többen regisztrálnak ezekbe: a legnagyobb, piacvezetõ kék közösségi óriás felhasználóinak száma lassan, de biztosan eléri a kétmilliárd fõt. Az anyagi kár pedig ezzel arányosan akár több tízmillió dollárra is rúghat.
Ahogy növekszik az internet felhasználók száma, úgy növekszik a visszaélések száma is: csak tavaly több mint félmillió esetben károsítottak meg embereket az interneten. Érdekes viszont, hogy egyébként ezek mögött csupán “alig” tízezer ember áll.
De ez nem csoda, ha azt nézi az ember, hogy ezekhez a csalásokhoz speciális szaktudás kell, ami nincs meg mindenkinek. Szûts Zoltán médiakutató az M1 Médiaklikk címû mûsorában elmondta: minden az emailekkel kezdõdött, az ún. nigériai levelekkel, majd folytatódott a spamekkel, és ez mostanában a kattintós, illetve zsaroló videókkal folytatódik.
Segít a csalóknak, hogy különbözõ cégek személyes marketinget folytatnak, és emiatt sokan nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a valós információkat a hamistól. De mi van azokkal az adatokkal, amelyeket saját magunk osztunk meg másokkal?
Kõvágó Pál pszichológus a mûsorban elmondta: tudomása szerint Magyarországon is sok kutatás szól arról, hogy az emberek nem tudják, hogy adataikat kik használják fel, hiszen egy lájk – „Tetszik” gombot megnyomva – is ugyanolyan adat, és manapság már magánszemélyek is hirdethetnek.
Az online csalásokról elmondta: ha a jutalmazás és a ráfordítható energia közötti különbség minél annál jobban hajlanak rá az emberek, hogy részt vegyen nem valóságos nyereményjátékokban. Ha tehát egy klikkelés elég egy mobiltelefon megnyeréséhez, az sokakat kattintásra csábít.
Ez pedig bejön: egy adat szerint idén már csak a közösségi portálokon félmillió esetben történt közvetlen pénzügyi csalás. Ez pedig nem kevés pénzt termelhet a bûnözõi köröknek, számítások szerint világszinten 180 millió dollárt is elérheti a csalások okozta kár.
Szûts Zoltán újra felhívja a figyelmet: tanuljuk meg használni a közösségi médiumokat, hiszen ingyen sem márkás ruhák, sem milliók nincsenek.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
