Mi sem mutatja jobban a Kennedy-gyilkosság utáni érdeklődést, az azt övező rejtélyességet, mint az, hogy maga a misztikus és horror regényírók királyát, Stephen Kinget is megihlette a történet és 2011-ben megjelent a 11/22/63. című kötete, melyben frappáns módon próbálja felfejteni mi is állhatott a gyilkosság hátterében. A könyvből tavaly készült egy sorozat is, ami szintén a gyilkosság napját viseli címként.
Természetesen ez csak egy a sok közül, amiben a popkultúra a néhai elnök halálával foglalkozott. Hozzá kell tennünk, hogy nem is véletlen szerepelt ennyit a közbeszédben. Kennedy feleségének, Jackie Kennedynek (Jacqueline Kennedy Onassis) eltökélt szándéka volt, hogy férje emlékét, annak halála után pozitívan őrizze meg a történelem. Ennek érdekében pedig remekül használta ki a média adta lehetőségeket, már rögtön a gyilkosság után volt annyi lélekjelenléte, hogy nem cserélte le véres kosztümét, hanem abban állt ki az alelnök eskütétetlekor, ezzel is hatva az amerikai közönségre.
A modern idők leghíresebb és legjobban dokumentált politikai gyilkossága körüli mítoszokat tehát nem hogy felszámolni szerették volna a hozzátartozók, de még táplálták is, ezzel is növelve az elnök hírnevét és renoméját.
Most úgy tűnik van rá esély, hogy kiderüljön, a nyomozás szerint ki, miért, hogyan és egyáltalán megölte-e JFK-t. A legradikálisabb összeesküvés-elmélet hívők, ugyanis még a gyilkosság tényét is kétségbe vonják, úgy vélik az elnök maga rendezte meg halálát, miközben valójában a politikától visszavonulva békésen élte le életét.
Őket talán nem hatja meg a hír, de az amerikai népet lázban tartja, hogy Donald Trump amerikai elnök szombaton bejelentette:
nem készül megakadályozni, hogy feloldják a titkosítás alól a John Fitzgerald Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatos kormányzati iratokat.
Rövid, egymondatos Twitter-üzenetében Donald Trump úgy fogalmazott, hogy „bár további információk még befolyásolhatják”, elnöki jogkörével élve engedélyezni fogja a hosszú ideje visszatartott és titkosnak minősített JFK-dossziék közzétételét.
Az AP hírügynökség szerint a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatos, máig titkos adatokat legkorábban jövő csütörtökön teheti közzé az országos levéltár.
Az amerikai kongresszus 1992-ben adott felhatalmazást arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat. Trump mint hivatalban lévő elnök azonban visszatarthatná a közzétételt, ha úgy ítéli meg, hogy az adatok amerikai hírszerzési vagy katonai műveleteket veszélyeztetnének, esetleg ártanának az amerikai bűnüldözésnek vagy az Egyesült Államok külkapcsolatainak.
A közzétételre váró dokumentumok között több mint háromezer olyan van, amely még soha nem került a nyilvánosság elé, és több mint 30 ezer olyan, amelyet eddig csak kivonatosan ismerhetett meg a közvélemény.
Mindazonáltal az amerikai országos levéltár idén júliusban már közzétett online formában több mint 440, korábban minden nyilvánosság elől elzárt iratot és több ezer, korábban csak megszerkesztve közzétett dokumentumot.
Érdekesség, hogy a USA Today úgy tudja, a dokumentumok között nem csak a 60-as évekbeli nyomozati akták szerepelnek, hanem jócskán találhatunk iratokat a 90-es évekből is. 1991-ben Oliver Stone rendezésében készült egy film a gyilkosságról, ami annyira felkavarta a kedélyeket, hogy az összeesküvést sejtők megnyugtatása végett újabb nyomozást rendeltek el a majd 30 éve lezárt ügyben.
Az eddig megismert hivatalos dokumentumok szerint az elnöki pár 1963. november 22-én dallasi látogatásán a belvároson hajtott át, amikor lövések dördültek, és halálosan megsebesítették a nyitott autóban ülő Kennedyt. Hivatalosan a Parkland Memorial kórházba szállítását követően mondták ki a halálát.
A merénylet elkövetőjeként a közeli tankönyvraktár épületében dolgozó Lee Harvey Oswaldot gyanúsították meg, őt azonban nem sokkal letartóztatása után, mielőtt börtönbe szállíthatták volna közvetlen közelről agyonlőtte egy Jack Ruby nevű nightclub-tulajdonos.
A széles-körben elterjedt rejtély, hogy valóban Oswald volt-e a gyilkos, és ha igen, magányos elkövető volt-e vagy egy nagyobb összeesküvés része. A gyilkos személyét szinte senki sem akarta elfogadni. Oswaldra túlságosan illett a magányos bolond merénylő jelzője. A nehéz gyerekkorral, zavaros marxista ideológiával rendelkező mindössze 24 éves férfi, akit a kubai szálai miatt még az FBI is figyelt, hogyan tudta volna megölni a világ legjobban védett emberét!?
Történészek egyebek közt azt várják az újabb titkos dokumentumok közlésétől, hogy azok betekintést engedhetnek Lee Harvey Oswaldnak a gyilkosság előtt nem sokkal tett mexikóvárosi utazásába, amelynek során Oswald – a Kennedy-gyilkosságot vizsgáló Warren-bizottság szerint – az ottani szovjet és kubai nagykövetséget is felkereste, vallomása szerint azért, hogy beutazó vízumot kérjen a két országba.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
