A várakozásoknak megfelelően a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) győzött az előre hozott osztrák parlamenti választásokon a vasárnapi előzetes eredmények szerint. Ezzel az is eldőlt, hogy a jobboldali párt jelöltje, Sebastian Kurz lehet a kancellár, így pedig Ausztria adja majd Európa legfiatalabb kormányfőjét.
A vasárnap lebonyolított ausztriai parlamenti választás előzetes végeredménye szerint a szavazáson a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) győzött a voksok 31,6 százalékával, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ, 26,9) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ, 26,3 százalék) előtt.
Az eredmény a választókörzetekben leadott szavazatok 100 százalékának megszámlálását követően alakult ki, de nem teljes, csak a levélben érkezett voksok megszámlálása után, csütörtökön lesz végleges. Az osztrák hagyományoknak megfelelően magában foglalja ugyanakkor a levélszavazatokra vonatkozó becslést is. A közel 6,5 millió választásra jogosult közül több százezren szavaztak levélben.
A levélszavazatokra vonatkozó becslést nem tartalmazó adatok, csak a ténylegesen megszámlált szavazatok alapján ugyanakkor a szabadságpárt a második, 0,6 százalékkal megelőzve a szociáldemokratákat.
Az ÖVP-nek – ha az említett eredmény válik véglegessé – a jelenleginél 15-tel több, 62 képviselője lesz a 183 tagú parlamentben. Az SPÖ továbbra is 52, az FPÖ pedig immár 51 képviselővel rendelkezhet, 11-gyel többel, mint eddig.
A választási eredmények nyomán minden bizonnyal a konzervatív ÖVP-t vezető Sebastian Kurz kap kormányalakítási megbízást. Az elemzők leginkább egy néppárti-szabadságpárti koalícióra számítanak, Kurz azonban vasárnap este azt mondta, hogy több lehetőséget lát, és egyelőre ezek egyikét sem zárja ki. Hozzátette, hogy stabil kormányt szeretne.
Alexander van der Bellen köztársasági elnök a szavazás után jelezte, hogy várhatóan Kurznak ad megbízást kormányalakításra, de ezzel mindenképpen megvárja a végeredményt, amelyet a választási hatóságok csütörtökre ígérnek.
A választás további meglepetése, hogy a Zöldek pártja nagy valószínűséggel kiesett a parlamentből, miután 3,9 százalékos eredményével nem érte el a 4 százalékos bejutási küszöböt.
Új pártként bekerült viszont a törvényhozásba a Zöldekből kivált Peter Pilz vezette Pilz Listája, amely 4,3 százaléknyi szavazatot szerzett, és 8 képviselői helyre számíthat.
Az ötpárti parlamentbe jutott még az Új Ausztria és Liberális Fórum (NEOS), amelynek elnöke, Matthias Strolz a választás után úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió-párti politikát kívánják képviselni. Ez a párt 5,1 százaléknyi szavazatot szerzett, és várhatóan 10 képviselője lesz.
A fennmaradó 2,1 százaléknyi szavazatot olyan pártok kapták, amelyek nem jutottak be a parlamentbe.
A részvételi arány 79,5 százalék volt.
Sebastian Kurz egyebek mellett azzal tett szert nagy népszerűségre, hogy az osztrák migrációs politika szigorítása mellett állt ki. Egyes elemzők rámutatnak, hogy ezen a téren az elképzelései közel állnak a radikálisnak tartott FPÖ-éhez, azzal a fontos különbséggel, hogy teljesen mentesek az idegengyűlölettől és a rasszizmustól. A kampányban még maga az FPÖ is menekültpolitikájának plagizálásával vádolta meg az ÖVP-t.
Kurz kormányra kerülése esetére számos nagy változást, reformot ígért, így a menekültpolitika szigorítása mellett az adóterhek csökkentését és új munkahelyek teremtését is kilátásba helyezte.
A baloldali osztrák pártok és egyes elemzők aggódnak az ÖVP-FPÖ koalíció terve miatt, egyebek között azért, mert úgy ítélik meg, azáltal az ország távolabb kerülhet az Európai Unió fősodrától. Több kommentátor számít arra is, hogy egy ilyen koalíció szorosabb kapcsolatra törekszik majd a Magyarországból, Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából álló visegrádi országcsoporttal.
A vasárnapi választás után Kurz mellett roppant elégedetten nyilatkozott az FPÖ-t vezető Heinz-Christian Strache is, akinek pártja 5,5 százalékot javított legutóbbi parlamenti választási teljesítményén. Ő remek sikernek nevezte pártja szereplését, és megerősítette, hogy az FPÖ nyitott a tárgyalásokra az előtte végzett erők mindegyikével.
Christian Kern jelenlegi kancellár, az SPÖ elnöke kiemelte, hogy sikerült jobb eredményt elérniük az előzetes közvélemény-kutatások alapján reálisnak tűnő várakozásoknál, ugyanakkor nem titkolta, hogy a kampány előtt ennél jobb eredményben reménykedett. Az SPÖ-t nyár végén az a vád érte, hogy piszkos kampányt folytat az internetes közösségi oldalakon, és tisztességtelen eszközökkel próbálja lejáratni Kurzot, és ez akkor jelentős népszerűségvesztést okozott a pártnak.
Délután még másképp nézett ki a helyzet, az ORF televízión közzétett exit poll felmérés ugyanis 30,2 százalékot jelzett a konzervatívoknak, a radikális szabadságpártnak (FPÖ) 26,8 százalékot, az eddigi vezető politikai erőnek, a baloldali SPÖ-nek pedig csak 26,3 százalékot.
Jól látszik, hogy a második helyért nagy volt a verseny, de az is, hogy a jobboldali pártok komoly győzelmet arattak.
Jelen állás szerint két kisebb párt, a Neos és a Pilz jutott még be a törvényhozásba.
Sebastian Kurz bejelentette, hogy a győzelemmel járó felelősséget „nagy alázattal” felvállalja. Megismételte, hogy Ausztriának fontos reformokra, változásokra van szüksége, és pártja legnagyobb parlamenti erőként teljes egészében ezt a célt fogja szolgálni. Azt nem árulta el, kivel akarnak koalíciót alkotni, csak annyit mondott, minden parlamenti párttal leülnek tárgyalni.
„Pontosan erre számítottunk, reménykedünk benne, hogy Kurznak sikerül majd elérnie az elé kitűzött célt – nyilatkozta Bécsben a Magyar Nemzetnek Josephus Reisinger néppárti politikus. „Hatalmas öröm ez nekünk, ő az a vezető akire ennek az országnak most szüksége van” – folytatta. A koalícióról egyelőre még nem tudott biztosat mondani, de mint közölte, arra számít, hogy már hétfőn elkezdhetik megvalósítani a programjukat és ebben nem akadályozza majd őket semmi.
Hans-Christian Strache, a Szabadságpárt vezetője a nagykoalíció végét látja az eredményekben. „Elég a piros-feketéből” – jelentette ki, az SPÖ és az ÖVP színeire utalva.
Christian Kern szociáldemokrata kancellár szerint pártja, és személyesen ő maga is követett el hibákat, de a választási eredményeket a szélsőjobboldali témák előtérbe kerülésével is magyarázta.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a Twitteren gratulált vasárnap Kurznak. „Arra számítunk, hogy erős, Európa-párti kormány alakul majd, amely közös jövőnk érdekében fog munkálkodni” – fogalmazott Tajani. Othmar Karas, az Osztrák Néppárt európai parlamenti delegációjának vezetője Sebastian Kurz „történelmi eredményét” méltatta. Karas közölte: várakozásai szerint annak a kérdése, hogy Ausztria milyen szerepet játsszon az EU-ban, nagyon fontos részét képezi majd a koalíciós tárgyalásoknak.
A bécsi külügyminisztérium közleménye szerint Angela Merkel kancellár telefonon hívta fel Sebastian Kurzot, és gratulált győzelméhez. Ezen kívül – mint a közleményből kitűnt – eszmecserét folytattak az ausztriai és általánosságban az európai politika helyzetről.
Alexander van der Bellen osztrák elnök napközben elárulta, hogy a jelenlegi kormány kedden minden bizonnyal lemond, és ügyvezető kabinetként folytatja a munkát. Az új összetételű törvényhozás november 9-én állhat fel.
Az előre hozott választást azért kellett kiírni, mert a néppárt májusban kivonult a kormánykoalícióból, amelyet azelőtt a szociáldemokratákkal közösen alkotott. Bár a baloldali politikai alakulat képviselői foglalták el a legtöbb helyet a törvényhozásban, ám a népszerűtlen intézkedéseik, főleg a menekültválság súlyos félrekezelése miatt a támogatottságuk egyre apadt.
A vasárnapi voksolás egyébként a hírek szerint alapvetően rendben zajlott, a megfigyelők magas részvételt jósoltak egyebek mellett a kellemes, nyárias időjárás miatt. A hatóságok egyetlen incidensről számoltak be: egy idős férfi megpróbált felgyújtani egy vidéki szavazóhelyiséget, de a közelben tartózkodók megakadályozták. A férfi a helyszíni beszámolók szerint feltehetőleg szellemi fogyatékossággal küzd, és azzal indokolta szándékát, hogy elégedetlen a politikusokkal.
A néppárt honlapja a választás hajrájára működésképtelenné vált, a The Local híre szerint hekkerek állhatnak a hiba mögött.
Érdekesség, hogy Ausztriában már tizenhat éves kortól lehet szavazni, a mostani voksoláson csaknem 6,4 millió állampolgár élhetett a lehetőséggel. A magyar választási rendszerhez képest jelentős eltérés, hogy nyugati szomszédunknál csak pártlistákra lehet szavazni. Az idén tíz politikai alakulat mérette meg magát. A bejutási küszöb elméletileg négyszázalékos, ám ha egy párt egy tartományban mandátumot szerez, akkor a küszöb megugrásától függetlenül helyet kap a parlamentben.
Kurz: nem csak egy koalíciós lehetőség van
Sebastian Kurz, a vasárnapi ausztriai előrehozott választáson győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a voksolás után nyilatkozva nem kötelezte el magát egyetlen koalíciós lehetőség mellett sem.
Az ÖVP a szavazatok 31,6 százalékát begyűjtve megnyerte a parlamenti választást, de ahhoz, hogy egy általa vezetett kormánynak meglegyen a parlamenti többsége, koalíciós partnereket kell keresnie. Rajta kívül még a szociáldemokrata párt (SPÖ) (26,9 százalék), a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) (26 százalék), a liberális NEOS (5,1 százalék) és a zöld színezetű Pilz Listája (4,3 százalék) került a törvényhozásba.
Bár az elemzők leginkább egy néppárti-szabadságpárti koalícióra számítanak, a várhatóan kormányalakítási megbízáshoz jutó Kurz azt mondta, hogy számos lehetőséget lát, és egyelőre ezek egyikét sem zárja ki. Hozzátette, hogy stabil kormányt szeretne.
Mindhárom vezető párt elnöke elégedett a részeredményekkel
Az SPÖ a legfrissebb részeredmények szerint a második erő lesz a parlamentben. Az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) vezető Heinz-Christian Strache remek sikernek nevezte pártja szereplését, és megerősítette, hogy az FPÖ nyitott a tárgyalásokra az előtte végzett erőkkel. A legtöbb elemző az ÖVP és az FPÖ közötti koalíciós tárgyalásokat vár.
Az FPÖ közel 6 százalékot javított legutóbbi parlamenti választási szereplésén, és 26 százalék körüli eredménnyel a harmadik helyre várható. Alexander van der Bellen államfő szintén az ORF-nek nyilatkozva megerősítette, hogy Kurzot fogja megbízni kormányalakítással, ha a végeredmény megfelel az eddig ismeretessé vált részeredményeknek, Az elnök mindazonáltal előbb konzultációkat folytat a parlamentbe jutott többi párt vezetőjével.
A friss részeredmények is azt mutatják, hogy a Zöldek kiesnek a parlamentből. Vezetőjük, Ulrike Lunacek keserű kudarcnak, súlyos csalódásnak nevezte az eredményt. Emlékeztetett arra, hogy Európa-párti, erős ellenzéki szerepre készültek.
Öröm az ÖVP választási központjában, Bécsben 2017. október 15-én
Öröm az ÖVP választási központjában, Bécsben 2017. október 15-én
Radikális változások indulhatnak el az osztrák választások után
Szavaztak az osztrákok, győzött Sebastian Kurz pártja, azaz a konzervatív Osztrák Néppárt. Ez azt jelenti, hogy egy szigorúbb migránspolitikát ígérő kormány alakulhat majd Ausztriában, ami akár az elmúlt 50 év nagykoalíciós időszak végét is jelentheti. A Ma este vendége, Farkas Örs politikai elemző volt.
A mostani politikai átrendeződés Ausztriában nem a néppárt, illetve a szociáldemokraták kárára és javára történt, hanem sokkal inkább a tőlük balra, illetve jobbra álló erőknek a változásait hozta. A tőlük balra álló erők támogatása csökkent, a tőlük jobbra álló erők pedig erősen növekedtek – így vélekedett Farkas Örs, politikai elemző, az M1 Ma este című műsorában.
– Ezt látjuk a szavazatok számában is, és ez az, ami beleillik az európai trendbe is. Németországban is megerősödött a bevándorlásellenes, radikálisabbnak mondható jobboldali vonal, de gondolhatunk a franciákra, az angolokra, a csehekre vagy a lengyelekre; és a még le nem zajlott választások esélyeire – mondta az elemző.
Arra a felvetésre, hogy Bécs szociáldemokrata polgármestere szívesen tárgyalna az Osztrák Néppárttal a nagykoalíció folytatásáról, úgy válaszolt, abszolút nem számít rá, sokkal valószínűbb, hogy radikális változások lesznek, mint újabb koalíció a szociáldemokratákkal.
– Ha megpróbálunk olvasni a sorok között, amit a vélhetően következő kancellár mondott, abból ő radikális változásokat ígér Ausztriában. Ez elsősorban azt jelentheti, hogy lezárja az elmúlt 50 éves nagykoalíciós osztrák kormányzást. Egy olyan politikai erőt emelhet be a kormányba, amellyel közösen a hatvan százalék fölött kaptak támogatást a választóktól. Ez egy olyan újfajta politikát hoz el Ausztria életében, ami az elmúlt évtizedeken fog változtatni – magyarázta Farkas Örs.
Megérintheti a változás szele Európát
Az elemző hozzátette, ha Kurz megmarad a nagykoalíció mellett, akkor értelemszerűen nem fogja tudni végrehajtani a fentebb említett irányt, és az elemző szerint a választók is inkább ezt várják tőle, tehát nem érdemes a nagykoalícióval számolni, még akkor sem, ha a bécsi polgármester nyitott lenne arra.
A koalícióra a legnagyobb esély a Szabadságpárttal van, így a Macron-Merkel féle európai integrációs elképzelések komoly féket kaphatnak az elemző szerint.
– Az osztrák választás kimenetele azért nagyon speciális, mert a jobboldali politikai erők nem merték felvállalni Európában, hogy tőlük jobbra álló politikai erővel lépjenek koalícióra. Kurz lehet ennek a zászlóshajója, hiszen egy európai ország kormányába egy olyan pártot emel be, amely nagyon radikális bevándorlásellenes mozgalmat képvisel, ez pedig radikális változásokat eredményezhet. Emiatt Kurz ezzel kapcsolatban Európában élen fog járni – világított rá Farkas Örs.
Örülhetnek a magyarok
Azonban az sem lenne meglepő, ha Kurz és Strache szorosabbra vonnák a kapcsolatot Közép-Európával, akár a visegrádi négyekkel. Farkas Örs úgy látja, a magyar kormány örülhet az eredményeknek, hiszen Szijjártó Péternek és Sebastian Kurznak híresen jó kapcsolata van.
A szakértő szerint tehát Kurz akár a magyar kormányon keresztül, de a a lengyelekkel, csehekkel való jó viszonya miatt nyitni fog a visegrádi négyek felé.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
